Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-10-28 / 41. szám

Ent. «5 2nd Class Metier D« II, H52 under the Act of March 2. 1179, at the T O. ot N.T., N.T Az Egyesült Nemzetek közgyűlése történelmet irt, amikor hétfőn, 1971 október 25-én 76 szavazat­tal 35 ellenében (17-en tartózkodtak a szavazástól) elismerte a Kinai Népköztársaságot, mint a 800 mil­liós kinai nép EGYETLEN képviselőjét. Ez a döntés előrelátható volt, miután a delegátu­sok leszavazták 59 szavazattal 55 ellenében (15-en tartózkodtak a szavazástól) az Egyesült Államok azon javaslatát, hogy a Chiang-Kai Shek klikk “kizárását”, mint fontos ügyet kezeljék Az Egyesült Államok azért ragaszkodott ehhez a javaslathoz, mert érezte, hogy csupán ilyen manő­ver elfogadásával tudja továbbra is a szervezetben tartani a Chiang-klikket és távol tartani a kinai nép valódi képviselőjét, a Kinai Népköztársaságot. Az Egyesült Nemzetek e döntése súlyos politikai vereséget jelent a Nixon kormány részére. Kétségtelen, hogy a földkerekség minden nemze­tét érinti ez a döntés és kihat az államok közti kap­csolatokra. PÉLDÁTLAN JELENET Amikor bejelentették a “fontos kérdés” - javas­lat elvetését, ami biztosította a Kinai Népköztársa­ság elismerését, azon országok képviselői, akik tá­mogatták Albánia javaslatát, felálltak, tapsoltak, Tanzánia delegátusai örömükben táncra keltek. George Bush, az Egyesült Államok ENSZ nagy­követét lehangolta a közgyűlés többségének maga­tartása. Az utolsó hetekben Rogers külügyminisz­terrel együtt kifejtett emberfeletti ténykedése, ku­darcba fulladt. Nixon elnökre is bénító hatással volt az ENSZ döntése annyira, hogy az első órákban a Fehér Ház szószólói nyilatkozni sem tudtak. Minden jóslatuk, hogy győzni fognak, széjjelfoszlott, mint az álom. Érdemes kihangsúlyozni, hogy 17 állam képvise­lői, akik a “fontos kérdés”-javaslatra, az Egyesült Államokkal szavaztak, — megváltoztatták szavaza­tukat, miután ezt a szavazatot elvetették, és csat­lakoztak azokhoz, akik eredetileg is követelték, hogy a Kinai Népköztársaság legyen az EGYETLEN KÉPVISELŐJE AZ EGÉSZ KÍNAI NÉPNEK. Jelzi ez a szavazat, miként keresi egyik állam a másik után a barátságos kapcsolatot a Kinai Nép- köztársasággal, a Szovjetunióval, a szocialista orszá­gok mindegyikével. India delegátusa 1950-ben, egy évvel a kinai nép felszabadulasa után, javasolta a Kinai Népköztársi- ság elismerését. Az utolsó 21 esztendő folyamán az Egyesült Ál­lamok vezette és szervezte e javaslat elleni álláspon­tot. Ezekben az években az Egyesült Államok befo­lyása mind a latin-amerikai országokra, mind az európai országokra döntő szerepet játszott. Ezek az országok az U.S.A.-val függő viszony­ban voltak és nem tudtak önálló, független maga­tartást tanúsítani. Az évek folyamán ez a helyzet állandóan válto­zott, mig ma, 1971-ben az eddigi egyensúly felbom­lott, az uj fejlődő országok nagy része a szocialista államoktól várja a legtöbb támogatást és mind az európai, mind a latin-amerikai országok egyre önál­lóbb külpolitikai vonalat követnek. Ez év februáijában Nixon elnök mondotta: “Kina 750 millió lakosat be kell vonni a nemzet­közi közösségbe — de ugyanakkor nem hagyjuk cserbe azokat, akikkel oly hosszú időn át barátsá­gos szerződési viszonyban voltunk.” Nixon e kijelentésével meghatározta Washington — “Két Kina” — politikáját, Rogers külügyminisz­ter és George Bush USA ENSZ-nagykövete eget- földet megmozgatott, hogy e politikát győzelemre vigyék. Nem véletlen az, hogy Pompidou, Franciaország elnöke oly barátságosan fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárát, Brezsnyevet és megegyezett vele, hogy együttesen dolgoznak az Európai Biztonsági Konferencia elökészitésén. “Elérkezett az idő — mondotta Pompidou elnök — hogy feloszlassuk a különböző politikai és katonai tömböket. Ezeknek állandó szembenállása idővel kikerülhetetlenül világkatasztrófához vezet. “Semmi akadályt nem látok, ami gátolná az Európai Biztonsági Konferencia előkészületének azonnali megkezdését” — folytatta Franciaország elnöke. “Franciaország nemcsak nagyhatalom, de a Szov­jetunió igaz barátja” — fejezte be beszédét Pompidou. Brezsnyev franciaországi látogatása nagy sikerrel járt. Miután hasonló eredményes tárgyalásokat foly­tatott Willy Brand-tal, a Nemet Szövetségi Köztár­saság kancellárjával, az Európai Biztonsági Konfe­rencia összehivása csupán rövid idő kérdése. E konferencia hivatva lesz békés utón megolda­ni az európai országok közti problémákat, felbon­tani a katonai tömböket, visszavonni minden or­szág katonai osztagait, csökkenteni a fegyverkezést és e lépésekkel elősegíteni minden ország életszínvo­nalának emelkedését. HU200QT V«L XXV. N« 41 ThurWay, ()ct. 28. '*7L AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. DÖNTÖTT AZ ENSZ: A KÍNAI nepkoztarsasag képviseli A 800 MILLIÓS KÍNAI NÉPET i—a ■ ■ m ■■ ■ »■■■- a—»—m— a— m - a ■■ c ( Nagy Karácsonyi Bazár Los Angeles-ben 1971. NOVEMBER 14. EN, VASÁRNAP EGÉSZ NAP A MUNKÁS OTTHONBAN 1251. SO. ST. ANDREWS PLACE. A NŐI KÖR RENDEZÉSÉBEN. MINDENKI MEGVEHETI ITT KARÁCSONYI AJÁNDÉKAIT. EBED 12 ÓRAKOR BELÉPŐDÍJ NINCS . A 7 • VJj,. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom