Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-09 / 47. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 9 1971 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. LEVÉL A MÚZEUMTÓL MARGATE, Ha. A Magyar Nemzeti Múzeumtól kaptam egy levelet, gondolom, hogy érdekelni fogja az olvasókat. Személyes okmányaim, melyeket annakidején a Legujabbkori Történeti Múzeumnak átadtam ipariskolai bizonyítvány, munkakönyveim, németországi munkakártyáim, szakszervezeti tagsági könyveim 1909-tól 1913-ig, sorozási iratom, katonai behivóm, melyet 1913-ban U.S.-beli címemre küldött a magyar hatóság. A magyarországi levél szövege a következő: Kedves Honfitársunk ! “Tájékoztató levelét megkaptuk, amelyben közölte velünk, hogy néhány iratát még 1964-ben átadta a Legujabbkori Történeti Múzeumnak. Ezekre jól emlékszem, mert annak idején annak a részlegnek voltam a vezetője, amelyben elhelyeztük az Ón személyes jellegű okmányait. Véleményünk szerint azok jó helyen vannak és ha a kivándorlás témaköréből kiállítást rendezünk, nem fogunk megfeledkezni ezekről az iratokról. Viszont arra szeretnénk megkérni, hogy amennyiben magyar ismerősei körében akadnak olyanok, akik a “Magyar Hirek”-ben közölt felhívásunkban felsorolt tárgyakkal és dokumentumokkal rendelkeznek, úgy szíveskedjék őket tájékoztatni felhívásunkról. Köszönjük szives értesítését és jó egészséget kívánva szívélyes honfitársi üdvözletünket küldjük: /Dr.Vigh Karoly s.k./ tudományos fömunkatárs” Török István UJ OLVASÓ LEVELE BROOKLYN, N.Y. Eddig három lapot kaptam Önöktől mutatványszámként, amiket nagyon köszönök. Itt mellékelem előfizetésemet, $ 10.-et és 60 centet a három lapszámért és ismétlem, minden faradozásukat honorálom. ELSINORE, Cal. November 14.-én ideális vasárnap reggelre ébredtünk és átrándultunk arra a rendszerint jónak ígérkező bazárra, melyet Los Angeles i barátaink tartanak évente és melyet a régi magyar vásárokhoz lehet hasonlítani. Amikor beléptünk a Magyar Otthon népszerű és udvarias elnöke, Faragó Zsigmond üdvözölt bennünket. Ott járkálva a vásári atmoszférában alkalmam volt megfigyelni sok mindent, különösen azokat az értékes férfiakat és nőket, akik rátermettségükkel olyan szakértelemmel és üzleti szellemmel végzik feladatukat és állják meg helyüket beosztásukban, hogy tanulhatnának tőlük szülőhazánk sok üzleti negyedében is. Legutóbbi ottlétünk alkalmával ugyanis alkalmunk volt megfigyelni az otthoni kiszolgálás hiányosságait. Ezeknek az előrehaladott korú önzetlen munkásoknak és munkásnöknek nagyobb része orvosi kezelés alatt van, de jól tudják, hogy a közért dolgozni a legjobb befektetés, azon nem lehet veszíteni. Már régen megállapítást nyert, hogy az öregség jeleit könnyen le lehét küzdeni azoknak, akik lelkesedni tudnak egy ligyért és célért. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy az életszinpadján mi az utolsó felvonás felé közeledünk, de minden gondolatunk az, hogy elvégzett munkánkat siker koronázza, mert tudjuk, hogy azt a virágot, amely holnap, vagy holnapután nekünk fog nyílni, nekünk MÁSODIK GENERÁCIÓS LEVELE YONKERS,NY. Love the paper, fascinating and informative. Love medical items and what’s going on in Hungary. Also enjoyed the article on roses. The paper is my dessert for the week, even though it takes a bit of concerted effort on my part to translate . Olga M. Spier TIZENÖT ÉV UTÁN ELŐSZÖR OTTHON a volt gépkocsiállomány 300-350-röl ezerre emelkedett, s most is építkeznek, terjeszkednek. A város is hatalmasat fejlődött, gombamódra emelkednek az új, szép házak, épületek. A volt keskenyvágányu villamosvasút is eltűnt, helyette 5 percenként dupla autóbuszok járnak. Mindennap kimentünk a Sóstó gyógyfürdőre, ami nagyszerű gyógyhatású. Budapestre visszatérve nem győztünk megnézni mindent, ami azóta épült, szinte a földből nőttek ki a szebbnél szebb házak. A pesti Metro igazán nagyon szép és tiszta. Epitésében én is résztvettem 1952-53-ban, amikor még Berbits Lajos volt a közlekedési miniszter, s akitől a jól végzett munkáért érmet és pénzjutalmat kaptam. Feledhetetlen szép autóbuszkiránduláson voltunk a Világszövetséggel Visegrádon és Esztergomban. Itt láttam utoljára a mi felejthetetlen kedves Hirsch Paulánkat és még néhány new yorki ismerőst. Csak azt sajnálom, hogy a Világszövetségtől nem kaptuk meg az ígért színházjegyeket a Vidám Színpad “Egy kis hazai” c. előadására azzal a magyarázattal, hogy a jegyek elfogytak. Ez kissé bántott. De nem akarok ezen keseregni, mert több volt a kellemes és szép, mint a kellemetlen tapasztalat. Őszinte szívből örülök annak, hogy szeretett szülőhazám ilyen sokat fejlődött és szépült azon 15 év alatt, mióta eljöttem onnan. Remélem, hogy 1972-ben, amikor ismét szándékom van elmenni, még szebb és jobb életet és még boldogabb embereket találok, mint az idén. Buday Bilustyak Mihály Hozzászólás a Los Angelesi bazárhoz NEW JERSEY, Őszintén szólva nem is tudom, hol kezdjem beszámolómat hat hetes látogatásomról az óhazában. Tulajdonképpen azzal kezdhetném, hogy ebben az “áldott” és a világ leggazdagabb országában mennyi mindenen kellett keresztülmennem ahhoz, hogy 15 év után, nagy nehezen szerzett pénzzel meglátogathattam szülőhazámat. Nagy izgalmak közepette készülődtem az útra és kiváncsi voltam, hogy milyen érzéssel érkezem majd meg a Ferihegyi repülőtérre, ahol 20 éve, mint egyenruhás teljesítettem szolgálatot. Az üt elég kellemes volt, de annál kellemesebb az érzés, amikor megérkeztünk és öcsém, leányom, sőt kis unokám is várt. Az útlevél, vámvizsgálat aránylag gyorsan ment végbe. Taxival mentünk nővérem lakására és ottlétünk alatt ott laktunk. Ezután a testvéreknél, ismerősöknél tettünk látogatást. Harmadnap elmentünk a Magyarok Világszövetségéhez, ahol elbeszélgettünk. Meglátogattam szüleim sirját, amit 15 éve nem láttam. Anyám sírja szülőhelyemen, Vásárosnaményben van, amely rövidesen város lesz. Szinte rá sem ismertem, hisz ahol még nemrég csak egyszerű szekérút volt, most aszfaltozott út van. Utána Nyíregyházára mentünk, ahol legutolsó munkahelyem volt az ottani Autóközlekedési Vállalatnál. A régi kollégák, az igazgatótól a gépkocsivezetők, szerelőkig mind nagyon barátságosan fogadtak, sőt majd “szétszedtek” bennünket. Egy volt kolléganőm házában voltunk, akit még fiatal kora óta ismerek. Szinte el sem hittem, amit itt tapasztaltam. A vállalat háromszorosára fejlődött, magunknak kell megöntöznünk. Amint láttuk, ezek az áldott lelkek ott a Munkás Otthon konyháján végzik az öntözést. A Munkás Otthon jövője, élete, főképpen az asszonyok kezében van. S ne feledjük el, hogy az Otthon élete kapcsolatban van lapunkkal, a Magyar Szóval, mely szintén öntözésre vár. Sajnálatos, hogy 80 mérföld távolság választ el minket az Otthontól és csak bizonyos alkalmakkor tehetjük meg ezt az utat. Ezért ezt a nagyrabecsúlt konyha-brigádot csak részben ismerjük névről, máskülönben külön-külön elismerésünket fejeznénk ki az értékes, jóakaratu, intelligens gárdának. Kívánjuk nekik, hogy még sokáig végezhessék hasznos munkájukat jó erőben és egészségben, a köz javára. _ Schuberték SOBEL OVERSEAS CORP. | II#IS II r£íiAU||XlfOrA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 5 IKRA FOUuYNOKSÉG - telefon: 12121swn - = UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába llllimillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllH
