Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-11-11 / 43. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Nov. 11. 1971 PANG A REPŰLŐIPAR Eltérő vélemények A repülő és űrrepülési iparok megrendeléseinek visszavonása, elhalasztása vagy lelassulása nagymér­tékben megrázza az ezektől az iparoktól függő vá­rosok gazdasági életét. St. Louis például, melynek fő ipara a McDonnell Douglas Corporation és Seatt­le, ahol a Boeing Corporation nyújtotta a legfőbb munka lehetőséget, most súlyos munkanélküliseg­gel és gazdasági válsággal néz szembe. Még súlyo­sabb következményekkel jár ez a lelassulás Long Islandon, ahol a Grumman Corporation, a le’gtéri ipar legnagyobb vállalata most lényegesen csökken­tett munkaerővel dolgozik. A Hold Expedíció Modulus program megszüntetése nagy megráz­kódtatást jelent ennek, a főleg űrrepülési iparral fog­lalkozó, 26 ezer dolgozót alkalmazó legnagyobb üzemi csoportosulásnak. A Grumman lelassulása Nassau és Suffolk megyékben, de még ezeken túl is, a gazdasági élet minden ágára kihat. Közel 1000 vállalatnak a Grumman-tól függ a közvetlen megélhetése. A Grumman fizeti a legna­gyobb ingatlan adót Nassau megyében, vásárolja a legtöbb áramot a Long Island Lighting Company- tól és adja a legnagyobb megrendeléseket sokszáz kisebb vállalatnak. Saját alkalmazottainak fizetése évente közel egyharmad milliárd dollárral segíti Long Island gazdaságát. A Grumman gyárai, Garden City, Hicksville, Syosset, Woodbury, Calverton, Wyandanch, Melville és Farmingdale községek­ben sokezer akernyi területet foglalnak el, de a lég­téri ipar pangása miatt munkájukból elbocsátott dolgozóknak számottevő része soha sem dolgozott a Grumman-nál. Minden Grumman által elbocsátott alkalmazott után statisztikailag 4 1/2 személy vesz­ti el állását valahol az országban, ezek közül 2 1/2 személy Nassau és Suffolk megyékben. Grumman úgy jutott első helyre a légtéri iparban, hogy sikerült elnyernie először a Hold expedíció Modulus szerződését, mellyel a munka csúcspont­ján 10,000 személyt alkalmazott, azután a vitás F-14 hadirepülő, szintén 10,000 dolgozot alkalma­zó gyártásának szerződését. KISEBB VÁLLALATOK A többi, kisebb vállalatoknak a Grumman-ra való utaltsága a második világháború elején kezdődött 1941-ben a Pearl Harbor-i japán támadás idején a Grumman cég 12 éve állt fenn. Működésüket 1930- ban, egy kis bérelt garázsban kezdtek a L.I.-i Baldwin-ban, 1930 január 2-án. Roosevelt elnök, néhány nappal Pearl Harbor után felszólította a repülőipart, hogy teljes mértékben hadi repülök gyártására térjen át. Az akkori kis Grumman cég ! nem gondolta, hogy képes lesz ennek megfelelni, de a vezetők nagy hirdetéseket tettek közzé a hír­lapokban, szobát béreltek egy new-yorki szállodá­ban és ott minden gépészt, akit találtak, vagy gép­műhelyt, amelyik jelentkezett szolgálatukba állí­tottak. Ezeknek a gépműhelyeknek adtak ki alvál­lalkozásba azokat a részeket, melyeket maguk nem voltak képesek gyártani. Rövid időn belül úgyszól­ván minden gépműhely Long Islandon a Grumman- nak dolgozott és a háború végére Queens-től Suffolk közepéig egész hálózatot fejlesztettek ki. Szerződéseinek 50 százalékát ma is alvállalkozók­nak adja ki és Long Islandon 200 vagy több kisebb vállalat műhelyeit kizárólag ő látja el munkával. Először a Hold Expedíció Modulus program meg­szüntetése, majd az F-14 megrendeléseinek lelassu­lása következtében a Grumman időről időre a gyári munkások, mérnökök, tervezők és más alkalmazot­tak nagy számát bocsátja el. Mivel a szakmában nincs kilátás elhelyezkedésre, sokan megtakarított pénzüket élik fel. Végül akármilyen munkát elvál­lalnak, kisebb fizetéssel, mint szupermarket manager, kiszolgáló, kisebb üzleti koncessziót vesznek át, de napszámosnak is elmennek, ha más munka nem akad. A Grumman, most két konkurrensével szemben minden erejével a NASA légi ingaforgalmi járműve szerződésének elnyerésén fáradozik. Ez olyan föld körül keringő jármű lesz, amely képes lesz idójelen- tési, hírközlési és hadi funkciókat keresztül vinni, azután a Földre visszatérni. Ezt a jármüvet 200-szor vagy többször lehet újból felhasználni. Ez a 20 mil­liárd dollárrá felmehető szerződés, a Grumman sze­rint, az 1980-as évek közepéig 10,000 személyt fog­lalkoztatna. Pablo Neruda chilei költő, jelenleg Chile párisi követe — mint arról a Magyar Szó beszámolt — irodalmi Nobel-dijat kapott. Alig volt még iró, akinek e kitüntetését a nagysajtő és az irodalmi vi­lág ilyen egyöntetű helyesléssel fogadta volna. Például a New York Times, a Le Monde, az USA, illetve Európa vezető napilapjai egyetlen számuk­ban 4-4 oldalt szenteltek neki. A Times szerint “Nerudát sokan az egész latin-amerikai irodalom- történet legnagyobb költőjének tartják” (és előtte már a chilei Gabriela Mistral s a guatemalai Asturias is megkapták a Nobel dijat).megírja róla, hogy ami­kor őt az USA “Művészeti és Irodalmi Akadémiája” 1968-ban disztaggá választotta, Neruda visszautasí­totta a kitüntetést, tiltakozásul a vietnami háború ellen. Aztegyébként már régebben megírták a new- yorki lapok ( a Magyar Szó is közölte ), hogy a PEN Club new-yorki kongresszusán az USA költői tiszteletükjeiéül megcsókolták Neruda kezét. A Le Monde ezt irta — többek között — róla: “Ritsos (nagy görög költő), Neruda és valamennyi nagy költő egyszersmind az emberiség harcosa volt.” Fel kell azonban tenni, hogy ha a Times, Monde és a többi nagy lap szerkesztőségében már olvasták volna azt a cikket, amely 1971. okt. 30-án jelent meg a torontoi magyarnyelvű cionista Menora hetilapban, revideálták volna nézetüket Nerudarol. A Menora ugyanis ezt irta: “A héten kiosztották az irodalmi Nobel-dijat. Sajnálatosan bebizonyosodott, hogy ezeknél a dön­téseknél már nem az érdem, hanem a politikai meg­fontolás az irányadó. Az irodalmi dijat a chilei párt- költő, a mesterségesen felfújt politikai propagan­dista Pablo Neruda kapta, nyilvánvalóan azért, hogy a Szovjetuniót kiengeszteljék, amiért tavaly orosz írónak, Szolzsenyicinnek Ítélték azt oda.” Jól bömböltél oroszlán! Nem az első esetben. Miután a Menora szenilis aggastyánnak bélyegezte De Gaullet, megvádolván azzal, hogy jogtalanul ne­vezi magát generálisnak, öreg szélhámos kommunis­ta irodalmi alaknak jellemezte az elhunyt Lukács Györgyöt (ugyanakkor, amikor a fenti újságok és tudósok öt a jelenkor egyik legnagyobb filozófusa, szociológusa és irodalmáraként méltatták). Kérdés, kit fújtak fel - vagy ki fújta fel magát müitésznek. Peregrinus STANS MOSZKVÁBA UTAZIK WASHINGTON, D. C. Maurice H. Stans, a Nixon kormány kereskedelmi minisztere Moszkvába uta­zik, ahol tárgyal a szovjet kormánnyal a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok kiszélesitéséröl. A szerencsések: a Grumman repülőgép-gyár azon munkásai, akik még munkában állnak, de,hogy meddig ? ? . . . .azt senki sem tudja. Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec, 31, 1953 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, a* Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre $6.50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom