Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-15 / 15. szám
“FOLYTATJA NIXON A TRAGIKUS BAKLÖVÉST”,- MONDJA G. McGOVERN, DEMOKRATA SZENÁTOR “Elérkezett ai idő...’’ “Képviselő-kerületűnk szavazóinak többségé e's jó magam is mindeddig támogattuk a háborút. Támogattuk, mert ez volt az ország hivatalos álláspontja, s minket úgy neveltek fel, hogy minden hazafinak támogatnia kell a hivatalos álláspontot." “Képviselő-kerületünk szavazói először mondották: ‘Vigyük győzelemre a háborút.’ Evek teltek el és véleményük megváltozott. Mondották: ‘Vagy győzzünk, vagy vonjuk ki csapatainkat.’ Ismét évek teltek el és most mondják: ‘Vonjuk ki csapatainkat.’ “Elérkezett az idő, hogy új szempontból nézünk az indo-kinai háborúra, mely olyan széthúzást idézett elő a nép körében, amihez hasonlóra nem volt példa az utolsó 100 esztendőben.” “Lelküsmeretem nem engedi meg, hogy továbbra is olyan javaslatra adjam szavazatomat, mely a harctérre kényszerít amerikai fiatalokat, hogy olyan háborúban harcoljanak, melyet AZ AMERIKAI NÉP TÖBBSÉGE ELLENEZ és amelyet az amerikai kormány nem hajlandó győzelemre vinni, nem képes befejezni.” A fent idézett beszédet Georgia állam reakciós demokrata képviselője, John J. Flynt mondta el a képviselők legnagyobb meglepetésére. Templomi csendben hallgatták és utána a háborút ellenző kollégák gratuláltak társuknak bátor és őszinte beszédéért. Ha eddig bárki is kételkedett, hogy az amerikai nép többsége miként vélekedik a vietnámi háborúról, Flynt képviselő beszédének meg kell győznie, hogy a nép többsége (és egyre nagyobb többsége) ellenzi a vietnámi háborút, Nixon vietnámi politikáját és követeli a háború befejezését. • Más szóval, Flynt és társai nem vezetik az amerikai népet a háború-ellenes mozgalomba, hanem az amerikai nép háború-ellenes mozgalma KÉNYSZERÍTI Flyntet és társait arra, hogy ók is csatlakozzanak a háború-ellenes táborhoz. INDIA TÁMOGATJA PAKISZTÁN SZABADSÁGHARCOSAIT NEW DELHI. Az indiai nép, parlament és kormány egyöntetűen minden lehető támogatást megad Kelet Pakisztán szabadságharcosainak, akik szívós ellenállást fejtenek ki Agha Mohammad Yahya Khan pakisztáni elnök behatoló seregeivel szemben. Élelmet, gyógyszert — és egyesek szerint fegyvert is — küld India a Sheik Mijub vezetése alatt álló sza badságharcosoknak. Mijub a múlt évi választások alkalmával többséget kapott az uj parlamentben, de Yahya Khan meg tagadta a képviselóház egybehivását és katonai beavatkozással óhajtja megsemmisíteni a nép akarat- tát. Egyes jelentések szerint a Khan seregei amerikai fegyverekkel pusztítják a kelet-pakis^tani népet. WASHINGTON, D.C. Húsz percig tartó beszámolót tartott Nixon elnök az amerikai népnek a vietnámi helyzetről. Beszédében nagy győzelemnek minősítette mind a kambodiai és a laoszi kalandokat és azt mondotta, hogy “vietnamizáló” politikája sikerrel járt. ígérte, hogy befejezi a háborút, (nem mondta, hogy mikor) valamint 100.000 amerikai katona kivonását május 1. és dec. 1. között. George McGovern, Dél-Dakota demokrata szenátora, aki pályázik az 1972-es választásokban az elnöki tisztségre, Nixon elnök beszédére utalva, mondotta: “Semmi újat nem hallottunk. Nixon elnök folytatja a tragikus baklövést. Nixon elnök nem hajlandó elismerni, hogy vietnamizáló politikája csak állandósítja a háborút. Itt az idő, hogy megfontoljuk az “ellenfél” javaslatát: biztosítjuk az amerikai hadsereg kivonását és a hadifoglyok szabadon bocsátását a béke-egyezmény létrejöttével. LETARTÓZTATTAK BÉKÉÉRT TÜNTETŐ 92 PAP-NÖVENDÉKET ÁPRILIS 24.-ÉN ADJA MEG AZ AMERIKAI NÉP A MÉLTÓ VÁLASZT NIXON ELNÖK BESZÉDÉRE WASHINGTON, D.C. A washingtoni rendörök letartóztattak 92 pap-növendéket, akik a bekéért tüntettek a Fehér Ház közelében lévő Executive Office Building lépcsőin. Ugyanakkor öt egyházi vezető: William ThompÖSZVER HUZZA A KOCSIT ÉS A SZEGÉNYEK EZREI KÖVETIK A szegénységet ábrázoló öszvér által húzott kocsit ezrek követik a világ pénzügyi központjába, a Wall Streeten, tiltakozva a vietnámi háború, a szegénység, elnyomás és faji megkülönböztetés politikája ellen. Lapunk 3. oldalán látható a tüntető tömeg. son, a Presbiteriánus Egyháztól (Stated Clerk), James Armstrong, az Egyesült Metodista Egyház püspöke, Dániel Burke tiszteletes, a Philadelphia-i La Salle Egyetem tanára, a nagytiszteletü Robert L. DeWitt, a Pennsylvania Episzkopális Egyház püspöke és Eugene Lippman, a washingtoni Rabbik Egyesületének elnöke, a Fehér Ház előtt tüntetett a vietnámi háború ellen és követelte az amerikai csapatok azonnali visszavonását. A pap-növendékek Krisztus Szenvedéséről zsolozsmákat énekeltek. A rendőrök felszőlitották a tüntetőket, hogy hagyják el az épület környékét, Amikor ezt megtagadták, rendörkocsikba tereltek okét. Katolikus, református, zsidó és sok más felekezeti egyén, szakszervezeti tagok, a békemozgalom minden árnyalatához tartozók, egyetemi, felső-, közép- és általános iskolai tanulók, feketék, fehérek, orvosok, ügyvédek, üzletemberek, farmerek, szövetségi, állami, megyei, városi és községi alkalmazottak mennek Washingtonba április 24.-én, szombaton, hogy minden eddigit felülmúló tüntetéssel adják Nixon elnök tudomására, hogy a háborúnak MOST és nem a bizonytalan jövőben akarnak véget vetni. MUSKIE, McGOVERN és LINDSAY A SZÓNOKOK KÖZÖTT Dr. Spock, Dave Livingston, Rev. Abernathy és a békemozgalom többi vezetőin kívül Muskie, Maine demokrata, George McGovern, So. Dakota demokrata szenátora, John Lindsay, New York polgármestere is a szónokok között lesznek. A tüntetők az ország minden részéből autókkal, autóbuszokkal, vonaton, repülőgépen, sokan autóstoppal mennek a nagy béketüntetésre, hogy személyes jelenlétükkel hangsúlyozzák ki az erkölcstelen háború iránti magatartásukat. Knt. M 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2. 1879, at the P.O. of N.T., N.Y. Vol. XXV. No. IS.Thuraday, April 15. 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., Now York, N.Y. 10003, Tolephon«: AL 4-0397. ARA 20 CENT
