Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-09-23 / 36. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 23. 1971 TERJESSZ! LAPUNKAT MINTA NAPKÖZI OTTHON NYÍLT MEG WASHINGTONBAN Egy új napközi otthon nyflt meg a nyáron, a United States Office of Education alkalmazottai­nak 50 gyermeke számára. A National Demonstra­tion Center in Early Childhood Education védnök- lete alatt, ezt az óvoda-iskolát követendő példaként szánták kisgyermekes anyákat alkalmazó cégek számára. E modell intézetben alkalmazzák a máshol kikisérletezett és bevált újításokat a kisgyermekek nevelése terén: a pedagógusok, szülők és üzemi ve­zetők is megtekinthetik, ami ott történik. Annál fontosabb ennek a modell napközi otthon­nak a létesítése, mivel egyre nagyobb szükség van országszerte ilyen jellegű intézetekre, melyekből jelenleg 36,000 működik, 640,000 férőhellyel. Az országban dolgozó több mint 11 millió anya közül 4.2 milliónak 6 éven aluli gyermekei vannak Az Office of Education épületének földszintjén elhelyezett napközi otthon megtervezésére 6000, felépítésére 125,000 dollárt utalt ki a kormány. Még további 50,000 dollárt költenek felszerelésre és a személyzet kiképzésére: az első év üzemeltetési költségeit 100,000 dollárra, vagyis gyermekenként 2000 dollárra becsülik. A gyermekek többségéért a szülők — ezek a legalacsonyabb fizetési kategóri­ákba tartozók — heti 2 dollár tandíjat fizetnek, a többi költséget az Office of Education kormány- hivatal fizeti. Sokan kifogásolják az építkezés és üzemeltetés költségességét, mert mint mondják, i- lyen körülmények között nem remélhető, hogy so­kan követik majd a példáját, különösen, ha privát vállalati óvodáról van szó. Az intézetben egyelőre az is vita tárgyát képezi, milyen oktatási filozófiát alkalmazzanak. A szülők és pedagógusok vitatják, mennyi szabadságban vagy megkötöttségben töltsék a gyermekek a napot. Nagy súlyt helyeznek az önállóság kifejlesztésére, de egyelőre még mérlegelik, hogyan lehet ezt legjobban elérni. Annyi biztos, hogy a gyermekek nagyon jól érzik magukat az új napközi otthonban. r****************w********************­Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word,. Inc. 136 East 16th Street, New York, N. Y. 10603. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1953 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 510.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy érre $12., félévre $6.50. ORSZÁGOS EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM szerint az egészségi költségek fejenként és évenként 1960-ban $ 128-ra rúgtak, mig ez a szám 1970-ben $ 324-re emelkedett. Jelenleg hat ilyen Országos Egészségügyi Biztosí­tási Tervezet került a nyilvánosság elé. Edward M. Kennedy, Massachusetts Demokrata szenátora ter­vezetén kivül, mind a másik ötöt jellemzi, hogy a polgároknak maguknak is hozzá kell járulniok a költségek fedezéséhez, kivéve a “szegényeket”; a szolgáltatások korlátozásoknak vannak alávetve: és az egész tervezetet magán /profit éhes/ biztositó vállalatok intézik. Ne felejtsük el, hogy itt egy évi több tízmilliárdos tervezetről van szó, tehát busás profitot lehet lefölözni róla. Kennedy terve- ' zete jár legközelett a nép szükségleteinek kielégí­téséhez. Minden USA lakos részére gondoskodik egészségi ellátásról “bölcsőtől a sírig”, minden kor - látozás nélkül, csak a pszihiátriai kezelés van némi korlátozásnak alávetve. A költségek /1974-ben 60 milliárdot fognak kitenni/ felét az általános szö­vetségi adókból fedezik, a többit bérlista adókból szedik be. V. 0. A közvélemény kutatások az utóbbi idők folya­mán kétségen felül mutatják, hogy az amerikai társadalom minden gazdasági és társadalmi rétege elfogadja azt az álláspontot, hogy a kielégítő egész­ségügyi ellátás éppen olyan alapvető joga a polgár­nak, mint a kielégítő oktatás. Még csak alig egy emberöltővel ezelőtt az amerikai közönség elvetett minden országos egészségügyi biztosítást, mint “egészségügyi szocializmus”-t. Ma már hasonló programtervezetek elnyerték nemcsak a Kongresz- szus többségének támogatását, hanem támogatják azt szakszervezetek, kereskedelmi kamarák, kórház adminisztrátorok, biztositó vállalatok igazgatói és orvosok is. Még az American Medical Association /AMA/, amely harminc évvel ezelőtt minden ilyen tervezetet “szocialistának” és “vörösnek” nevezett, ma a saját tervével lépett elő. Ennek a jelentős vál­tozásnak az okait abban találhatjuk, hogy a nagykö­zönség fel van háborodva az orvosi költségek hihetet­len emelkedése miatt és, hogy a Blue Cross, s más biztositó vállalatok képtelenek ezeket a költségeket kordában tartani. Következésképpen milliók nem jutnak orvosi kezeléshez, amikor és ahol arra szük­ség van. A Szövetségi Egészségügyi Hivatal adatai BAJ VAN AZ A.M.A. SORAI BAN SOKAN KIVÁLNAK. A FIATALABB ORVOSOK NEM CSATLAKOZNAK. az A. M. A. -ben. “Őszintén szólva szégyellem, hogy az A. M. A. - hez tartozom”, — mondja. “Úgy látom, hogy nem a nép legjobb érdekeit szolgálja. Az A. M. A. mindeddig minden módosítást ellen­zett, anélkül, hogy valami érdemlegeset ajánlott volna helyette.” Ernest B. Howard, az A. M. A. vezértitkára beis­meri, hogy nagy elégedetlenségek vannak a szerve­zeten belül, különösen az országos egészségügyi biz­tosítás kérdésében; az A. M. A. ilyen irányú eddigi javaslatait mind a baloldal, mind a jobboldal tá­madja. Eddig még nem tekinthető általános láza­dásnak az A. M. A. -vei szemben tanúsított elége­detlenség. Hatalma még most is tekintélyes és sokan érdekből jobbnak látják nem megszakítani vele az összeköttetést. Egyes fiatal orvosok, akik bár ellen­zik az A. M. A. politikáját, helyesebbnek vélik benn maradni a szervezetben, hogy belülről próbáljanak reformokkal változást előidézni. A legerősebb ellen­mozgalom a 26,000 tagú American Public Health Association, melynek tagsága évente 3000-el növek­szik, de még mindig a legerősebb az A. M. A. Az orvosok közt országszerte nő az elégedet­lenség az A. M. A. iránt. A kisvárosokban és falvak­ban gyakorló orvosok is úgy érzik, a szervezetet nem érdeklik a vidéki városokban nehezen dolgozó, kis háziorvosok, hanem mint mondják, “ csak a nagyfiúk, a karrier orvosok érdekeit képviseli”. A jelek szerint nagy változásoknak kell történnie az A. M. A. szervezetén belül, vagy más szervezetek, a közegészség kívánalmainak jobban megfelelőek, foglalják majd el a helyét. Az ország 30 városában fiatal orvosok fehér kö­penyükre gombot tűznek ki, amely a következőket mondja: “Vigyázat: az AMA ártalmas lehet az ön egészségére.” Azokban a városokban lehet látni az ilyen gombokat, ahol a Medical Committee for Human Rights militáns orvosszervezetnek fiókjai vannak. Ez a jelenleg már 7000 tagot számláló szer­vezet az American Medical Association-t a felvilá­I gosult gyógykezelés veszedelmének tekinti. Általá­nos irányzatot mutat ennek az új szervezetnek a létrejötte a fiatalabb orvosgeneráció körében. Az utóbbi években végzetteknek jelentős része egysze­rűen nem hajlandó az öskonzervativ A. M. A. tagja lenni, amely mint mondják, nem tart lépést a modern egészség-szolgáltatás követelményeivel és csupán reakciós érdekszervezet szerepét tölti be. Az A. M. A. -töl elrugaszkodó mozgalom már é- rezteti hatását a legrégibb, legbefolyásosabb orvos­szervezet taglétszámában. Ez év végére, 50 év óta először, az ország orvosainak kevesebb mint felét számíthatja tagjai közé. 1962-ben 61.5 százalék volt a tagság aránya, ez év kezdetén 50.3 százalékra csökkent és az év végére ennél lényegesen kisebb lesz az arány. Nemcsak a tagság megcsappanása az egyedüli ba­ja az A. M. A. -nek, hanem a szervezeten belül is erjedések mennek végbe. Az A. M. A. körzeti veze­tői élesen elitélik az országos vezetőséget amiatt, hogy nem képes tagnak megnyerni az évente munkába lépő 8000 fiatal orvost. Még Atlantában is, amely mindeddig az A. M. A. bástyája volt, Dr. Andrew Abernathy, 37 éves háziorvos is azt mondja, hogy jövőre már nem újítja meg a tagságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom