Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-22 / 16. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. ot. N.Y., N.Y Vol. XXV. No. 16.Thursday, April 22. 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Százezrek tüntetnek szombaton Washingtonban és San Franciscóban a vietnámi háború ellen ÚJABB BOTRÁNY 1968-ban a hadiflotta megbízottja, Edwin E. McMorries admirális szerződést kötött a Grumman vállalattal, melynek értelmében a cég 720 F-14 jelzésű szuperszonikus hadirepülőgép leszállítására kö telezte magát. A kormány minden gépért 11.5 millió dollár fizetését vállalta. Az első gép a múlt év decemberében készült el, a második azonban próbarepülés alkalmával lezuhant mert a hidraulikus szerkezet hibás volt. Most, két évvel e szerződés aláírása után, egyetlen gépet sem szállított le a vállalat, de átiratban arról tudatta a hadiflotta megbízottját, hogy képte — len a jelzett ár ellenében legyártani a gépeket; legalább egy millió dollárral többe kerül mindenegyes gép, mint amit a szerződésben kikötöttek. A Grumman vállalat e “zenéje” nagyon ismerős. Jól emlékszünk még a Lockheed vállalat “hazafias” ténykedésére: 3 milliárd dollárért 120 C-5A jelzésű hatalmas teherszállító gépet kellett volna leszállítania a hadsereg részére, de csak 30-at szállított le, a- miért 3 milliárd 700 millió dollárt kapott, vagyis többet, mint amennyit eredetileg kellett volna kapnia 120 gépért. Egyik vállalat a másik után nem milliókat,hanem milliárdokat vesz ki a szövetségi kormány pénztárából, a tengernagyok, tábornokok segítségével és közreműködésével / katonai-ipari komplexum/. De a szövetségi nyugdíj még mindig alacsony szinten áll, a szegények még most is megfelelő orvosi és kórházi ellátás nélkül vannak, az iskolák, a lakások és kórházak épitésére még mindig nincs pénz, a vasúti forgalom — ismét csak pénzhiány miatt — egyre rom lik és a dolgozók millióinak adóterhe, melyből e- zek a nagyvállalatok előnyt élveznek, egyre tűrhetetlenebb. Mindennek van határa. Az amerikai nép már torkig van és számos jelét látjuk, hogy nem tűri a végtelenségig ezeket az igazságtalanságokat. A következő hónapokban elégedetlenségének sok-sok jelét láthatjuk majd és ezek a megmozdulások az 1972-es elnökválasztásban összpontosulnak. AMSTERDAM, Hollandia e városában bomba robbant a szovjet kereskedelmi épületben, melynek kö vetkeztében 20-an megsebesültek. Minden jel arra vall, hogy az amerikai fasiszta Zsidó Védelmi Liga tagjai követték el a merényletet. Emberáradat özönlik szombaton, április 24.-én a Rocky Mountaintól keletre Washingtonba és nyugatra San Franciscoba. Az amerikai nép felháborodását tolmácsolják e két hatalmas tüntetésen a megjelent százezrek, hogy odakiáltsák Nixon elnöknek: Eddig és ne tovább! Vessünk véget MOST az ártatlan emberek vérontásának, fejezzük be az erkölcstelen indo kínai háborút, hozzuk haza fiainkat! ELVESZTETTÉK A NÉP BIZALMÁT Nixon elnök a vietnámi helyzetről szóló beszámolójában ígérte: “A háború befejezésével minden csapatunkat kivonjuk Vietnamból.” Két napra rá Laird hadügyminiszter mondotta: “Légi erőinket korlátlan időre Vietnámban tartjuk" Nem meglepő, hogy az amerikai nép teljesen elvesztette bizalmát a Nixon-kormányban és ez az egyik magyarázata, hogy Fred Halstead, a National Peace Action Coalition (Országos Egységes Békeszervezet) koordinátora jelentése szerint a szombati tüntetés minden eddigi háború-ellenes megmozdulást felülmúl. Washingtonban 14.000 rendfenntartó szorgoskodik a több, mint fél millió tüntető felvonulásának megszervezésén. Hétfőn, április 19.-én, Vietnámban megsebesült ötezer leszerelt katona, családtagjaikkal együtt a Capitol és a Washington Emlékoszlop közti téren sátortábort ütnek fel és ott maradnak a szombati Külön vonatokon, autóbuszokon, magán kocsikkal, motorkerékpáron, légi járatokkal, sokan gyalog özönlenek a két városba, a szakszervezetek és békeszervezetek tagjainak százezrei. Parren Mitchel (D—Md.),a képviselöház fekete tagjai nevében felszólította az ország fekete lakosságát, hogy csatlakozzanak az április 24.-i béketüntetéshez. AGNEW BEADJA DEREKAT Semmi sem bizonyítja jobban, hogy milyen hatalmas nyomást gyakorol a békemozgalom a Nixon kormányra, mint az, hogy Agnew alelnök kénytelen volt engedélyt adni a leszerelt katonáknak, hogy tüntethessenek a Capitol közvetlen közelében hétfőn, április 19.-én, amikor egy szenátorokból és képviselőkből álló bizottság fogadja majd a tüntetőket. A washingtoni demonstráció szónokai közt találjuk: Mrs. Coretta Kinget, a meggyilkolt fekete vezér özvegyét, Vance Hartket, Indiana állam demokrata szenátorát, Bella Abzug és Herman Badillo new yorki képviselőket is. Minden becsületes, önérzetes polgár legelemibb feladata, hogy tehetsége szerint segitsen véget vetni ennek az emberirtásnak, hogy a háború befejeztével összpontosíthassuk minden tehetségünket hazánk belső problémáinak megoldására. Magyar testvéreink, vegyünk részt személyesen ebben a nemes népmegmozdulásban. Ha bármely oknál fogva ez lehetetlen volna, anyagiakkal támogassuk a helyi békemozgalmat. tüntetésig. Chou En-lai a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke üdvözli Judy Bochens- kit, az amerikai asztali-tenisz csapat egyik tagját. Egyesek a két ország közeledését a Szovjetunió elleni lépésnek tekintik. Chou hosszan elbeszélgetett az amerikaiakkal és azon óhajának adott kifejezést, hogy ez a találkozás uj, barátságos viszony kezdetét jelentse a két ország népe között. Ugyanakkor Nixon elnök jogérvényes döntést hozott a két ország közti kereskedelmi kapcsolat fölvételére, újságírók, üzletemberek, turisták, művészek látogatására. Az amerikai asztali-tenisz csapat tagjai a legjobb benyomásokkal és a vendéglátók iránti legnagyobb tisztelettel hagyták el az országot. ÄRA 20 CENT
