Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-03 / 22. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 SZÍNHÁZI LEVÉL “ MAN OF LA MANCHA” NEW YORKBAN Albert Marre mutatja be Dale Wasserman MAN OF LA MANCHA (THE IMPOSSIBLE DREAM) c. zenés darabját, Cervantes DON QUIXOTE cimü re­génye alapján. 1965 óta játszák a darabot, jelenleg a Broadwayn, a Mark Hellinger színházban. Don Quixote, a bus-kepü lovag (David Atkin­son); Aldonza, a parasztlány (Emily Yancy) a két főszereplő. A függönynélküli színpadon epizód epi­zód után játszódik le. A színészek hihetetlen ügyes­séggel változtatják a díszleteket és jelmezeket, s igy elénk varázsolják a 16. század Spanyolországának különböző társadalmi rétegeit. Az első epizód főszereplője Don Miguel Cervan­tes, akit az inkvizitorok valamilyen bűnnel vádol­nak. Cervantes elmondja pikareszk, tragikus-komi­kus hőse, Don Quixote kalandjait, akinek a sok lo­vagi mese olvasása megzavarta a képzeletét, s azt hi­szi, jóvá tehet minden rosszat, amit az emberiség el­követett. Cervantes ezáltal megmenti életét. Egyszerre a börtön ósdi vendéglővé és annak ud­varává változik. Megjelenik Don Quixote rozsdás acélpáncélban, törékeny lándzsával, fején törött si­sakkal. Látjuk öreg gebéjét, Rozinentet, valamint Sanchot, az együgyű parasztot (Rudy Tronto ala­kítja a szerepet kitünően),Don Quixote lovag-jelölt­jét. Az udvar zajos az öszvérhajtóktól. Ott van Al­donza, aki civakodik velük. Don Quixote képzel­tében a leány gyönyörű, nemes hajadonná, Dulcine ává változik. A furfangos vendéglős lovaggá, felesé­ge úrnővé alakul át. A rozzant vendéglő büszke kas­tély lesz. Don Quixote megtámadja az öszvérhajtó- kat, akik az ő szemében förtelmes bitangok, mert igy akaija megmenteni a gyönyörű Dulcineát, aki nem érti, miért hódol neki ez a bolondos Don? A vendéglős (Ray Middleton) tudja, hogy Don Qui­xote elméje zavart, közbelép és megvédi a bűs-képü lovagot. Egy másik epizódban Don Quixote szélmalmok ellen harcol, melyek az ő szemében szörnyű óriások Sok kudarc után beteg lesz, hazamegy pihenni. Ha­lálos ágyán kijózanodik és nem képzeli magát töb­bé a rettenthetetlen lovagnak. Q csak az egyszerű Alonzo Quixano, aki a lovagi meséket elitéli, mert azok csak a fantázia szülöttei. Megzavarták eszét és a nemlétezö kalandok ártanak az olvasóknak. Agya mellett sir az ö volt Dulcineája, aki ismét Aldonza, a parasztlány; a hü Sancho; húga, Antonia (Dianne Barton), a gyóntató padre (Robert Rounseville), és Dr.Carrasco (Ian Sullivan), aki gyógyítani akarta. Emily Yancy (Aldonza-Dulcinea) kiváló énekes­nő és táncos színésznő, a sok nagysikerű, még min­dig népszerű dallal óriási sikert aratott. Nagy sikert aratott David Atkinson, aki Don Quixote-t alakít­ja és a kórussal a nagysikerű The Impossible Dream c. ma már nagy népszerűségnek örvendő dalt ének­li. A többi szereplők is tudásuk legjavát adják és a gyönyörű zene, a szebbnél szebb áriák, táncszámok felejthetetlenné teszik a Man of La Mancha előadá­sát. Aki még nem látta, annak ajánlom, hogy feltét­lenül tekintse meg minél előbb. A.V. IGOR SZTRAVINSZKIJ f KÖNYVSZEMLÉI Bezárult immár a XX. századi zene klasszikus mestereinek, korszakromboló és teremtő géniuszai­nak köre: Alban Berg, Webwen és Schönberg, Bar­tók, Hindemith, Prokofjev és Kodály életműve után történelemmé vált Igor Sztravinszkij művésze­te is. 1882-ben született a Szentpétervár melletti Ora- nienbaum városkában. Gyermekként találkozott az orosz népzenével, s amikor Rimszkij-Korszakovnál zeneszerzés-tanulmányait megkezdte, minden amel­lett szólt, hogy zenei-eszmei folytatója lesz az Qtök| irányzatának. Nem igy történt. A fiatal zeneszerző sorsát hamarosan eldöntötte megismerkedése Szer- gej Gyagilewel, a modern táncművészetben korsza­kot nyitó Orosz Balett vezetőjével. Az együttes 1910- ben mutatta be a Tűzmadár cimü balettet, amely Sztravinszkij nevét egyszeriben híressé tette, 1911- ben a Petruskát, s 1913-ban a zenei expresszi- onizmus egyik legnevezetesebb alkotását, a Tavaszi áldozatot. Sztravinszkij mind kevesebb időt töltött hazájában, s 1914-ben, az első világháború kitörése­kor Svájcban keresett otthont, majd az októberi forradalom győzelme után Franciaországban telepe­dett le. Mind távolabbra került az orosz folklórtól; a 20-as évektől kezdve a neoklasszicizmus hirdetője lesz, a XVIII—XIX. század zenei formáit, dallamvi­lágát teremti újjá. E korszak nem egy kiemelkedő alkotása, a Zsoltárszimfónia, az Oidiposz Rex, az Apollon Musagete rendkívül gyors sikerrel járja be a világ koncerttermeit, A második világháború kitörésekor Amerikába költözött, irt dzsesszművet és cirkuszi zenét csak­úgy, mint szimfóniát vagy balettet. Hetvenedik élet­évén túl, 1953-ban, Sztravinszkij újabb fordulattal lepte meg a zenei világot, érdeklődése a dodekafo- nia felé fordult. Rövid, áttetsző szövésű művek egész sorát irta ezekben a kései években. Mondták, világpolgár volt, beszélt vagy féltucat nyelvet, de az oroszt soha el nem felejtette, amint­hogy műveinek java is magán viseli az orosz zenei nyelv hatását, 89 éves volt, amikor végleg eltávozott századunk zenéjének óriasa; nemcsak a műzsák fia, hanem a szerencséé is, a sikeres modern zene­szerző. Megélte, miként vonulnak be alkotásai a ze­ne történetbe, gazdag örökséget hagyott kortársaira es utókorára. TERJESSZE LAPUNKAT! UUVyVWVWUWVtVJWVWWWMAMMWWJAAA/VVWWMMWWWWJAMMWVWVVWWUM Úgy megjelenésben, mint tartalomban szebbnél szebb értékes könyveket hoznak forgalomba a ma­gyar kiadóvállalatok. Két ilyen kiadvány került hozzám a közelmúltban. Az egyik — nem is egy, hanem hét, egyenként több, mint 1000 oldalas kötetből áll — “A magyar nyelv értelmező szótára” kitűnő szerszám minden magyar iró részére, de az olvasók is nagy haszonnal forgathatják lapjait. A másik a Tankönyvkiadó által kiadott “Üzenet”, 500 oldalas könyv, amely mint alcíme is mondja, szemelvényeket tartalmaz “a magyar irodalom szá­zadaiból”. A kiadó a könyvet “azoknak a felnőttek­nek szánja, akik a nagyvilágba szétszóródva meg­becsülik és őrzik eredetük emlékezetét, ifjúságuk élményeit, felnőtt éveik honvágyát, gondolatait: annak a hazának szellemét, amely a lélekben él.” Az “Üzenet” lapjain a magyar irodalom üzen az olvasónak versben és prózában: népmesékben, nép­dalokban, kuruc nótákban, nagy költők verseiben es nagy irók elbeszéléseiben. Ahogy lapozgattam a könyvben, az volt az érzé­sem, hogy a 900 éves magyar irodalom árja, mint szelíd kis patak indult el, majd évről-évre, evtized- ről-évtizedre, évszázadiól-évszázadra mélyebb és szélesebb folyóvá nőtt és dalolva siet ezer forrás, ezer erecske és száz meg száz mellékfolyó vizét hor­dozva medrében bővizű folyamként a jelen felé. Ifjúkorom kedvelt versei, elbeszélései, meséi integetnek felém az “Uzenet”-ből, amely — való­ban — mintha felnőtt amerikai magyarok számára lett volna összeállítva. Melyik kedvencemet említ­sem azok közül, amelyeket a könyv emlékezetem­be idéz? Túl sokan vannak. Hogyan hagyhatnám ki akármelyiket is! Inkább megkérdem az olvasót Em­lékszik-e a Rákóczi vagy a Kossuth nótára?Benne vannak a könyvben. Emlékszik-e Tiborc panaszára, Katona József “Bánk Bán” cimü drámájában? Ez is benne van az “Üzenetben”. Es eszébe jut-e néha- néha “A jó öreg korcsmáros”, Petőfi verse, vagy Arany Jánosnak a Toldihoz irt előhangja? Ismeri-e Ady, Babits, József Attila kiváltságos verseit? Hát Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Mó­ricz Zsigmond, Móra Ferenc, Karinthy Frigyes Írá­sait? Vagy talán a mai magyar irodalom költőinek verseivel kíván megismerkedni? Ezek közül is sokan szerepelnek ebben a könyvben: Weöres Sándor, Váci Mihály, Simon István, Vas István és a modern prózairók közül is egy-egy elbeszéléssel jelen van a most már halhatatlan Tersánszky Józsi Jenő, Nagy István, Tamási Áron, ülés Béla és a többiek — tu- catszámra. Csak az a baj, hogy a könyvek pénzbe kerülnek és kinek van pénzé megvenni a sok szép könyvet, ami idekerül Magyarországról. Talán rá lehetne be­szélni a helyi közkönyvtárak bevásárlóit, hogy vá­sárolják meg könyvtáruk részére az olyan könyve­ket, mint az “Üzenet”, hogy akit érdekel, kölcsön vehesse és elolvashassa.' Tolnai Ottó rtrk-k-k-k **★★★★★★*★***★***★★★★★★*★■**★*★★★*» A Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken: helyi idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-lg a 19.8, 25.2, 30.5, 48.1 méteres rövidhullámon A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): 20.00—20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30 5 méteres rövidhullámon. Thursday, June 3. 1.971

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom