Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-11-11 / 43. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Nov. 11, 1971 hi lömm K£L£!-mtmAmN Az elmúlt néhány hónap során sokat lehetett ol­vasni a sajtóban a Kelet-Pakisztánban (Bengal tarto­mányban) történt borzalmas eseményekről. De ezek­ből a hírekből nem lehetett kihámozni, hogy tulaj­donképpen mi is történt ott? Az utolsó hetekben ott járt személyek leírásaiból meg lehet állapítani a tényállást. Belső viszályok kiéleződése Kelet- Pakisztánban, amely majdnem polgárháborúra ve­zetett, 1969 márciusában arra kényszeritette Ayub Khan kormányfőt, hogy lemondjon és helyét Yahya Khan-nak adja át. (Mindkettő az angol kato­nai akadémia végzettje.) President Yahya Khan Sheik Mujibur Rahman Yahya Khan támadása következtében mintegy 8 millió Bengal-i, férfiak, asszonyok, gyermekek, India területére menekült, ahol a legnagyobb nél­külözések között, éhínség veszélyének kitéve, él­nek. India maga is szegény élelmezésben, nem bírja őket saját erejéből ellátni, igy nemzetközi segélyak­ciókra vannak szorulva. Yahya Khan a legha thatósabb segélyben részesül úgy az USA, mint az angol kor­mány részéről, beleértve hadifelszerelést is, emellett Kina Mao kormánya is támogatja Yahya-t. Érdemes megjegyezni, hogy mikor két évvel ez­előtt Biafra tartomány önállóságért fellázadt Nigé­ria központi kormánya ellen, ami szörnyen véres polgárháborúvá fajult, az újságok tele voltak sziv- szaggatö vádakkal a Nigéria-i kormány ellen, hogy éhínséget okoztak Biafrában. Csak később derült ki, hogy a Biafrai Öbölben lévő portugál szigetekről fegyvereket, nem pedig az ott lévő élelmiszert szál­lították Biafrába. Kiderült az is, hogy a nyugati imperialista hatalmak szították ezt a szakadat láza­dást, hogy rátehessék kezüket a Biafra területén lé­vő természeti kincsekre és gyöngítsék a Nigéria i központi kormány hatalmát. Bangla Desh esetében viszont Yahya Khan katonai diktatúráját támogat­ják a nyugati imperialista hatalmak, ezúttal a sajtó csak nagyon szerény hangon ir a vérengzésről és az éhínségről. Az emberi szenvedés iránti könyórüle- tesség attól függ, ki a szenvedő és ki a támadó fél. Ugyanez a helyzet volt az, amely Yahya Khant kényszeritette, hogy 1970 decemberében általános választásokat tartson. Ezen a választáson a Sheik Mujibur Rahman vezetése alatt álló Awami Liga párt a 169 mandátum közül 167-et nyert el. Az Awami Liga eleinte csak autonómiát követelt, de a következmények hatása alatt most már teljes füg­getlenségért, Kelet-Pakisztánnak “Bangla Desh” néven önálló állammá alakításáért küzd. A válasz­tás eredménye az Awami Ligának feltétlen többsé­get biztosított a törvényhozásban. Hogy a választás eredményét meghiúsítsa, a Yahya Khan vezetése alatt álló katonai junta ez év március 25-én éjnek idején, hat hadosztállyal meglepetésszerűen benyo­mult Kelet-Pakisztánba és leírhatatlan, válogatás nélküli vérengzéssel akarta letörni ezt a függetlensé­gi mozgalmat. De kudarcot vallott, mert kísérlete megtört a Bengál nép teljes egységén. Több, mint kilenc millió kelet-pakisztáni menekült Indiába, ahol hajlék és sokszor élelem nélkül tengőd nek. mmiimiiiimniiiiiiiiiuiiimn mTTTTTT FELEMELT ÖSZTÖNDÍJAK A SZOVJETUNIÓBAN MOSZKVA. Hivatalos bejelentés értesítette a szov­jet lakosságot, hogy az 1972/73 tanév kezdetével felemelik a diákok ösztöndíjait. Az emelés átlagos mértéke 25 % egyetemi hallgatók, és 50 % műszaki szakközépiskolák tanulói részére. Ugyanakkor fel­javítják a diákok szállási és étkezési ellátását is. A diákok legnagyobb része részesül ösztöndíjban, kü­lönösen azok, akik otthonuktól távol folytatják tanulmányaikat, azon felül, hogy az oktatás minden szinten tandíjmentes. Az ösztöndíj pontos összegét a diák tanulmányi előmenetele, a választott szakma, és a tanulmányokon kívül végzett tevékenysége alap­ján állapítják meg. A juttatások feljavítását az ez év áprilisában tartott XXIV. Pártkongresszus határoz­ta el. Az a politikai és társadalmi nyugtalanság, amely elárasztotta az amerikai és a nyugat-európai egyetemek diákságát, ugylátszik teljesen elkerülte a Szovjetunió egyetemeit. Amikor Brezsnyev, a Kommunista Párt főtitkára ezt bejelentette 4000 összegyűlt kitüntetett diák előtt, hozzátette, hogy különös figyelmet fordíta­nak arra, hogy egyenletesebb földrajzi elosztást hoz­zanak létre az oktatási intézmények és oktatók el­helyezésében. Túlságosan sok akadémiai szintű, magas képzettségű oktató személyzet van Moszkvá­ban és más tudományos központokban. A Szovjet­unióban jelenleg 800 egyetem és kb. 4000 műszaki szakközépiskola van. Ritka eseménynek tekinthető, hogy Charlie Chaplin, aki most 82 éves, interjút adott Svájcban, a Genfi-tó melletti Vevey-ben levő villájában. 20 év­vel ezelőtt hagyta el az Egyesült Államokat, a McCarthy korszak idején, amikor liberálisan balol­dali társadalmi és politikai nézeteiért 1952-ben megvonták tőle a vízumot és megtiltották, hogy az országba visszatérhessen. Chaplin, aki angol állampolgár, svájci villájában feleségével és gyermekeivel a társadalomtól vissza­vonulva, csendben és békében él, de még most is filmeken dolgozik. Jelenleg négy gyermeke számára ír egy filmet és egy másik, régi filmjének a “The Kid”-nek, amelyben 50 évvel ezelőtt Jackie Coogan-nal játszott - újrafeldolgozását készül meg­zenésíteni. Az évek távlatából a következőket mondotta Amerikáról: “Nagyon szeretem az Egyesült Allamo kát. Nem csoda, hiszen körülbelül 45 évet töltöttem ott és mindig kedves emlék marad. A kellemetlen emlékek elhalva'nyulnak és jelentektelenek lesznek. Gondolom, amint az ember öregszik, türelmesebb lesz azokkal szemben is.” Szép, napos időben felesége Oona, (Eugene O'Neill iró leánya) karonfogja és villája parkjába sé­tálni viszi. De nem emlékeztet már a régi Charlie Chaplinre, hanem inkább, egy kövér, idős és jómódú birtokosra. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon; LE 5*8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mltzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom