Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-11 / 6. szám
——...............-................. ■ ■■■ ■ — ......................- -------------------------- - — Vol. XXV. No. 6 Thursday, February 11, 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. LINCOLN ABRAHAM « • • » * ' Szazhatvanket evvel ezelőtt, február 12.-en szut letett az Amerikai Egyesült Államok egyik legkimagaslóbb alakja: Lincoln Abraham, es 110 evvel ezelőtt foglalta el Lincoln az elnöki székét Washingtonban. Lincoln államférfim nagysága nemcsak abban nyilvánult meg, hogy keresztül vezette az Egyesült t t f i | Államokat a polgárháború súlyos megprobaltatasa- in, hanem felismerte ezen belül az emberi es társadalmi viszonylatok alapvető fontosságát. Felismerte, hogy a polgárhaborü nemcsak nemzetgazdasági kérdés volt, hogy nemcsak arról volt szó, hogy az északi államok fejlődő iparanak munkáskezek tömegére, igy a rabszolgasag alól felszabadult fekete kezekre volt szükségé, hanem hogy a rabszolgasag- ban tartott fekete nepnek is vannak emberi jogai és emberi méltósága. A Fuggetlensegi Nyilatkozat nem szorította eszmeit csak a feherekre, hanem emberekre, tehat fehér es feketere egyaránt vonatkozóan hirdette azokat. Egy nemzet nem maradhat fenn sokáig felében szabad, felében rabszolgasorban, mondta Lincoln. Felismerte Lincoln azt is, hogy munkáskezek nel kül nagy tőkék soha nem jöhettek volna letre, tehat jogosan tart igényt a munkásság különös megbecsülésre. Mint Lincoln humorosan megjegyezte: a teremtő kellett, hogy nagyon szeresse a munkást, amiért olyan sokat teremtett belőlük! ? f 1 Ha az Egyesült Államok mai helyzetének távlatából nézzük Lincoln korát, azt lathatjuk, hogy az Emancipációs Proklamacio Írott malaszt maradt. A Lincoln meggyilkolását követő tiz ev során a deli es a reakciós északi politikai erők jutottak túlsúlyra, es igy sikerült megsemmisíteni mindazokat a vívmányokat, amelyeket a fekete nép a polgárháború e- redmenyeként élért. Ettől kezdve, mind a mai napig, a fekete nép szabadsaga es egyenjogúsága csak papíron, a törvényekben, volt meg. Rabszolgaszeru helyzetük, a gazdasági és társadalmi viszonylatokban továbbra is fennmaradt. Két világháború hangzatos igeretei ellenere - hiszen azokban szükség volt a fekete katonák önfeláldozó szolgalatara - a fekete nép szabadsagjogait biztosító törvények érvényre jutása, a végrehajtó hatóságok tudatos mulasztása folytan, elmaradt. Nem csodálható, ha ennyi, generációkon at tartó amitas es be nem váltott igeret után, a fekete nép,türelmet és bizalmát elvesztve, ma mar sajat kezebe óhajtja venni a törvényes szabadságjogok valóra váltását a társadalmi elet minden terén. A Legfelsőbb Birosag 1954 évi történelmi döntésé óta jelentős, bar aránylag kisméretű javulás állt eló ezirányban, de ez is csak a fekete nép elszánt küzdelmének eredmenyekent jött letre. E küzdelemben nem hiányzott a feher nép öntudatos részének segitsege. Mig 1861-ben az Egyesült Államok valsaga az ország két részre oszlásából eredt, Észak a Del ellen, tehat mondhatni függőleges tagolásban, addig ma az Egyesült Államok válsága vízszintes tagolás szerinti megoszlásból ered. Feliű vannak a mammutAMERIKAI AGYUTUZ FEDEZI SAIGONI CSAPATOK BEHATOLÁSÁT LAOSZBA. AMERIKAI KATÓNAK ISMÉT KHESANH FELVIDÉKEN, DÉL-VIETNÁM ÉSZAK KELETI RÉSZÉN, KÖZEL LAOSZ HATÁRÁHOZ. 1968-BAN VÉRES HARCOK FOLYTAK E TÉRSÉGBEN, MELYEKBEN 300 AMERIKAI VESZTETTE ÉLETÉT ÉS 2,000-EN MEGSEBESÜLTEK . VAJON HÁNY ÁLDOZATA LESZ AZ AMERIKAI HADVEZETÓsÉG LEGÚJABB KALANDJÁNAK? LEGÚJABB. Az első órákban három amerikai helikoptert lőttek le a szabadságharcosok. Országsszerte megkezdődtek a háború-ellenes tüntetések. bank erdekeltsegek, a nagy vállalatok, az u.n. konglomerátumok, a hadiiparok, s a velük sogor-koma- rokonsagban álló generálisok, a Pentagon. Az ebbe a retegbe tartozó személyek az ország lakosságánál csak néhány százalékát teszik ki, de az ország vagyonának a zöme az o kezükben van. Alul találjuk a mindennapi munkával kenyerüket kereső milliókat, akik nélkül, Lincoln mondása szerint, a fenti vagyonok nem jönnének letre. Mégis, ezek a verejtékkel dolgozok nem birjak a megelhetes naprol- napra emelkedő költségét megkeresni. Nem is említve a mintegy tiz millióra becsülhető ehinseggel *» r >9 « f> kuszkodoket. Es ezek az “alul” találhatok kiteszik a lakosságnak mintegy háromnegyed resz’et. Lincoln mondását módosítva: egy nemzet nem maradhat fenn sokáig, mely kis reszeben gazdag és nagy részé ben szegény. Meddig fog ez az alvó óriás tűrni, mielőtt felebred es lerázza magarol a krómmal bevont, csillogó bilincseket, melyek megfosztják munkája gyümölcsétől. ff SAIGON. Az amerikai hadvezetoseg helikopterek segitsegevel 9.000 gyalogos katonát szállított a Del Vietnam eszak-keleti részén fekvő Khesanh felvidékre, közel a laoszi határhoz. Az amerikai csapatok feladata: egyengetni az utat 20.000 del-vietna- mi csatlós reszere, hogy behatolhassanak a “független es semleges ” Laoszba. Washington azzal magyarázza a háború legújabb kiszelesiteset, hogy meg kell akadályozni hadianyagok es tartalékosok lejövetelét a Ho Chi Minh útvonalon. Az amerikai kormány es a Saigonban levő hadvezetoseg megtiltotta hogy az amerikai sajtó bármit is Írjon e hadműveletekről az utolso heten. I i , i Japan, Franciaorszag, Anglia es a világ minden fontosabb országának sajtója részletes jelentést a- dott olvasóinak, úgyhogy az “ellenseg” tudott az a- merikai hadsereg minden mozdulatáról. i > ' FOLYTATJÁK A BOMBÁZÁST t r * Az amerikai B-52-es bombázókról naponta ton- naszamra dobjak a bombákat Laosz deli reszere. • ,, 1 f . f 1 s Mintegy 400 légi erőd es vadasz bombazo vegez állandóan tamadasokat a Ho Chi Minh útvonal ellen. m 20 CENT Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. oí N.Y.. N.Y.
