Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-23 / 36. szám
Thursday, Sep. 23 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 8ÚNÖ2ÍS éS KÁ8ITÓSZCRCK Napjaink egyik komoly aggodalma — a sok egyéb között — a bűnözés és a kábítószerek egyre növekvő elterjedése. Alig van nap, hogy ne olvasnánk az újságban bűnözésről és kábitószerekröl szóló híreket. Különös jelentőséget ad ennek a kettős bajból eredő aggodalomnak az, hogy következményeik bármelyikünket is érinthetnek, személyesen, bármikor és bárhol. Természetes, hogy mindnyájunkat foglalkoztat a kérdés; mit lehetne tenni ennek a bajnak megszüntetésére? Szinte ösztönösen, nagyon soknak a válasza: börtönbe velük ! De ugyanezt mondják a legreakciósabb politikusok, jogászok és rendőrfőnökök is. Ez gondolkodásra kell, hogy késztessen mindnyájunkat: hogy lehet az, hogy mi egy véleményen legyünk a reakciós szószólókkal? Maga a probléma egy és ugyanaz mindnyájunk részére. A különbség nem lehet másutt, mint a bajok okainak kivizsgálásában és az ebből eredő orvoslási módszerekben. Aminthogy egy jó orvos nem rendel orvosságot addig, amig a baj okozóját nem ismeri, és akkor olyan orvosságot ir elő, amely az okokat szünteti meg, nem pedig annak csak megnyilvánulásait. Tehat mik az okozói a bűnözésnek, miből ered? Nem kell túl sokat kutatni, hogy megállapíthassuk; a bűnözök túlnyomó többsége a lakosság szegény rétégéből kerül ki. Nem mintha a szegénység önmagában szellemi és erkölcsi alsóbbrendűséget jelen - tene, hiszen szellemi és erkölcsi gyengeséget a gazdagok között is lehet találni bőven, de ezeknek vannak titkárjaik és ügyvédjeik, akik ezeket a fogyatékosságokat helyrehozzák vagy elkendőzik. Egyszerűen, a szegények is szeretnek mindennap jóllakni, rendes ruhát hordani és nem odúkban lakni, vagyis embermódra élni. És mi az oka a szegénységnek? Megélhetést biztosító, keresettel járó munka hiánya, nem pedig az, hogy a szegények szeretik a szegénységet, mint ahogy azt a reakciós propaganda elhitetni szeretné. Élénk bizonyitéka ennek az a kétségtelen tény, hogy nagyméretű és hosszantartó munkanélküliség idején a bűnözések és a bűnözők száma jelentősen növekszik. Ahol van tisztességesen fizetett munka mindenki részére, ott nincs szegénység. Szegénység alatt is a szükségletek nélkülözését értem, nem pedig a jómód hiányát. Ha tehát a bűnözést akarjuk megszüntetni, ill. a minimálisra csökkenteni, úgy társadalmunknak gondoskodnia kell minden munkabíró részére kellően javadalmazott munkáról. Sajnos, társadalmunk, és annak végrehajtó közege, a szövetségi kormány, a munkanélküliséget kis mértékben úgy csökkenti, hogy egészséges fiataljainkat elviszi egy oktalan és törvénytelen háborúba, ahonnan egy részük faládában vagy csonkán jön vissza. Miközben a nép vagyonát erre a háborúra pocsékolja, a hazai gazdaságban válságot idéz elő, amely veszedelmesen növekvő munkanélküliséget okoz. Másrészről, társadalmunk, tehát a fennálló rendszer, kiváló közgazda- sági tudósai valamilyen tudományos elmélet alapján megállapították, hogy egy bizonyos százalékú munkanélküliség a nemzetgazdaság részére “egészséges”. Lehet, hogy az ipar- és pénzmágnások részére “egészséges”, de nem a megállapított 4 %, vagyis kb. három millió munkanélküli és családja részére. Ez az a 4 %, amire Nixon tavaly azt mondta, hogy "meg tud vele lenni”. Csak éppen, hogy ez a 4 % nem egy szám, hanem egy néhány millió hús és ver ember, aki nem tud meglenni munka nélkül. Másik oka a bűnözésnek, amely az utolsó evek során veszedelmes méreteket öltött, a kábítószerek használatával kapcsolatos. A kábítószerek használóin annyira elhatalmasodik a szenvedély, hogy annak jelentős költségeit, ha bűnözés utján is, de megszerzik. Megint csak felmerül a kérdés, mi viszi az embereket, különösen a fiatalokat a kábítószerek használatára? Amint a bánat, csalódás és kétségbeesés viszi az embereket az alkoholizmusba, úgy a fennálló társadalom iránti csalödasaban és kiábrándulásában a mai fiatalság egy része beletörődik a “megváltozhatatlanba”, egy része politikai aktivitásban látja a megoldást, mig mások a kábítószerekben vélik megtalálni a kiutat a munkanélküliség és a háború közti választásból. Miután világos, hogy szenvedély nem fejlődhetik ki a szenvedély tárgya nélkül kell, hogy a szenvedély tárgya, ill. anyaga, ez esetben a kábítószer, rendelkezésre álljon. Az ember nem kivan meg valamit, ami nincs és amiről nem tud. De, hogy kerülnek ezek a kábítószerek a fiatalok, diákok, sőt iskolásgyerekek kezébe? Köztudomású ma már, hogy a közvetlen beszerzési forrás a kis ügynökök, az u.n. “pusher”-ek, akik részben maguk is a szenvedély áldozatai és igy keresik meg szenvedélyük költségeit, részben pedig kétes egzisztenciáju egyének. Azonban ezek csak egy nagyszabású és jól szervezett bűnszövetségnek a legalsóbbrendü, látható közegei. Igaz, hogy szinte mindennap lefognak a hatóságok néhány ilyen apró közeget, de az igazi nagy vezérekhez még nem tudtak, vagy nem mertek hozzáférni. Hogy kik ezek, azt idáig csak sejteni lehet. Az utóbbi idők során több eset került napvilágra, melyekből kiderült, hogy egyes környékeken a rendőrség egyes tagjai fedezték ezeket. Ez év május havában két kongresszusi képviselő Vietnamba utazott, hogy a helyszínen vizsgálják meg a kábítószer helyzetet. Beszámolójuk megerősítette a mások által nyilvánosságra hozott adatokat. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a világ ópium-termesének 85 %-a arról a kis területről származik, amely Thaiföld, Burma és Laosz összeszögelését képezi. Ennek a területnek a lakosai termesztik az ópium növényét (a mák rokon fajtája) és készítik belőle a nyers ópium párlatot. Innen szervezett karavánok, vagy pedig az Air America /CIA/ repülőgépei szállítják a nyers ópiumot Szaigonba. Itt finomítják és befejezik a gyártási és csomagolási eljárást. Innen csempészik aztán a kész heroint Amerikába. Ez az ópium kereskedés sok millió dolláros üzlet, amelynek részesei a Thaiföldi és Laoszi uralkodó osztályok több vezető személyisége, valamint a dél-vietnámi báb-kormányzat néhány tagja, a CIA hathatós támogatásával, de különösen az alelnök, Nguyen Cao Ky, aki az üzlet Szaigonban székelő főnöke, és aki sok millió dollárt vágott már zsebre. Ha tehát az illetékes körök komolyan akarják a kábítószereknek az országba való özönlését megakadályozni, azt a forrásnál kell elkezdeni, és ők tudják legjobban, hogy az a forrás hol van és kik folytatják ezt az üzérkedést. De ott sok a nagyfejü, akiknek nem szabad a tyúkszemére lépni! Vágó Oszkár LERJESSZE LAPUNKAT A legújabb bűnügyi ag, a repülőjegyek hamisítása, lopása és eladása nagy gondot okoz az amerikai és külföldi légi vállalatoknak. Egyedül a múlt évben több mint 28,000 jegyet loptak el amerikai utazási ügynökségektől, majdnem hétszer annyit, mint 1967-ben. Ezenkívül még százával loptak el jegyeket a légivállalatok saját jegyirodáiból. Az International Air Transport Association adatai szerint a jegyek lopásából, hamisításából eredő csalások 6 millió dollár kárt okoztak. A bizonyítékok arra mutatnak, hogy gengszter érdekeltségek nagyban vesznek részt a lopásokban. A Los Angeles i rendőrség az alvilág egyes hírhedt figuráit megfigyelés alatt tartja, repülövállalati jegy- érvényesitö bélyegzők hamisitása gyanújával. Olyan széleskörű nemzetközi bünhálózat működik ezen a téren, hogy például egy Párizsban árusitott jegyről kiderült, hogy New Yorkban lopták el és egy Bogotából lopott bélyegzővel érvényesítették. A repülőjegy tolvajok nemcsak saját utazásukra használják fel a jegyeket, hanem a jegyirodákban készpénzre beváltják, vagy még inkább “kedvezményes áron” eladasra kínálják. Sokszor mit sem sejtő, ártatlan balekok veszik meg ezeket a jegyeket. A repülő-vállalatok mindezekkel szemben úgy védekeznek, hogy komputerekkel ellenőrzik az utasok jegyeit. A United Air Lines, amely a múlt évben 150,000 dollárral károsodott jegy csalások miatt, komputerek segítségével ez évben már 86 lopott jegyet fedezett fel. Különösen az első osztályú, hosszú útra szoló jegyeket figyelik, mert a tolvajoknak nem igen érdemes az olcsóbb jegyekkel foglalkozni. Az ügynökök felismerik a csalók által helytelenül kiállított jegyeket, de azok már szakértelemre tesznek szert. Sok jegy-csaló utazási ügynökségi iskolát végez és igy a legnagyobb szakértelemmel tudja hamisítani az érvényes jegyeket. New Jerseyben egy nagy repülőjegy csaló hálózatot kerítettek kézre. Az Essex County esküdtszék ezzel kapcsolatban 9 egyént bűnösnek nyilvánított. A két évi vizsgálat betetőzéséül letartóztatták Frank Core volt virágüzlet tulajdonost, a kaliforniai Torrence lakosát, akinek két oldalt tett ki a rendőrségi priusza. Newarkon fogták el, bőrönddel a kezében, amelyben 36 lopott repülőjegy volt. Buffalo- ban egy mit sem sejtő utazó csoport társasutazást tett, amelyről kiderült, hogy egy bonyolult jegytolvaj társaság üzleti vállalkozása. A csalókat letartóztatták, a rászedett utasokat pedig sok kellemetlenség érte. NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, j szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- * ben gondoskodni. Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50. | Megújításra: $................................................ I J Naptárra: %'................................................... | I Név: ............................................................... ! 1 r I Cím: ................................................................ [ Város:.................................Állam:................ I j Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 1______________________________________ A TOLVAJ LÁS LEGÚJABB AGA