Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-14 / 2. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 14, 1971. Emigrációs hírek Bartók Béla halálának évfordulóján egy magyar küldöttség koszorút tett a zeneszerző sírjára Scars- dale-ben. Megjelentek a washingtoni magyar követ és az ENSZ-beli magyar misszió követe, főtisztvi- selőikkel, a Magyar Szó szerkesztője, Gellért Hugó festő és Zilahy Lajos iró. A 94 éves Fenyő Miksa, a nagy magyar iró, a Nyugat volt szerkesztője átadta a magyar állam­nak nagyértékü kézirat- és levélgyüjteményét. Ez alkalommal Vámos Imre cikket irt róla a Magyar Nemzetben, itt kérdezte az irót, akad-e még vala­ki külföldön, aki komolyan hisz a politikai emig­ráció értelmében? A “fenyőmiksai válasz” ez volt: “Természetesen komolyan hiszi mindenki, akinek haszna van belőle.” A nukleáris fizikusok maguk között a legreakció- sabbnak, legszélső jobboldalinak tartják Edward Téliért, aki magyarországi származású. A “tudo­mányos haladás amerikai társasága” minapi kong­resszusán szemébe mondották, hogy a tudós nem lehet a társadalmon kívül, mert a tudomány szo­ciális tevékenység. Egy ellenfele a hatalom apród- jának nevezte őt és amikor beszélni kezdett, tün­tetés tört ki ellene, magasra tartottak egy táblát, amely háborús bűnösnek nevezte a fizikust. Át­nyújtottak neki egy szarkasztikus jutalmat, egy katona kis szobrát, amelyen ez állt: “én csak a parancsokat teljesítettem.” Azt mondották, ez a “dr. Strangelove jutalom.” (Ez a hőse egy hires filmnek, az U.S. háborús céljait szolgáló, végül az atomháborút kirobbantó náci tudós.) “Szégyelje magát”, kiáltották oda Tellemek. Dave Meggyesy, aki hét éve professzionális lab­darugó, könyvet irt “Out of Their League" címen. Ez leleplezi, milyen embertelen hatása van e sport­életnek a játékosokra, milyen korrupt, brutális és fajgyűlölő, kezdve a középiskolán. Tizenegy egyetemi tanár: Bállá Borisz, Czikann- Zichy Móric, Horányi Tibor, Nyárády Miklós, Po­gány András, Possony István, Száz Zoltán, Görgey ^László, Balogh Sándor, Lengyel Alfonz, Székely Imre (legtöbbjük olyan intézetekben tanít, ame­lyek oklevelét a nivósabb egyetemek nem tartják egyenrangúnak) azon 64 reakciós tanár között volt, akik nyilatkozatot adtak ki a szenátusi Cooper- Church javaslat ellen. Ez a határozat meg akarta akadályozni, hogy Nixon elnök újból U.S. katoná­kat küldjön Kambódiába. A szenátus ezt, némi mó­dosítással, meg is szavazta. A nyugatnémet kormány 5.4 millió márka támo­gatást nyújt ez évben az ott székelő kelet-európai ellenforradalmi csoportoknak, német menekült szervezeteknek és más szélső jobboldali szervek­nek. A listán a “Németországi Magyar Szervezetek Központja” 95,000 márkával szerepel. Ennek veze­tő embere Fiala Ferenc, náci ujságiró, Szálasi saj­tófőnöke, akit a Népbiróság halálra ítélt; az Ítéle­tet kegyelemből életfogytiglanra változtatták. Az 1956-os felkelés szabadította ki a többi politikai és közönséges bűntettesekkel együtt. A buffaloi egyetem kommunista-kutató fakul­tása, a nemrég a debreceni találkozón résztvett Értvay-Baráth József tanár vezetésével keleteuró­pai vonatkozású könyveket publikál és felszólítja az amerikai magyarokat, hogy támogassák Tollas Tibor lapját, a müncheni Nemzetőrt. Tollasról mi is többször közöltük, hogy mint zsidókat deportáló csendőrtisztet 9 évi fegyházra ítélték, őt is az 1956-os felkelők szabadították ki. Lapja egyik leg­bővebb forrása a rémhíreknek, igy ő kezdemé­nyezte a “jégretett ifjak” meséjét. (Szerinte ezeket 16 éves korukig őrizték volna, hogy akkor kivé­gezzék őket.) Jobboldali emigráns lapok közölték, hogy egy “hazafias ünnepen” elszavalták Mécs László: A bí­boros üzen c. versét. Kiderült, hogy a verset Marsalko Lajos, a legvéresebb szájú náci uszitó irta. Mécs ezt mondta erről: “A Fogoly Bíboros c. füzfaversről tudtam, rendőri kihallgatásomkor ott volt az asztalon, de nem is merték szóbahozni, annyira buta.” Még az ellenforradalmi lap is hoz­záteszi: ne kompromittálják a költőt mások tákol­mányaival! Kovács Judit irta egy budapesti lapban: — Aki Nyugaton jár, olykor a Szabad Európa stílusában hasonlítja össze a viszonyokat... Egy hazalátogató elképedve mesélte, hogy otthon sok fiatal meg volt győződve, odakinn óriási karrier vár rá. Feltűnt neki, hogy a szocializmus adta kedvezmények mel­lé a fejlett ipari országokban szokásos fizetést vár­nának el, az ország teherbíró képességével nem számolva. Hegy mi vár a disszidensekre, azt a bécsi hideg­háborús lap (a CIA támogatásával) közli: Szócsy József, elektrotechnikus, neje és 9 hónapos lá­nyuk egy vasúti WC tetején összepréselve utaztak el egy olasz menekült-táborból. A gyerek sírása el­árulta őket. Békési László 19 éves menekült Capua táborában tragikus halált halt: egy albán menekült agyonlőtte. Az Emberi Jogok Európa Bizottsága tárgyalja Knechtl Gyula panaszát. A 31 éves ember 1956- ban disszidált, azóta sok összeütközése volt az an­gol hatóságokkal és bíróságokkal. A börtönben megbetegedett és azt állítja, a parancsnokság és az orvosok hanyagsága folytán amputálták egy lá­bát. Konkoly Kálmán a háborúban egy tábori újsá­got szerkesztett; Népbiróság elé került, de jóaka- íók közbelépésére szabadon engedték. Ekkor disz- szidált s a müncheni Szabad Európa szolgálatába lépett. Ő helyezte üzembe 1956-ban a Szabad Euró­pa győri leadóját, mely mint “szabadság rádió” szerepelt. Majd kivágta Bell ezredes, a kassai “orosz támadás” arranzsálója segítségével a leadá­sok hangszalagainak legvadabb részeit, hogy az Adenauer-kormány ne kifogásolja azokat. Most elég fiatalon meghalt; azt írták róla, öngyilkos lett. A Szabad Európa által kiadott "Magyarországi Események" hírszolgálat nagy felháborodással Ír­ja, hogy Csatorday Károly, az ENSZ-mlsszió veze­tője “rágalmazza Amerikát”. Azzal meri “gyaláz- ni,” hogy katonái Dél-Vietnamban kegyetlenkedé­seket követtek el! P. Több figyelmet a belügyekre A Fehér Házból az a hír szivárog ki, hogy Nixon elnök a következő két évben több figyelmet fordít az ország belügyeinek intézésére, mint elnöki tiszt­sége első két évében. Két magyarázattal támasztják alá az elnök e dön­tését. Az első: elnökségének első két esztendejében Nixon elnök idejének nagy részét a külügyi prob­lémákra fordította nagy sikerrel. Második: Nixon elnök csak akkor számíthat 1972-ben az újraválasztásra, ha nagyobb ered­ményt mutat fel a belügyi problémák megoldásá­ban. Vietnam Vietnamban nem állunk közelebb a békéhez, mint két évvel ezelőtt. Ellenkezőleg: Nixon kiter­jesztette a háborút Dél-Vietnamról egész Indo- Kinára. Ma már harcok dúlnak Kambódiában és Laoszban is. Több amerikai hadirepülő több bombát zudit Indo-Kina egész területére, mint az elmúlt évtized bármelyikében. Latin-Amerika Nixon uralomra jutása óta Chilében a szavazók a marxista Salvador Allende Gossenst választották elnökké. Az uj rendszer államosítja az amerikai rézbányákat és a bankokat. Fölemelte a munka­béreket 30 százalékkal. Megrögzitette a közszük­ségleti cikkek árát. Meggyorsította a föld elosztá­sát és a lakásépítést. A chilei kormány elismerte a Kínai Népköztársaságot és felvette a diplomáciai kapcsolatot Kubával és a többi szocialista ország­gal. E fejlemények kihatnak Latin-Amerika minden országára. Előbbre lendítik a haladó mozgalmat, aláássák a CIA ténykedését, meggyengitik a kül­földi érdekeket szolgáló erőket. S mindez megla­zítja a viszonyt a latin-amerikai államok s az Egye­sült Államok között. Közel-Kelet Az arab—izraeli közvetett béketárgyalások ismét megkezdődtek. A jelek szerint azonban nem ke­csegtetnek nagy reménnyel. Még pedig azért, mert Izrael nem hajlandó végrehajtani az ENSZ 1967 novemberi határozati javaslatának azon részét, mely kötelezi a kivonulást az elfoglalt területekről. Izrael csak az Egyesült Államok támogatásával tarthatja fenn e békét gátló magatartását. Több mint három év telt el az 1967-es háború óta és nem csoda, ha az arab államok türelme a végső fokon áll s nem hajlandók meghosszabbítani a tűz­szünetet, ha Izrael nem nyilvánítja ki, hogy mikor vonul vissza a háború előtti határokra. A közel-keleti helyzet tehát szintén a válság felé halad. Szovjetunió Az Egyesült Államok külpolitikájának sikere, vagy csődje lényegében attól függ, hogy milyen a viszony a két nagyhatalom — az U.S. és a Szovjet­unió — között. Nem mondunk újat, amikor azt állítjuk, hogy az utolsó évtizedben nem volt ilyen rossz viszony a két nagyhatalom között. Ennek legújabb megnyil­vánulása a szovjet kormány jegyzéke Washington­hoz, melyben tiltakozik azon együttműködés ellen, mely a kormány és a cionisták között fennáll szov­jet polgárok és intézményekkel szemben. Az a tény, hogy nem újították meg a két ország közti kulturegyezményt, csak újabb jele a két or­szág közti feszült viszonynak. Ennek tetejébe — talán ez a legfontosabb és ez is a feszült viszonyra vezethető vissza — a két or­szág közti fegyverkezési verseny tovább folyik. Mindez azt bizonyítja, hogy Nixon külpolitikája a semminél is kevesebbet produkált, mert a hely­zet ma feszültebb, bizonytalanabb, egészségtele­nebb, mint mielőtt a Fehér Házba költözött. Ha Nixon elnök a következő két esztendőben hasonló “eredményt” mutat fel az ország belügyi problémáinak megoldása terén, akkor úgy hisz- szük, kevés eshetősége lesz arra, hogy az 1972-es választásokat követően továbbra is a Fehér Ház lakója maradjon. Emelkedik Izrael hadi kiadása JERUZSÁLEM. — Pinhas Sapir pénzügyminisz­ter beterjesztette 3.8 milliárd dolláros költségve­tési javaslatát 1971—72-re. Izrael nemzetgazdaságának termelését 1971— 72-ben 5.5 milliárd dollárra becsülik. Ebből 1.5 milliárd dollárt hadi kiadásokra akarnak költeni, vagyis a költségvetés 40, a nemzetgazdaság 24 szá­zalékát. Izrael lakosai több adót fizetnek, mint bármely más ország polgárai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom