Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-22 / 16. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. ot. N.Y., N.Y Vol. XXV. No. 16.Thursday, April 22. 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Százezrek tüntetnek szombaton Washingtonban és San Franciscóban a vietnámi háború ellen ÚJABB BOTRÁNY 1968-ban a hadiflotta megbízottja, Edwin E. McMorries admirális szerződést kötött a Grumman vállalattal, melynek értelmében a cég 720 F-14 jel­zésű szuperszonikus hadirepülőgép leszállítására kö telezte magát. A kormány minden gépért 11.5 mil­lió dollár fizetését vállalta. Az első gép a múlt év decemberében készült el, a második azonban próbarepülés alkalmával lezuhant mert a hidraulikus szerkezet hibás volt. Most, két évvel e szerződés aláírása után, egyet­len gépet sem szállított le a vállalat, de átiratban ar­ról tudatta a hadiflotta megbízottját, hogy képte — len a jelzett ár ellenében legyártani a gépeket; leg­alább egy millió dollárral többe kerül mindenegyes gép, mint amit a szerződésben kikötöttek. A Grumman vállalat e “zenéje” nagyon ismerős. Jól emlékszünk még a Lockheed vállalat “hazafias” ténykedésére: 3 milliárd dollárért 120 C-5A jelzésű hatalmas teherszállító gépet kellett volna leszállíta­nia a hadsereg részére, de csak 30-at szállított le, a- miért 3 milliárd 700 millió dollárt kapott, vagyis többet, mint amennyit eredetileg kellett volna kap­nia 120 gépért. Egyik vállalat a másik után nem milliókat,hanem milliárdokat vesz ki a szövetségi kormány pénztá­rából, a tengernagyok, tábornokok segítségével és közreműködésével / katonai-ipari komplexum/. De a szövetségi nyugdíj még mindig alacsony szinten áll, a szegények még most is megfelelő orvosi és kór­házi ellátás nélkül vannak, az iskolák, a lakások és kórházak épitésére még mindig nincs pénz, a vasúti forgalom — ismét csak pénzhiány miatt — egyre rom lik és a dolgozók millióinak adóterhe, melyből e- zek a nagyvállalatok előnyt élveznek, egyre tűrhe­tetlenebb. Mindennek van határa. Az amerikai nép már tor­kig van és számos jelét látjuk, hogy nem tűri a vég­telenségig ezeket az igazságtalanságokat. A követ­kező hónapokban elégedetlenségének sok-sok jelét láthatjuk majd és ezek a megmozdulások az 1972-es elnökválasztásban összpontosulnak. AMSTERDAM, Hollandia e városában bomba rob­bant a szovjet kereskedelmi épületben, melynek kö vetkeztében 20-an megsebesültek. Minden jel arra vall, hogy az amerikai fasiszta Zsidó Védelmi Liga tagjai követték el a merényle­tet. Emberáradat özönlik szombaton, április 24.-én a Rocky Mountaintól keletre Washingtonba és nyu­gatra San Franciscoba. Az amerikai nép felháboro­dását tolmácsolják e két hatalmas tüntetésen a meg­jelent százezrek, hogy odakiáltsák Nixon elnöknek: Eddig és ne tovább! Vessünk véget MOST az ártat­lan emberek vérontásának, fejezzük be az erkölcs­telen indo kínai háborút, hozzuk haza fiainkat! ELVESZTETTÉK A NÉP BIZALMÁT Nixon elnök a vietnámi helyzetről szóló beszá­molójában ígérte: “A háború befejezésével minden csapatunkat kivonjuk Vietnamból.” Két napra rá Laird hadügyminiszter mondotta: “Légi erőinket korlátlan időre Vietnámban tart­juk" Nem meglepő, hogy az amerikai nép teljesen el­vesztette bizalmát a Nixon-kormányban és ez az egyik magyarázata, hogy Fred Halstead, a National Peace Action Coalition (Országos Egységes Béke­szervezet) koordinátora jelentése szerint a szombati tüntetés minden eddigi háború-ellenes megmozdu­lást felülmúl. Washingtonban 14.000 rendfenntartó szorgosko­dik a több, mint fél millió tüntető felvonulásának megszervezésén. Hétfőn, április 19.-én, Vietnámban megsebesült ötezer leszerelt katona, családtagjaikkal együtt a Capitol és a Washington Emlékoszlop közti téren sátortábort ütnek fel és ott maradnak a szombati Külön vonatokon, autóbuszokon, magán kocsik­kal, motorkerékpáron, légi járatokkal, sokan gya­log özönlenek a két városba, a szakszervezetek és békeszervezetek tagjainak százezrei. Parren Mitchel (D—Md.),a képviselöház fekete tagjai nevében felszólította az ország fekete lakos­ságát, hogy csatlakozzanak az április 24.-i béketün­tetéshez. AGNEW BEADJA DEREKAT Semmi sem bizonyítja jobban, hogy milyen ha­talmas nyomást gyakorol a békemozgalom a Nixon kormányra, mint az, hogy Agnew alelnök kényte­len volt engedélyt adni a leszerelt katonáknak, hogy tüntethessenek a Capitol közvetlen közelében hétfőn, április 19.-én, amikor egy szenátorokból és képviselőkből álló bizottság fogadja majd a tün­tetőket. A washingtoni demonstráció szónokai közt talál­juk: Mrs. Coretta Kinget, a meggyilkolt fekete ve­zér özvegyét, Vance Hartket, Indiana állam demok­rata szenátorát, Bella Abzug és Herman Badillo new yorki képviselőket is. Minden becsületes, önérzetes polgár legelemibb feladata, hogy tehetsége szerint segitsen véget vetni ennek az emberirtásnak, hogy a háború befejezté­vel összpontosíthassuk minden tehetségünket ha­zánk belső problémáinak megoldására. Magyar testvéreink, vegyünk részt személyesen ebben a nemes népmegmozdulásban. Ha bármely oknál fogva ez lehetetlen volna, anyagiakkal támo­gassuk a helyi békemozgalmat. tüntetésig. Chou En-lai a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke üdvözli Judy Bochens- kit, az amerikai asztali-tenisz csapat egyik tagját. Egyesek a két ország közeledését a Szovjetunió elleni lépésnek tekintik. Chou hosszan el­beszélgetett az amerikai­akkal és azon óhajának adott kifejezést, hogy ez a találkozás uj, barátsá­gos viszony kezdetét je­lentse a két ország népe között. Ugyanakkor Nixon el­nök jogérvényes döntést hozott a két ország köz­ti kereskedelmi kapcso­lat fölvételére, újságírók, üzletemberek, turisták, művészek látogatására. Az amerikai asztali-tenisz csa­pat tagjai a legjobb be­nyomásokkal és a ven­déglátók iránti legna­gyobb tisztelettel hagy­ták el az országot. ÄRA 20 CENT

Next

/
Oldalképek
Tartalom