Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-09 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 9. 1971 111 • i IM I i 111111II1111J1111111 i i 111 li 111111111111LLLL111U11IJ11111111111II1111 • I • I • 11 • 111 * 111 • • • 1111 i «1111111111111111 i 11111 A LUNA 2-TÖL A LUNA 17-IG EGY ÉVTIZED A HOLD MEGHÓDÍTÁSÁBAN Az első, a Hold körzetébe érkezett ember^alkotta eszköz felbocsátása óta eltelt 12 év alatt szinte példátlan gyorsasággal haladt az ember a Hold felé. A több mint negyven holdszondát,illetve hold- űrhajót az alábbiakban rövid lexikális jelleggel ismertetjük. Ez egyben összefoglalása is a Hold meghódítása jegyében eltelt évtizednek. LUNA—2 (1959 szeptember 12) Az első ember alkotta eszköz,amely elérte a Hold felszinét, és becsapódott az Északi szélesség 30 fokán és a 0 fokos hosszúsági körön. A becsapódás az Autolycus kráter közelében történt. Becsapódás előtt a Hold mágneses terére és sugárzási övezeteire vonatkozó mérési eredményeket továbbított a Földre. • LUNA—3 (1959 október 4) Első esetben sikerült a Hold túlsó oldaláról fényképeket kapni e szonda segítségével. A századfordulón még azt mondotta Flammarion a hires népszerűsítő csillagász, hogy sohasem fogja megtudni az ember, hogy mi van a Hold túlsó oldalán. Nem igy történt. A 38 meglehetősen jó minőségű fotó alapján sikerült elkészíteni a Hold túlsó oldalának meglehetősen pontos térképét. RANGER—4 (1962 április 23) Az első amerikai szonda, amelyet a Hold felé küldtek, azonban röviddel felbocsátása után felmondta a szolgálatot, és semmiféle adatot nem küldött vissza. Sikertelen volt. RANGER—6 (1964 január 30) Az első amerikai szonda amely elérte a Holdat és becsapódott felszínére kb. 50 mérföldre északkeletre az Arago krátertől a Maré Tranquilitatis területén. Kamerái azonban nem működtek, igy képeket nem küldött visz- sza. Lényegében csak félig sikeres kísérlet volt. • RANGER—7 (1964 julius $8) Az első valóban sikeres amerikai holdszonda, mely a becsapódás előtt 4300 fényképet küldött haza a Maré Nubium /Maré Cognitum/ vidékéről. Az utolsó néhány felvétel a Nyugati hosszúság 20,7 fokán és a 10,7 fokos szélességen elterülő vidék három láb átmérőjű felszíni alakzatait mqtatta. • RANGER—8 (1965 február 17) A szonda igen alacsony pályán haladt el a Maré Tranquilitatis magas- felszini vidékének központi része felett a keleti hosszúság 24,8 és az északi szélesség 2,6 foka táján. 7100 nagyon jó minőségű képet továbbított a Földre. RANGER—9 (1965 március 21) Függőlegesen ha ladt az Alfonsus kráter felett és 5800 fényképet küldött a Földre mielőtt becsapódott a Hold nyugati hosszúságának; 2,5 és a déli szélességének 12,9 fokán. Ezzel a Ranger holdszonda sorozat lezárult. • LUNA—5 (1965 május 9) A szovjet holdszonda becsapódott a Hold felszínére, de már viszonylag lágy leszállással. ZOND—3 (1965 julius 18) A később mesterséges bolygóvá vált /Nap körüli pályára került/ szovjet szonda a Hold túlsó oldaláról küldött 25 jóminö- ségu felvételt. • LUNA—7 (1965 október 4) A sima leszállásra tervezett szonda valószínűleg becsapódott a Hold felszínébe. ' fényképezte, és néhány vidékét a túlsó oldalnak is. SURVEYOR—4 (1967 julius 14) A Sinus Medii felett valószínűleg felrobbant a fékező rakétája. EXPLORER—35 (1967 julius 19) A Föld körüli térség vizsgálatára indított Explorer sorozat tagjaként Hold körüli pályára állt, és vizsgálta a földi magnetoszféra kiterjedtségét. LUNA—9 (1966 január 31) Az első valóban simán a Holdra ereszkedő szovjet holdszonda. A szonda az Oceanus Procellarum nyugati hosszúság 64,5 és az északi szélesség 7 fokán a Cavelerius kráter közelében ért talajt és néhány tucat jóminöségü képet továbbított a Földre a leszállás környezetéről. • ' LUNA—10 (1966 március 31) Az első szovjet szonda amely a Hold körül pályára állt, és mesterséges holdjává vált a holdnak. • SURVEYOR—1 (1966 május 30) Sima leszállással a Holdra ért első amerikai szonda. Az Oceanus Procellarumban a nyugati hosszúság 43,2 és a déli szélesség 2 fokán a Flamsteed kráter peremén, ahonnan 11.150 darab fényképet küldött haza. • ORBITER—1 (1966 augusztus 10) A Lunar Orbiter sorozat első tagja, az első amerikai szonda amely mesterséges holdjává vált a Holdnak és 217 felvételt küldött a tervezett Apolló leszállási helyekről, valamint a Hold túlsó oldaláról. LUNA—11 (1966 augusztus 24) A szovjet szonda megismételte a Luna-10 feladatait, Hold körüli pályára állt. ^ SURVEYOR—2 (1966 szeptember 20) Leszállt a Kopernikusz kráter közelében. LUNA—12 (1966 október 22) Hold körüli pályán megismételte a Luna-10 és Luna-11 munkáját. • ORBITER—2 (1966 november 6) Hold körüli pályáról 411 fényképet küldött az Apollo tervezett leszállási helyeiről és a Hold túlsó oldaláról is. • LUNA—13 (1966 december 21) Simán leszállt a Holdra a nyugati hosszúság 62 és az északi szélesség 18,5 fokán és néhány tucat fényképet küldött a leszállás helyétől az Oceanus Procellarum vidékéről. ORBITER-3 ( 1967 február 5) Hold körüli pályáról 297 fényképet küldött a Földre. • SURVEYOR—3 (1967 április 17) Leszállt a Hold nyugati hosszúsága 23,3 és a déli szélesség 2,9 fokán a Maré Cognitum területének északi részén miközben 6300 fényképet küldött haza. Egy kis talajmintát vett fel és elemzett. Az Apollo-12 asztronautái 33 hónap múltán felkeresték, és néhány alkatrészt leszereltek róla, hogy hazahozzák a Földre. • ORBITER—4 (1967 május 4) A hold körül úgynevezett poláris pályán keringett /a Hold északi és déli pólusa felett haladva át/ 270 fényképet küldött haza a Hold felénk fordult oldalának 99 %-át leORBITER—5 (1967 augusztus 1) Poláris pályáról lefényképezte a Hold túlsó oldalát, és kiegészítve a programot 424 fényképet küldött a Holdfelszinról. • SURVEYOR—5 (1967 szeptember 8) Leszállt a Maré Tranquilitatis területén a Hold keleti hosszúsága 22,3 és az északi szélesség 1,5 fokán. 9000 felvételt továbbított az Apollo-11 leszállási helyének vidékéről. Talajmintát vett és elemezte. • ’ SURVEYOR—6 (1967 november 7) Leszállt a Holdon a Sinus Medü nyugati hosszúság 1,5 és a nyugati szélesség 0,5 fokán miközben több mint 30.000 felvételt küldött haza. Néhány nap múltán földi parancsra felemelkedett és pár méterrel megváltoztatta korábbi helyzetét. Első esetben történt hely- változtatás a Holdon földi parancsra. • SURVEYOR—7 (1968 január 7) A Tycho kráter peremén leszállt szonda több mint 17.000 felvételt küldött haza. Ez volt az egyedüli szonda amely a Hold magas részein szállt le. • LUNA—14 (1968 április 7) Hold körüli pályára állt. • ZOND—5 (1968 szeptember 15) 1210 mérföld magasságú pályán keringett a Hold körül, majd visszatért a Földre és leszállt az Indiai Óceánba. ZOND—6 (1968 november 10) Megismételte a Zond-5 munkáját és a túlsó oldalról is küldött képeket. APOLLO—8 (1968 december 21) Bormann, Lowell és Anders vezetésével a Holdig jutott űrhajó, amely 1968 karácsonyán a Hold körül keringett. Első ízben jutott ember a Hold közelébe. • . APOLLO—10 (1969 május 18) Cérnán, Stafford és Young űrhajósokkal fedélzetén a Holdig jutott űrhajó. Mintegy 9 mérföld mélységbe süllyedtek a Hold fölé. Ez volt az Apollo-11 főpróbája. LUNA—15 (1969 julius 13) Néhány napig a Hold körül keringett miközben az ApoUo-11 asztronautái a Holdon voltak. Közben becsapódott a Hold fel színére, valószínűleg a Luna-16 feladatait kellett volna elvégeznie, de sikertelen volt a vállalkozás, illetve csak félig sikerült. (folytatjuk !) TERJESSZE LAPUNKAT ! 8
