Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-10-14 / 39. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Oct. 14. 1971 GYERMEKEK EZREI HALNAK ÉHEN INDIÁBAN Nincsenek pontos adatok arról, hogy a Kelet- Pakisztánból Indiába menekült családok gyermekei közül hányán haltak éhen, mert gyermekekről nem vezetnek külön adatokat. De a menekült táborokba ellátogató ujságirók és más megfigyelők szerint na­ponta százával halnak éhen az 1—8 év közötti gyer­mekek. A nagyfokú rosszul tápláltság miatt sokféle betegségnek is áldozatul esnek, melyek különben nem lennének halálosak. Ezenkivül sok-sok ezerre megy fel azoknak a gyermekeknek a száma, akik az éhezes következtében már alig menthetők, vagy az éhhalálhoz közel állnak. Egy ott működő angol segélyszervezet munkatár­sa, Alan Leather úgy véli, hogy a gyermekek még további ezrei pusztulnak el, hacsak valami nagymé­retű gyermektáplálási programot azonnal meg nem kezdenek. Két hónapi késedelemmel nemrég hagyott hely­ben egy ilyen programot az indiai kormány, de ered­ményessége attól függ, milyen gyorsan hajtják vég­re; ez sok megfigyelő szerint legalább még egy-két hónapot fog igénybe venni. E sorok Írásakor 9 millió menekült érkezett Indiá­ba Kelet-Pakisztánból, biztonságot és menedéket keresve a katonai kormány vérengzése elől. Most az indiai menekült táborokban és rögtönzött kór­házakban, a bőrig lesoványodott, összeaszott testű csecsemők és kis gyermekek ezrei fekszenek heve­nyészett ágyakon. Anyjuk némán és reménytelenül legyezi őket a rekkenö hőségben. Ha valami ételt adnak nekik, azt azonnal kihányják. Az egyik látogató egy vityillóban egy kéthónapos csecsemőt látott, annyira legyengült állapotban, hogy többé már sem sírni, sem mozdulni nem tudott. Az ilyen gyermekeket már semmi sem mentheti meg. Sokan már leromlott állapotban érkeznek Indiá­ba, mert Kelet-Pakisztánban még normális időkben is nagy az éhínség. Az indiai határvidékeken sem különb a helyzet, de a menekült táborokban, a zsúfoltság, az egészsé­gi felszerelések hiánya, a rossz ivóvíz és hosszú ván­dorlás után a menekültek leromlott állapota miatt még ennél is rosszabb állapotok vannak. A kiéhezett, legyengült gyermekek könnyen kapnak fertőző be­tegségeket, súlyos bélhurutot, vérhast, tüdőgyulla­dást és úgyszólván semmi kilátásuk sincs a felgyó­gyulásra. Az indiai kormány Operation Lifeline nevű programja két részből áll. Az Alpha nevű első rész arra szolgál, hogy megakadályozza a már éhező de még nem kritikus állapotban lévő gyermekek további leromlását. Ebben a programban legkeve­sebb 1000 népkonyhát állítanak fel a táborokban, ahol tejport és fehérjedús ételt adnak a gyermekek­nek. Egyes népkonyhák már működésben vannak. A program második részé ben a mar súlyos álla­potba került gyermekeket kezelik és táplálják e cél­ra felállított kórházakban. 125,000 gyermeket pró­bálnak így megmenteni egy vagy két hónapi inten­zív kezeléssel. A program kivitelezéséhez a UNICEF szolgáltat­ja az anyagi alapokat. Lllll-MEIIKI ME6M0ZDU1 Panama Cityben egy hétig tartó konferenciára ült össze szeptember közepén az Amerikai Államok Közötti Gazdasági és Társadalmi Bizottság. A kon­ferencia tárgyalásainak eredményeiről az egyik legnagyobb délamerikai delegáció tagja a követke­ző nyilatkozatot adta ki: “Egy héttel ezelőtt azért gyűltünk itt össze, hogy halottszemlét tartsunk az Alliance for Progress fölött és, hogy az ebből leszűrt tanulságokat e világrész gazdasági és társadal­mi problémáinak megoldására, egy új program ki­dolgozására fordítsuk. Ma ügy zártuk le a gyűlést, hogy semmiféle határozatot nem hoztunk.” A 23 or­szágot képviselő gyűlés legtöbb tagja is hasonló véle­ményt adott. Az amerikai országok ügyeivel megbízott he­lyettes U.S. külügyminiszter, Charles A. Meyer kihangsúlyozta az Egyesült Államok álláspontját a latinamerikai országokkal való kereskedelemre vo­natkozólag és mindvégig állította, hogy az Egyesült Államok gazdasági helyzetének leromlása megaka­dályozza a latinamerikai országoknak nyújtott se­gély összegének felemelését. Ezért, mint mondotta, velük szemben még Nixon elnök behozatali vám­pótlékát sem engedhetik el. Argentina delegátusa, Antonio Estrany y Gendre, a 10 százalékos vámpótlékkal szemben kártérítési javaslatot nyújtott be, melyet azzal indokolt, hogy a U.S. “egyoldalulag félrevetett minden fennálló kereskedelmi és másféle megegyezést.” Chile kormányának képviselője, Gonzalo Mart- ner kijelentette, hogy kormánya mindvégig megma­rad a latinamerikai államok szövetségében, de az Alliance for Progress-röl úgy nyilatkozott, hogy az “kezdettől fogva hazugságon alapult.” Azt ajánlot­ta, hogy a világrész országai, a gazdasági és társadal­mi problémák megoldását az alapvető intézménye­inek megváltoztatásában és ne a fejlett országoktól kapott segélyben keresse. Lényegében Chile az Egyesült Államok kizárását kérte a latinamerikai országok ügyeiből. “Több gondot kell fordítanunk például arra, hogy működjünk közre egymással és Ázsia és Afri­ka iparilag fejletlen országaival,” — mondotta Mr. Martner. VWAWUWAA/WWWVVVWVWVVtAA/VVVUVWVW KI NEM AKAR TÁRGYALNI Az angol parlament tagja, Frank Allaun, itt járt az Egyesült Államokban, hogy felvilágosítsa a kép­viselőket és szenátorokat a Vietnámi Ideiglenes Kor­mány tagjaival Párisban tartott tárgyalásairól. Allaun kihangsúlyozta: a Nemzeti Felszabadító Front képviselői konkrét javaslatot tettek titkos tárgyalások folytatására abban a reményben, hogy e tárgyalások a vietnámi háború felszámolásához vezetnek. i Az Egyesült Államok képviselői visszautasították a javaslatot. Ez késztette kilenc ország 635 törvényhozóját, köztük az angol parlament 94 tagját, hogy átiratban kéije az amerikai kongresszust és az amerikai népet: tegyenek lépéseket az erkölcstelen vietnámi háború felszámolására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom