Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-09 / 47. szám
Vol. XXV. No. 47. Thursday,December 9. 1971.AMER1CAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St.New York, N.Y. 10003 Tel: AL 4-0397 Az 550 milliós India és a 114 milliós Pakisztán hadseregei harcban állnak egymással országaik határain. Egyes helyeken már súlyos összecsapásokra került sor. Fennáll a veszély, hogy a két nemzet között tényleges háborúra kerül sor. Ha ez a háború megvalósul, az nemcsak a két ország lakosainak millióit, hanem az egész emberiséget érinti. Ezért fontos és szükséges, hogy tiszta képet kapjunk e kérdésben. A U.S. és Anglia javasolja, hogy mindkét ország vonja vissza csapatait a határról. A Kinai Népköz- társaság Indiát vádolja, hogy beavatkozik Pakisztán belügyeibe. MI A TÉNY? 1970 decemberében országos parlamenti választások zajlottak le Pakisztánban. A megválasztott 313 képviselő közül 167, vagyis a megválasztottak többsége, az Awami Liga jelöltjeiből került ki. Köztudomású, hogy az Awami Liga Kelet-Pakisztán azon szervezete, mely önállóságot és függetlenséget követel Kelet-Pakisztán részére. Yahya Khan, Pakisztán elnöke, aki Kelet Pakisztántól ezer mérföldre eső Nyugat-Pakisztán fővárosából, Islamabadból irányitja az ország ügyeit, ahelyett, hogy az ország alkotmányához hiven összehívta volna a demokratikusan megválasztott képviselöházat, hadsereget küldött Kelet-Pakisztán ellen, ahol a nyugat-pakisztániak ezrével ölték le az ártatlan bengáli lakosságot. Tiz millió bengáli Indiába menekült, hogy életét megmentse, de ezzel megbillentette India nemzetgazdaságát. Világos, hogy India részére életkérdés, hogy a tiz millió bengáli visszatérhessen hazájába: Kelet- Pakisztán ba. Ez azonban csak akkor válhat valóra, ha Yahya Khan visszarendeli csapatait Nyugat-Pakisztánba. Ezért úgy véljük, hogy Indira Gandhi, India miniszterelnöke javaslata a legméltányosabb: Nyugat Pakisztán vonja vissza seregeit Kelet-Pakisztánból — ami lehetővé teszi a tiz millió menekült hazatértét — és ezt követően India és Pakisztán vonják vissza csapataikat a két ország határairól. Mindazok, akik az India-Pakisztán-i konfliktust békés utón óhajtják megoldani, támogatják Gandhi asszony javaslatát. Útban a Naptár Lapunk 1972-es Jubileumi Naptárát postára adjuk e héten úgy, hogy eljusson olvasóinkhoz karácsony előtt. Reméljük, hogy éppen olyan szeretettel fogadják a Magyar-Amerika e kulturtermékét, mint amilyen szeretettel mi azt átadjuk olvasóinknak. flv\Ae«VVVVVVVVVWMAMWMMMAMWMM EGYESÜLT NEMZETEK, N. Y. A világ nagyhatal- mai közül egyesek Nyugat-Pakisztán, mások India támogatására sorakoznak fel. Négy javaslatot terjesztettek be az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa elé. Egyet az Egyesült Államok, egyet a Szovjetunió, egyet nyolc ország képviselői (Argentína, Belgium, Burundi, Olaszország, Japán, Nicaragua, Sierra Leone, és Somába) és egy et a Kinai Népköz- társaság. Az amerikai javaslat főbb pontjai: 1. / Azonnali tüzszünet. 2. / Visszavonni a csapatokat az országok határain belülre. 3. / Feljogosítani az ENSZ főtitkárát, hogy ENSZ- csapatokat helyezzen az India-Pakisztán-i határokra a tüzszünet betartásának ellenőrzésére. A Szovjetunió megvétózta ezt a javaslatot és ezzel az hatálytalan maradt. A Kinai Népköztársaság képviselője, Huang Hua támogatta az amerikai javaslatot. A Szovjetunió javasolta, hogy Nyugat-Pakisztán politikai eszközökkel rendezze a Kelet-Pakisztán-i bengáli nép önkormányzati követelését, ami automatikusan véget vetne az India és Pakisztán közti harcoknak. Csupán a lengyel delegátus szavazott a szovjet javaslatra. 12 állam képviselői tartózkodtak a szavazástól és a Kinai Népköztársaság képviselője volt az egyetlen, aki negativ szavazatával ellenezte a szovjet javaslatot. A nyolc állam által benyújtott javaslat főbb pontjai: 1. / Azonnali tüzszünet. 2. / Mindkét állam vonja vissza csapatait saját területére. 3. / Azonnali lépéseket kell tenni a tíz millió menekült visszatérésére, támogatására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ezt a javaslatot is elvetette. A Kinai Népköztársaság javaslata követeli; India vonja vissza hadseregét Pakisztán területéről és elitéli Indiát, mert behatolt Pakisztán területére. A kinai javaslat beterjesztésére azonban nem került sor. A Szovjetunió javaslata az egyetlen, mely a probléma igazi mivoltát, a bengáli nép szabadságharcának ügy ét akarja rendezni. Az összes többi javaslat bármelyikének elfogadása azt jelentené, hogy Yahya Khan 70.000 főnyi serege továbbra is halomra ölhetné a szabadságáért küzdő bengáli népet. Érdemes felhívni olvasóink figyelmét Anthony Lewis, a New York Times politikai kommentátora december 6.-i cikkére, mely ben csodálkozásának ad kifejezést az amerikai kormány magatartása felett az indiai-pakisztáni kérdésben. Felhozza, hogyan reagált az angol kormány 1930-ban Hitler föllépésére. “Ha az angol kormány — írja Lewis — azt válaszolta volna, hogy ha Hitler valóra váltja fenyegetéseit, Anglia fegyverrel ellenáll, minden bizonnyal — az amerikai érvek szerint — Angliára hárult volna a felelősség a harcok kitöréséért.” Lewis a cikket az amerikai külügyminisztérium szószólója megjegyzése után irta, melyben Indiát vádolja a fő felelősséggel az indiai-pakisztáni háború kitöréséért. Lewis a következő mondattal fejezi be nagyszerű írását: “Elidegeníteni Indiát — s ami még ennél is rosz- szabb, aláásni India politikai egyensúlyát — olyan politika, amelyet józan ésszel nem lehet megmagyarázni.” Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott egységes álláspontra jutni az indiai-pakisztáni háború kérdésében, a problémát áthelyezték a Közgyűlés elé. ^ INDIA ÉS PAKISZTÁN ERŐVISZONYAI: ISLAMABAD, Nyugat-Pakisztán katonai diktátora, Yahya Khan megszakította a diplomáciai kapcsolatot Indiává! és folytatja a hadüzenet nélküli háborút India ellen. /HŰHÓÉIT Kai, M »IX Cím Matur P«. 31. ISS» w<w Iha *tl aí Marcii 1, 1«7>, H tfc« T O. »t W.T., N.T ' VILÁG-VILLONGÁSSÁ FAJULHAT EL AZ INDIA-PAKISZTÁN KÖZTI HÁBORÚ INDIA ÉS PAKISZTÁN Népesség Légi flotta Gyalogos hadsereg Tankok Hadi flotta India ' Pakistan India. Pakistan J Pakistan 125 million 550 million
