Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-14 / 2. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 14, 1971. Emigrációs hírek Bartók Béla halálának évfordulóján egy magyar küldöttség koszorút tett a zeneszerző sírjára Scars- dale-ben. Megjelentek a washingtoni magyar követ és az ENSZ-beli magyar misszió követe, főtisztvi- selőikkel, a Magyar Szó szerkesztője, Gellért Hugó festő és Zilahy Lajos iró. A 94 éves Fenyő Miksa, a nagy magyar iró, a Nyugat volt szerkesztője átadta a magyar államnak nagyértékü kézirat- és levélgyüjteményét. Ez alkalommal Vámos Imre cikket irt róla a Magyar Nemzetben, itt kérdezte az irót, akad-e még valaki külföldön, aki komolyan hisz a politikai emigráció értelmében? A “fenyőmiksai válasz” ez volt: “Természetesen komolyan hiszi mindenki, akinek haszna van belőle.” A nukleáris fizikusok maguk között a legreakció- sabbnak, legszélső jobboldalinak tartják Edward Téliért, aki magyarországi származású. A “tudományos haladás amerikai társasága” minapi kongresszusán szemébe mondották, hogy a tudós nem lehet a társadalmon kívül, mert a tudomány szociális tevékenység. Egy ellenfele a hatalom apród- jának nevezte őt és amikor beszélni kezdett, tüntetés tört ki ellene, magasra tartottak egy táblát, amely háborús bűnösnek nevezte a fizikust. Átnyújtottak neki egy szarkasztikus jutalmat, egy katona kis szobrát, amelyen ez állt: “én csak a parancsokat teljesítettem.” Azt mondották, ez a “dr. Strangelove jutalom.” (Ez a hőse egy hires filmnek, az U.S. háborús céljait szolgáló, végül az atomháborút kirobbantó náci tudós.) “Szégyelje magát”, kiáltották oda Tellemek. Dave Meggyesy, aki hét éve professzionális labdarugó, könyvet irt “Out of Their League" címen. Ez leleplezi, milyen embertelen hatása van e sportéletnek a játékosokra, milyen korrupt, brutális és fajgyűlölő, kezdve a középiskolán. Tizenegy egyetemi tanár: Bállá Borisz, Czikann- Zichy Móric, Horányi Tibor, Nyárády Miklós, Pogány András, Possony István, Száz Zoltán, Görgey ^László, Balogh Sándor, Lengyel Alfonz, Székely Imre (legtöbbjük olyan intézetekben tanít, amelyek oklevelét a nivósabb egyetemek nem tartják egyenrangúnak) azon 64 reakciós tanár között volt, akik nyilatkozatot adtak ki a szenátusi Cooper- Church javaslat ellen. Ez a határozat meg akarta akadályozni, hogy Nixon elnök újból U.S. katonákat küldjön Kambódiába. A szenátus ezt, némi módosítással, meg is szavazta. A nyugatnémet kormány 5.4 millió márka támogatást nyújt ez évben az ott székelő kelet-európai ellenforradalmi csoportoknak, német menekült szervezeteknek és más szélső jobboldali szerveknek. A listán a “Németországi Magyar Szervezetek Központja” 95,000 márkával szerepel. Ennek vezető embere Fiala Ferenc, náci ujságiró, Szálasi sajtófőnöke, akit a Népbiróság halálra ítélt; az Ítéletet kegyelemből életfogytiglanra változtatták. Az 1956-os felkelés szabadította ki a többi politikai és közönséges bűntettesekkel együtt. A buffaloi egyetem kommunista-kutató fakultása, a nemrég a debreceni találkozón résztvett Értvay-Baráth József tanár vezetésével keleteurópai vonatkozású könyveket publikál és felszólítja az amerikai magyarokat, hogy támogassák Tollas Tibor lapját, a müncheni Nemzetőrt. Tollasról mi is többször közöltük, hogy mint zsidókat deportáló csendőrtisztet 9 évi fegyházra ítélték, őt is az 1956-os felkelők szabadították ki. Lapja egyik legbővebb forrása a rémhíreknek, igy ő kezdeményezte a “jégretett ifjak” meséjét. (Szerinte ezeket 16 éves korukig őrizték volna, hogy akkor kivégezzék őket.) Jobboldali emigráns lapok közölték, hogy egy “hazafias ünnepen” elszavalták Mécs László: A bíboros üzen c. versét. Kiderült, hogy a verset Marsalko Lajos, a legvéresebb szájú náci uszitó irta. Mécs ezt mondta erről: “A Fogoly Bíboros c. füzfaversről tudtam, rendőri kihallgatásomkor ott volt az asztalon, de nem is merték szóbahozni, annyira buta.” Még az ellenforradalmi lap is hozzáteszi: ne kompromittálják a költőt mások tákolmányaival! Kovács Judit irta egy budapesti lapban: — Aki Nyugaton jár, olykor a Szabad Európa stílusában hasonlítja össze a viszonyokat... Egy hazalátogató elképedve mesélte, hogy otthon sok fiatal meg volt győződve, odakinn óriási karrier vár rá. Feltűnt neki, hogy a szocializmus adta kedvezmények mellé a fejlett ipari országokban szokásos fizetést várnának el, az ország teherbíró képességével nem számolva. Hegy mi vár a disszidensekre, azt a bécsi hidegháborús lap (a CIA támogatásával) közli: Szócsy József, elektrotechnikus, neje és 9 hónapos lányuk egy vasúti WC tetején összepréselve utaztak el egy olasz menekült-táborból. A gyerek sírása elárulta őket. Békési László 19 éves menekült Capua táborában tragikus halált halt: egy albán menekült agyonlőtte. Az Emberi Jogok Európa Bizottsága tárgyalja Knechtl Gyula panaszát. A 31 éves ember 1956- ban disszidált, azóta sok összeütközése volt az angol hatóságokkal és bíróságokkal. A börtönben megbetegedett és azt állítja, a parancsnokság és az orvosok hanyagsága folytán amputálták egy lábát. Konkoly Kálmán a háborúban egy tábori újságot szerkesztett; Népbiróság elé került, de jóaka- íók közbelépésére szabadon engedték. Ekkor disz- szidált s a müncheni Szabad Európa szolgálatába lépett. Ő helyezte üzembe 1956-ban a Szabad Európa győri leadóját, mely mint “szabadság rádió” szerepelt. Majd kivágta Bell ezredes, a kassai “orosz támadás” arranzsálója segítségével a leadások hangszalagainak legvadabb részeit, hogy az Adenauer-kormány ne kifogásolja azokat. Most elég fiatalon meghalt; azt írták róla, öngyilkos lett. A Szabad Európa által kiadott "Magyarországi Események" hírszolgálat nagy felháborodással Írja, hogy Csatorday Károly, az ENSZ-mlsszió vezetője “rágalmazza Amerikát”. Azzal meri “gyaláz- ni,” hogy katonái Dél-Vietnamban kegyetlenkedéseket követtek el! P. Több figyelmet a belügyekre A Fehér Házból az a hír szivárog ki, hogy Nixon elnök a következő két évben több figyelmet fordít az ország belügyeinek intézésére, mint elnöki tisztsége első két évében. Két magyarázattal támasztják alá az elnök e döntését. Az első: elnökségének első két esztendejében Nixon elnök idejének nagy részét a külügyi problémákra fordította nagy sikerrel. Második: Nixon elnök csak akkor számíthat 1972-ben az újraválasztásra, ha nagyobb eredményt mutat fel a belügyi problémák megoldásában. Vietnam Vietnamban nem állunk közelebb a békéhez, mint két évvel ezelőtt. Ellenkezőleg: Nixon kiterjesztette a háborút Dél-Vietnamról egész Indo- Kinára. Ma már harcok dúlnak Kambódiában és Laoszban is. Több amerikai hadirepülő több bombát zudit Indo-Kina egész területére, mint az elmúlt évtized bármelyikében. Latin-Amerika Nixon uralomra jutása óta Chilében a szavazók a marxista Salvador Allende Gossenst választották elnökké. Az uj rendszer államosítja az amerikai rézbányákat és a bankokat. Fölemelte a munkabéreket 30 százalékkal. Megrögzitette a közszükségleti cikkek árát. Meggyorsította a föld elosztását és a lakásépítést. A chilei kormány elismerte a Kínai Népköztársaságot és felvette a diplomáciai kapcsolatot Kubával és a többi szocialista országgal. E fejlemények kihatnak Latin-Amerika minden országára. Előbbre lendítik a haladó mozgalmat, aláássák a CIA ténykedését, meggyengitik a külföldi érdekeket szolgáló erőket. S mindez meglazítja a viszonyt a latin-amerikai államok s az Egyesült Államok között. Közel-Kelet Az arab—izraeli közvetett béketárgyalások ismét megkezdődtek. A jelek szerint azonban nem kecsegtetnek nagy reménnyel. Még pedig azért, mert Izrael nem hajlandó végrehajtani az ENSZ 1967 novemberi határozati javaslatának azon részét, mely kötelezi a kivonulást az elfoglalt területekről. Izrael csak az Egyesült Államok támogatásával tarthatja fenn e békét gátló magatartását. Több mint három év telt el az 1967-es háború óta és nem csoda, ha az arab államok türelme a végső fokon áll s nem hajlandók meghosszabbítani a tűzszünetet, ha Izrael nem nyilvánítja ki, hogy mikor vonul vissza a háború előtti határokra. A közel-keleti helyzet tehát szintén a válság felé halad. Szovjetunió Az Egyesült Államok külpolitikájának sikere, vagy csődje lényegében attól függ, hogy milyen a viszony a két nagyhatalom — az U.S. és a Szovjetunió — között. Nem mondunk újat, amikor azt állítjuk, hogy az utolsó évtizedben nem volt ilyen rossz viszony a két nagyhatalom között. Ennek legújabb megnyilvánulása a szovjet kormány jegyzéke Washingtonhoz, melyben tiltakozik azon együttműködés ellen, mely a kormány és a cionisták között fennáll szovjet polgárok és intézményekkel szemben. Az a tény, hogy nem újították meg a két ország közti kulturegyezményt, csak újabb jele a két ország közti feszült viszonynak. Ennek tetejébe — talán ez a legfontosabb és ez is a feszült viszonyra vezethető vissza — a két ország közti fegyverkezési verseny tovább folyik. Mindez azt bizonyítja, hogy Nixon külpolitikája a semminél is kevesebbet produkált, mert a helyzet ma feszültebb, bizonytalanabb, egészségtelenebb, mint mielőtt a Fehér Házba költözött. Ha Nixon elnök a következő két esztendőben hasonló “eredményt” mutat fel az ország belügyi problémáinak megoldása terén, akkor úgy hisz- szük, kevés eshetősége lesz arra, hogy az 1972-es választásokat követően továbbra is a Fehér Ház lakója maradjon. Emelkedik Izrael hadi kiadása JERUZSÁLEM. — Pinhas Sapir pénzügyminiszter beterjesztette 3.8 milliárd dolláros költségvetési javaslatát 1971—72-re. Izrael nemzetgazdaságának termelését 1971— 72-ben 5.5 milliárd dollárra becsülik. Ebből 1.5 milliárd dollárt hadi kiadásokra akarnak költeni, vagyis a költségvetés 40, a nemzetgazdaság 24 százalékát. Izrael lakosai több adót fizetnek, mint bármely más ország polgárai.
