Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-24 / 25. szám
Ent. u 2nd Clus Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2. 1879, at the P.O. ot N.T., N.T VoL XXV. No.25.TlH»nday, June, 24 1*71. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16th St.. New York, N.Y. 10003. Telephon«: AL 4-0397. John N.Mitchell, a Nixon kormány igazságügyi, minisztere a bírósághoz fordult kérve, tiltsák meg/' hogy a NY Times közölje azt a dokumentumot, me lyet a Pentagon McNamara, volt hadügyminiszter rendeletére 1967-ben készített a vietnámi háború eredetéről és felfokozásáról. A NY Times megkezdte a történelmi dokumentum közlését. Három számban a dokumentumok halmaza látott napvilágot, melyek feltárták az ame rikai kormány, főleg a Johnson kormány “fortélyait, megtévesztéseit, rövidlátását, az elkövetett hibákat, a helytelen feltevéseket és az igazság arrogáns mellőzését.” A fenti jelzőket Tom Wickers, a NY Times politikai kommentátora irta cikkében, melyben lerántja a leplet azokról, akik azt állítják, hogy a Pentagon-dokumentum közlése ‘’helyrehozhatatlan ártalmat” okozhat az Egyesült Államoknak. A Times-ban megjelent dokumentumokból kitűnik, hogy Johnson elnök, aki az 1968-as választási kampányban azzal vádolta republikánus ellenfelét, Barry Goldwatert, hogy amerikai ifjakat akar a vietnámi harcokba küldeni, mely harcokat “az ázsiai ifjaknak kell megvívni”, UGYANAKKOR TITOKBAN —a szenátus tudta és beleegyezése nélkül — lépéseket tett a vietnámi háború felfokozására, a- merikai csapatok Vietnámba küldésére, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság bombázására. A háborút felfokozó lépések nem jelentettek titkot az “ellenség” részére. A szabadságáért küzdő vietnámi nép tudott Johnson minden lépéséről.Csupán az amerikai törvényhozók és az amerikai n/p nem tudott arról, miként viszik a harctérre az amerikai ifjak százezreit egy olyan háborúban, melyet a szenátus sohasem üzent meg, ahogy azt az ország alkotmánya megköveteli. A Nixon kormány most a bíróság segítségével próbálja az igazságot eltitkolni az amerikai nép elől. Az ország történelmében ez az első alkalom, hogy szájkosarat akarnak tenni a sajtóra, hogy tovább folytathassák ezt az erkölcstelen emberirtást Indo-Kinában. Az amerikai népnek joga van megtudni az igazságot: miért küldtünk a mészárszékre 50.000 amerikai ifjút, miért tettunk örökre nyomorékká több százezer fiatalt, miért herdáltunk el 150 milliárd dollárt és miért vittük hazánkat erkölcsi és anyagi válságba? Ha a Nixon kormánynak sikerül a bíróság segítségével eltörölni az ország alkotmányának első módosítását, a sajtószabadságot, van-e biztosíték arra, hogy következő lépése nem a bíróság megszüntetése lesz-e, hogy igy biztosítsa a katonai-ipari együttes korlátlan uralmát? 42 SZENÁTOR SZAVAZOTT A VIETNAMI HÁBORÚ EZ ÉVI FELSZÁMOLÁSÁRA WASHINGTON, D.C. A szenátus 55 szavazattal 42 ellenében elvetette a McGovern — Hatfield javaslatot az összes amerikai csapatok kivonására Vietnámból ez év december 31.-ig. A múlt évben ugyanezen javaslatra 39 szenátor szavazott, ezúttal csak hárommal több. E három között találjuk Milton R. Young-ot, North Dakota konzervatív republikánus szenátorát is. Sokan nagy jelentőseget tulajdonítanak ennek, mert Young eddig támogatta Johnson és Nixon elnökök vietnámi politikáját. A szavazást megelőző vita folyamán Hatfield szenátor többek között a következőket mondotta: “Nem tekinthetünk el a nyers valóságtól, hogy mi, a nép megválasztott képviselői, a szenátus tagjai, felelősek vagyunk azokért, akik életüket vesztik, vagy megsebesülnek a háborúban.” “Nem ámithatjuk önmagunkat, hogy nem vagyunk felelősek.” John Stennis, Mississippi demokrata szenátora állt a McGovern — Hatfield javaslat ellenzői élén. Azzal érvelt, hogy ha egy meghatározott dátumot tűznének ki az amerikai csapatok kivonására, az segítené az ellenséget. A képviselők 254 szavazattal 158 ellenében elvetettek egy hasonló javaslatot. A VIETNAMI HÁBORÚ BEFEJEZESET KÖVETELIK AZ ORSZÁG POLGÁRMESTEREI Az amerikai városok polgármestereinek 38. évi összejövetelén 54 szavazattal 49 ellenében határozati javaslatot fogadtak el, követelve, hogy ez év december 31.-ig vonják ki az összes amerikai csapatokat Vietnámból. Minden nagy város polgármestere támogatta a javaslatot. Az ellenzék a kis és közép városok polgár- mesterei közül került ki. A városok vezetői egyhangúan elitélték a Nixon- kormány házépítési programját és követelték, hogy a szövetségi kormány segítségét vonják meg azoktól a városoktól, melyek nem építenek lakásokat a közepes jövedelműek és a szegények részere. A polgármesterek átiratban kérték Nixon elnököt, hogy ne vétózza meg a kongresszus által megszavazott 5 milliárd dollár előirányzását középületek építésére és közmunkák bevezetésére, mely ez évben 200,000 munkanélkülinek adna munkalehetőséget . mat cm SZÁJKOSARAT » SAJTÓRA
