Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-03 / 22. szám

Thursday, June 3, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 MENEKÜLTEK MILLIÓI VÁNDOROLNAK INDOKÍNÁBAN Harminc év óta dúló há­borúk után nyugodtan lehet„ állítani, hogy Dél-VietnámJ Kambodia és Laosz 27 milli-. os lakosságának legkevesebb! negyedrésze legalább egy-| szer kénytelen volt otthoná-á ból elmenekülni. Jelenleg isi sok százezren válnak honta­lanná a véget nem éró hábo- "uban. Annak ellenére, hogy Nixon elnök az amerikai j csapatok fokozatos kivoná­sáról beszél, a három ország lakosai számára ez nem jelenti a háború végét. Az állandó bombázások elöl otthonuktól, földjüktől messze vándorolt emberek ; éhesen, sok szenvedés közepette és kilátástalanság- j ban tengetik életüket. Habár ezekben a tropikus országokban gyorsan nö- j vekszik a gabona és a zöldségfélék, a menekültek ; mégis éheznek, mert egyrészt nem maradnak soká- j ig egy helyen, másrészt tömegekben, összezsufol- tan élnek, barátságtalan környezetben, ahol nincs j elég élelmiszer számukra. Pnompenh-ben egy misszionárius a kambodiai menekültek amerikai segélyezéséről beszelve mon­dotta: “Csak az éhenhalástól mentjük meg őket.” Ugyanezt elmondhatta volna a dél-vietnámi és a laoszi amerikai segélyakciókról is. A hontalan ván­dorló lakosok problémája egyre nagyobb méreteket ölt, mindaddig, mig a háború tart, az amerikai vagy dél-vietnámi hatóságok kiürithetnek falvakat, a la­kosokat máshová telepíthetik, vagy régi otthonuk­ba visszaengedhetik, ahonnan az újból kitörő har­cok miatt ismét menekülni kényszerülnek. A leg­több menekült Dél-Vietnámban van, ahol konzer­vatív számítások szerint a 17 milliót kitevő lakos­ságból 5 millió lett hontalan. A 3 milliós lakosságú Laoszban 750 ezerre becsülik azoknak a számát, akik legalább egyszer menekülni kényszerültek. A menekültek egy csoportja Laoszban. Nincsenek számadatok Kambodia menekültjeiről, csak annyit tudunk, hogy ezek az egész országot el­árasztják. Nem tudjak azt sem, hogy a három országot védő népi hadsereg, vagyis az u.n. “ellenség”: területe­in mennyi a menekültek száma, de azt tudják, hogy a rendszeres, nagyméretű amerikai bombázá­sok következtében nagyon sokan barlangokban hú­zódnak meg.A romboló bombák legtöbbjét az ame­rikaiak szórjak le, de a dél-vietnámi, a laoszi és a kambodiai légierők is kiveszik részüket a lakosság ellen irányzott bombázásokból. Semmi kétség sincs az iránt, hogy az amerikai fegyverek, különösen a Az amerikai hadsereg betörése Indo-Kinaba milliókat tett hontalanná. A menekülteket táborokba te­relték, ahol minden higiénia hiányában eppen csak, hogy az ehenhalástól mentik meg őket. polgári lakosságot pusztító bombák a legfőbb okai a tömeges meneküléseknek. A menekült-ügyekkel foglalkozó legtöbb amerikai megbízott is elismeri ezt, de nem akarjak, hogy nevüket nyilvánosságra hozzák. Dr. Tran Nguyon Phieu, dél-vietnámi népjóléti miniszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Álla­mok szönyegbombázást vezetett be, amellyel muní­ciót fogyaszt és emberi életet kiméi. A tapintatos és az amerikai katonaságot hűen kiszolgáló Dr. Phieu elhallgatta, hogy ezzel a bombázással lehet, hogy amerikai életeket kiméinek, de annál több vi­etnámi életet oltanak ki. Pleiku megyei főváros és amerikai katonai főhadi szállástól 15 mérföldnyire van Pleikotu, ahol több mint 2000 menekültet telepítettek le múlt év de­cemberben. Egy önkéntes ápolónő mondotta, hogy azóta már 300-an meghaltak, a halottak 80 száza­léka gyermek volt. Lassú éhhalállal halnak meg, mert egyebet sem esznek, mint rizst, gyökeret és leveleket. A helyi népjóléti intézmény nagymennyiségű szárított ha­lat és tejport tart elraktározva, de ezt a helyi ható­ságok nem adják ki a menekülteknek. A Banmethuot-i katonai repülőtér mellett 300, főleg nőkből és gyermekekből álló menekült cso­port táborozik, valami biztosabb otthonhoz vezető repülőgépre várva. Senki sem mondta meg nekik, hogy hiába várakoznak. Ezek a kambodiai hegyvi­déki lakosok, akik a múlt nyáron menekültek at — a biztosabbnak vélt — Dél-Vietnámba, a repülő­tér melletti, az amerikai légierők csomagoló ládái­ban, a földbe vájt, fedett vermekben laknak es a mentő repülőkre varnak. Némi élelmiszert az ame­rikai raktárból kapnak, amit a családok szétoszta­nak. Hasonló sorsban élnek a három ország mene­kültjeinek milliói is. HANYAT-HOMLOK MENEKÜLTEK A SAIGONI CSAPATOK KAMBODIABAN SAIGON, A szabadsághar­cosok véres vereséget mér­tek Saigon csapataira, ami­kor elfoglalták Snoul váro­sát, mely 90 mérföldre esik Dél-Vietnám fővárosától. A dél-vietnámi csatlós se­regek hanyat-homlok mene­kültek a szabadságharcosok elől, maguk mögött hagyva az ágyukat, teherautókat, élelmet és muníciót. A szabadságharcosok ez­zel a győzelemmel elfoglal­ták Kambodia azon részét, mely határos Dél-Vietnám­mal és igy módjukban volt támadásokat intézni a har­madik katonai körzet terű-, létén lévő hadi támaszpon­tok ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom