Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-29 / 17. szám

8 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ÖNÄMITÄS - PESSZIMIZMUS - REALITÁS Kétségtelen, hogy minden ténykedésünknél fon­tos és szükséges, hogy az erőviszonyokat helyesen mérjük fel, nem a saját vágyunk, vagy elképzelé­sünk szerint, hanem a tények alapján. Ha ezt a mér­nök figyelmen kívül hagyja, az általa tervezett hid összedől, ha egy hadvezér hagyja figyelmen kívül, hadjárata kudarcba fullad. (Lásd az amerikaiak lao­szi kalandját.) Ha a tényeket figyelmen kívül hagy­juk a politikában, a politikai szervezet mozgalma meddő, eredménytelen. A NÉP SZAVA, ISTEN SZAVA Peregrinus kollégám “A közvélemény szava” cí­men cikket irt, melyet lapunk múlt heti számában közöltünk. Számos olyan gondolatot vet ebben pa­pírra, melyekre utalni szeretnék. A “nép szava, Isten szava” a sok hamis közmon dás közé tartozik, Írja Peregrinus. Hogy e nézetét alátámassza, történelmi példát idéz. Azt Írja, hogy II.József hatalmi utón akarta a nép művelését és jo­gait az uralkodó osztálytól kicsikarni. E példa arra emlékeztet, hogy a 30-as években sokan Roosevelt elnök humanitásának tulajdonítot­ták mindazokat a nép érdeket szolgáló intézkedése­ket, törvényeket, melyeket az oligarchák ellenzése dacára foganatosított. A tény az, hogy mindkét e- setben a NÉP megmozdulása és akarata volt a tény­leges mozgató erő; II.József és Franklin D.Roose­velt a nép követelésére és támogatásával léptette é- letbe a haladó törvényeket. Tudvalevő, hogy II.József uralma alatt Erdély szegény parasztsága Hóra és Kloska vezetésével fel­lázadt elnyomói ellen, abban a hiszemben, hogy II. József támogatja mozgalmukat. A “haladó” kala­pos király azonban leverte a lázadást. Progresszív törvényeivel főleg a parasztság forradalmi mozgal- »• mát óhajtotta levezetni. Ha van igaz közmondás, úgy a “nép szava,Isten szava” a legigazabb. (Helyszűke miatt nem kívánok részletekbe bo­csátkozni arra vonatkozóan, hogy a nép csak akkor érvényesítheti akaratát, ha az adott helyzetben méltányos követeléseket állít fel és ha szervezett és képes vezetők állnak az élen.) KIVEL VAN A NÉP? “...most már egy per és annak hatása villámkép világította meg a pesszimista felfogás igazát, lelep­lezi a baloldal önáltatását, mely szerint a nép vele van, csak néhány kapitalista intézkedik a népérdek ellen”— írja Peregrinus. Ebben a mondatban utal arra, hogy mi(az Ame­rikai Magyar Szó) azt állitjuk, hogy az amerikai nép többsége ellenzi Nixon vietnámi politikáját. O ezt tagadja és állásfoglalásának alátámasztására a Cal- ley hadnagy elítélését követő “spontán, rögtöni lel kesedés” megnyilvánulására utal. Érdekes, hogy egyesek egy és ugyanazon ese­ményből homlokegyenesen ellenkező következte­tésre jutnak. ANY Times április 4.-i számában An thony Lewis kommentátor a következőket Írja: “Hogy megváltozik-e az ország indokínai politi­kája, az attól függ, hogy ráeszmél-e az amerikai nép arra, hogy hazánk biztonsága nem kívánja azt az emberáldozatot ott és a nemzet gyötrelmét itthon. A NÉP PÉLDÁTLAN REAGÁLÁSA A CALLEY HADNAGY ELLENI ÍTÉLETRE AZT SUGALL­JA, HOGY AZ AMERIKAI NÉP RÁESZMÉLT ER RE.” Anthony Lewis bizonyára azért Ítéli meg igy a helyzetet, mert nemcsak azokat a táviratokat ol­vasta, s vette figyelembe, melyeknek irói magasztal­ták Calleyt, hanem azokat is, melyek azt mondták, hogy nem Calleyt, vagy nem CSAK Calleyt kell el­itélni, hanem feljebbvalóit és az EGÉSZ TÁRSA­DALMAT. NÉZZÜNK SZEMBE A VALÓSÁGGAL Peregrinus kolléga a következőket Írja: “A mi feladatunk nem az elferdített gondolko­dású tömegek idealizálása, nem egy irreális ‘több­ség’ akaratának fetisizálása, hanem szembe nézni a valósággal...” De nézzük meg, mi a valóság? A Wall Street Journal (nem baloldali lap) április 9.-i számának első oldalas vezető cikke a követke­ző fejeimmel jelent meg: “NIXON BESZÉDE EL­LENÉRE NÖVEKSZIK A HANGULAT A KONG­RESSZUSBAN A HÁBORÚ ELLEN.” A hosszú cikk idéz Georgia, Illinois, Wisconsin, Ohio és más államok képviselőinek beszédeiből, a- kik eddig vagy támogatták, vagy semleges álláspon­tot foglaltak el Nixon vietnámi politikájával szem­ben. Es mit ir a New York Daily News (ezt az újságot sem lehet a baloldali lapok közé sorolni) április 6.-i számában Jerry Green, a lap politikai kommentáto­ra? “Általánosan elfogadott tényként veszi minden­ki, aki a kormánnyal kapcsolatban van - és ebbe be­letartozik a hadvezetóség is — HOGY A NÉP TOR­KIG VAN (fed up) A VIETNÁMI HÁBORÚVAL.” A U.S.News & World Report ismert reakciós re­publikánus folyóirat, mely még ma is támogatja Nixon vietnámi politikáját. De ez a lap is kénytelen elismerni április 12.-i számában: “Határozott fellendülés észlelhető a béke érde­kében.” A lap szerkesztője húzta alá a meghatáro­zást, nem mi. A CALLEY-TARGYALAS A biró, az esküdtszéke tagok, a tanú, az ügyész, a védő ügyvéd nagyon hasonlítanak egymáshoz. Thursday, April 29. 197' “Tisztára tudjuk-e mosni véres kezeinket?!!” — kérdezte Edward M. Kennedy szenátor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom