Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-22 / 16. szám

Thursday. April 22, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Közvélemény szava Április elseje világtörténelmi jelentőségű. Erről szól e cikk. Gyakran olvasom, hogy mit kíván az a- merikai közvélemény s a kormánynak azt teljesíte­ni kell. De ez még valóban demokrata kormányzat­ban sem volna mindig lehető. A közvéleményt nem lehet mindig pontosan felmérni és a mérések sok­szor tévesek és hamisak; de a pontos mérés is csak a mai helyzetet tükrözhetné, ami holnapra változhat. Egy elnök politikáját ma helyesli, holnap elitéli a többség, holnapután megint helyesli; a politika nem követheti hiven ez ingadozásokat, még ha a közvélemény mindig tudná is, miről van szó, mi a helyes ut. Nekünk kell legjobban tudnunk, hogy a “nép szava Isten szava” a sok hamis közmondás kö­zé tartozik. A “felvilágosodott abszolutizmus” uralkodói, mint II. József, olyan reformokra törekedtek, ami­ket a tudatlanságban tartott nép jórészt nem értett s a politikai életet kisajátított nemesség ellenzett. Az uralkodó nem várhatott, mig a nemesség nem a- kadályozza a nép művelését és helyzete javítását; hatalmi utón kívánta a nép színvonalát emelni és jo­gait az uralkodó osztályoktól kicsikarni. Es a szo­cializmus és más haladó irányzatok hívei felismer­ték, hogy a parlamentarizmus, demokrácia és alkot­mányosság rendszere csak formális, az osztályural­mat takarja, igy félrevezeti a népet. Tudják, hogy nincs valódi szabadság mig a meggyőzés, tanítás, hírközlés az uralkodó osztályokat szolgálja, azok kezében van: a vallás, közoktatás, sajtó, film, rádió, TV, stb. Ezek alakítják ki jórészt a közvéleményt, melyben a rendszer hibái és bűnei csak tájékozatlan elégedetlenséget keltenek, aminek nincs gyógyereje. Csak a haladó kisebbség ismeri fel a rendszer szervi hibáit és akar helyébe új társadalmat. A gondolkodó ember előtt mindez naponta iga­zolódik. így a US többsége ellenzi a színesek joge­gyenlőségét; még az “american way of life” fölényé­ben bízik. De most egy per és annak hatása villám­ként világította meg a pesszimista felfogás igazát, leleplezi a baloldal önáltatását, mely szerint a nép vele van, csak néhány kapitalista intézkedik a nép­érdek ellen. Ebben a perben elitéltek alsó fokon egy kis ame­rikai robotembert s ez a per legalább olyan fontos, mint a németek és szövetségeseik háborús bűnösei ellen lefolyt nemzetközi, német, magyar és más or­szágok bíróságainak perei. Itt egy hadnagyról bizo­nyították, hogy megölt és katonáival megöletett védtelen embereket (hogy csecsemőket is, ez csak minősíti a bűnt, egyébként fegyvertelen férfiak — ci' vilek és hadifoglyok — megölése is főbenjáró bűn). Ennek megitéléséhez utalni kell arra, hogy a hábo­rú után a nürnbergi nemzetközi törvényszék (birái közt amerikaiakkal) és 26 év óta sok ország bírósá­gai sok ezer háborús bűnöst ítéltek el börtönre és halálra hasonló bűncselekményekért ; és a világ(igy a US) politikusai, papjai, sajtója, Írói és közönsége a történelem legnagyobb bűnhalmazának . mondja azt, amit és ahogyan a háborúban elkövettek Ukraj­nában, a haláltáborokban , Rómában, Újvidéken, 0- radourban, Lidicében, Kelet-Azsiában (és Nagasaki- ban, Hirosimában, Hamburgban, Drezdában; ami a háború után történt, arra most nem utalok). A cseh Lidice pld., ahol a németek a férfiakat kiirtották, a legmélyebb emberi lealjasodás szimbóluma. És most, 26 évvel a háború után egy primitiv katona bünbánat nélkül vallotta, hogy terelték a kunyhók­A nyugat-pakisztáni seregek elöl menekülő kelet-pakisztániak sorba állnak az India-Pakisztán menti vá­rosban, Benapole-ban. India gyorssegélyt nyújt a menekülteknek. Kina átiratban intette Indiát és a Szovjetuniót: ne avatkozzanak be Pakisztán belügyeibe. Kina e lépés­sel a kelet-pakisztániak jogos önállósági harcát leverni vágyó Agha Mohammad Yahya Khant támogatja. LAZADNAK AZ EGYETEMI HALLGATOK ból az árokba egy vietnámi falu népét, hogyan lőt­ték őket ott halomra, a bébiket az anyák karjában, ő maga hogyan hajított utánuk egy sebesülten me­nekülő kétéves kisfiút, hogy ott agyonlője, ugyan­úgy, ahogyan azt az ukrajnai és lengyel krónika leg­feketébb lapjai közük. Az ilyen cselekményekről a nürnbergi törvény­szék, az atlanti karta, az Egyesült Nemzetek és a hadijog minden kodifikálása megállapítja, hogy nincs rájuk mentség: a német, magyar, japán, stb. háborús bűnösöket is azon az alapon Ítélték és Íté­lik el, hogy a hadijogba s az emberi erkölcsbe ütkö­ző parancsokat nem szabad végrehajtani. Hogy a hadnagy a Mylai-i tömeggyilkosságra közvetlenül kapott-e parancsot, az még Medina kapitány peré­ben lesz bizonyítandó, de a biróság a fenti ervek alapján Ítélte öt életfogytiglanra és az elvakult go­noszság, ami védekezését jellemzi, csak hozzájárul ahhoz, hogy az Ítéletet méltányosnak tartsuk. Mé­gis, amikor azt kihirdették, olyan tömeghisztéria ha­rapódzott el az országon végig, aminöre alig van példa. Az a nép,amelynek állítólag 79 és egy ne­gyed százaléka ellenzi a háborút, de amelynek keve­sebb, mint egy fél százaléka mozdult meg ellene ak­tívan— amelyet nem izgatott fel túlságosan látni és olvasni hasonló tömegbünöket a sajtóban és a tv-n, most példátlan tömegben telefonált, sürgönyözött és irt az Elnöknek, hogy kifejezze tiltakozását az i- télet ellen. Spontán tüntetések törtek ki a hadnagy mellett, ováció fogadta, amikor a törvényházból ki­lépett, sorozóbizottságok felháborodott tagjai le­mondtak, az igazságügyminiszter neje sirt az Ítélet hallatára (nem sirt a csecsemőhullák látására), egy to'ztatott. Erre a diákok szervezetének elnöke, Stephen Uhlfelder tömeggyűlésre szólította fel az Intézet hallgatóit. Több, mint ezren reagáltak a hivásra. Tüntető menetben az igazgató irodája elé vonultak, ahol összeütköztek a kirendelt rendőrséggel. Többen mégsebesültek. bevándorolt nő követelte, nevezzék ki tábornoknak mert “önkezével 100 kommunistát ölt meg”, kép­viselők javasolták, tartson beszédet mindkét Ház e- lőtt, az Alelnök szerint az Ítélet foltot ejt a hadse­reg erkölcsén (az általa végrehajtott népirtásról nem mondta ezt). Mindezt azért, mert bébiket gyilkolt és az auschwitzi vádlottakét meghaladó konokság- gal védekezett. És ezúttal az Elnök prompt alkal­mazkodott a baloldal követeléséhez: végrehajtotta a “népakaratot”, kiszabadította a hadnagyot a bör­tönből (mig a Pantherek, a Berriganok, Angela Da­vis a többi fogva marad.—Szerk.) A soviniszta, know-nothing, imperialista, fajgyű­lölő, bigott népakarat nem 100 %-os; ki fog tűnni, hogy sokan vannak a józanabbak, akiket kétségbe­ejt a közvélemény jórészének a primitívsége. De a tény az, hogy egy gyermekgyilkos érdekében olyan spontán, rögtöni lelkesedés nyilvánult meg, aminőt itt még semmilyen jobb ügy érdekében sohasem le­hetett tapasztalni. Nem szabad kétségbe esnünk, de tanulnunk kell belőle: a mi feladatunk nem az el­ferdített gondolkodású tömegek idealizálása, nem egy irreális “többség” akaratának fetisizálása, ha­nem szembe nézni a valósággal, látni, milyen mély­re zülleszti a propaganda a népesség jelentékeny ré­szét és törekedni felvilágosításukra, ahol és ameny- nyire bírjuk. Mert a legnagyobb veszélyek és ször­nyűségek csak most következnek. PEREGRINUS (A fenti cikkre a szerkesztő a kővetkező lapszám­ban válaszol.) GAINESVILLE, Fia. Florida Egyetem fekete hall­gatói követelték, hogy az Intézet 500 fekete hallga­tót vegyen fel a következő évben. Stephen C; O’Connell, az egyetem igazgatója megtagadta a kö­vetelést, melyet követően a fekete diákok leültek az igazgató irodája előtt. A kirendelt rendőrség 72 egyetemi hallgatót, többségükben feketéket, letar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom