Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-08 / 14. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April S, 1971 KORUNK CSAPÁSA: A SZÍVINFARKTUS A nemrég Londonban tartott VI. nemzetközi kardiológiai kongresszu­son ismét megállapították: a civilizált országokban a halálokok között első helyen állnak az érrendszer és a szív megbetegedései, s ezeknek mintegy negyedrésze halálos végű infarktus. Az infarktusból gyógyultak száma ennek sokszorosa. A betegség bizo­nyos szempontból nem olyan félelme­tes, mint akár csak tíz évvel ezelőtt ! volt, másrészt növekszik a veszélyes­sége, mert kiterjed a fiatalabb kor­osztályokra és úgyszólván minden , foglalkozási ágra. Különbség már csak a nemek kö- | zott van: ötször-hétszer több férfi, > mint nő szenved szívinfarktusban. Oka nem a nők „könnyebb élete”, hanem a férfi és női szervezet hor­monjainak eltérése. A FOLYAMAT Az infarktus latin eredetű szó, je­lentése tömődés, elzáródás. Ha egy vagy több ér elzáródik, megszűnik a környező szövetrész vérellátása, el­halnak a sejtek. Két artéria táplálja a szívizmot, elágazásaik koszorúszerűen tapadnak a szívre, innen a koszorúerek elne­vezése. Bármelyik ér eltömődése vérröggel akadályozza a keringést, de a következmények nem egyfor­mán súlyosak. Nagyobb szövetrész elhalása végzetes lehet, kisebb káro­sodás, gyors segítséggel: ez a gyó­gyulás. Kritikus az első három nap. Vannak „lábon kihordott” infark­tusok is. Más okból meghalt embe­rek szívén nem ritkán találnak a boncolás során infarktus-nyomokat. Az erek eltömődésének többféle oka lehet. Egyik ahhoz hasonlít, mint amikor a csövek belső falán vízkő vagy rozsda rakódik le. Vannak ked­vezőtlen kémiai hatások is, a szív­izom létfontosságú tápanyagainak —, amilyen a kalcium és a magnézium — csökkent mennyisége vagy hiá­nya. A nálunk Kóma néven forga­lomba hozott szörp tartalmazza eze­ket az anyagokat, de természetesen nem „csodaszer” a szívbetegségek el­len.) A folyamat lehet lassúbb vagy gyorsabb — részben ismeretlen ter­mészeti okokból, részben a mi hi­bánkból A Ml HIBÁINK Civilizációs betegség, de a civili­záció az ember műve és meglehető­sen tág határok között élhet vele a maga javára vagy kárára. > A levegő szennyezettsége ellen cse­kély lehetősége van az egyéni véde­kezésnek, de az már tőlünk függ, hogy ésszerűen táplálkozzunk. Az elhízás, a felesleges kilók bizonyítha­tóan vezetnek a keringési zavarok és az infarktus legfőbb okai között. A másik bűnünk önmagunk ellen az ülő életmód. Mind több az ülő foglalkozás, nemcsak íróasztaloknál, hanem gépek, berendezések mellett is; a megoldás persze nem az, nem is lehet az, hogy a gépesítés, az automatizálás ellen harcoljunk. Már amiatt sem, mert a fizikai munka önmagában szintén nem biztosíték a szív károsodása ellen, sőt! A meg­előzés módjairól később szólunk, hadd f soroljuk még visszaéléseinket a tech­nikai korszak lehetőségeivel. Mind több ember sodródik bele az „autós-életformába”: nem mozog, csak helyet változtat, esetleg a szá­guldás stress-hatásának sokszoros nyomása alatt. Mind nagyobb a vi­lágon a képernyő vonzereje is, s a szívnek mindegy, hogy milyen a mű­sor. Nyikoláj Amoszov professzor, a vi­lághírű szovjet szívsebész azzal ma­gyarázza a fiatalkori infarktusok számának növekedését, hogy az ülő életmód az iskola első osztályában kezdődik és az egyetemi tanulmá­nyok befejezésével sem ér véget. Közben elgyengül a szívizomzat, rongálódik az érrendszer. A nikotin és az alkohol, a túl zsí­ros és fűszeres ételek ártalmasságára ezúttal csak utalunk (ki tudja, há­nyadszor tesszük és még hányszor térünk vissza rá). VÉSZJELEK A VI. kardiológiai kongresszus tu­dósai is jórészt ismételik, amit nem lehet elég nyomatékkai és elég gyak­ran elmondani. Például, hogy a szív­infarktus a legritkább esetben je­lentkezik minden előzmény nélkül. A tipikus vészjel, amelyre figyelni kellene, a szívtáji nyomás- és fájda­lomérzések, különösen, ha a bal váll­ba, karba is kisugároznak. A szegy­csont alatti, gyomortáji fájdalmat sokan emésztési zavarnak tulajdo­nítják, holott ez is lehet infarktust megelőző állapot jele. A lépcsőjárást, elfáradást követő nehéz légzés, az izgalommal, szoron­gással együtt mutatkozó mellkasi fájdalom akkor is figyelmeztető le­gyen, ha pihenéstől elmúlik. Ezek a tünetek szerencsére nem mindig az infarktus közvetlen elő­jelei. Ijedtség és öndiagnosztizálás helyett bízzuk az orvosra és műsze­reire a tisztázást. Keveset mozgó, sokat evő és erősen dohányos embe­reknek kétszeres okuk van rá, hogy odafigyeljenek szervezetük vészjelei­re. TANÁCSOK Amoszov professzor a Spoutnik cí­mű angol nyelvű szovjet magazin egyik legútóbbi számában nyilatko­zott az infarktus megelőzésének le­hetőségéről ezzel a címmel: „Min­denkinek a szive a saját kezében van’’. Legfontosabb a mérsékelt táplál­kozással együtt, a testmozgás. Két óra séta naponta, de erre nem min­denkinek van ideje. Még jobb' a fu­tás, de nagyvárosban szinte képte­lenség, ha valaki nem akar gúnyoló­dás céltáblája, esetleg közlekedési baleset áldozata lenni. Marad a reg­gelenként otthon végzett testgya­korlás. Ügyszólván mindegy, milyen a gimnasztika, csak mozgassa meg az egész testet és legyen rendszeres. Egészséges ember végezzen 800—1000 mozdulatot 20—30 perc alatt, esetleg rövid pihenőkkel. Betegek és. idősebbek beszéljék meg az orvossal napi tornájuk mér­tékét és módját. A legtöbb esetben fél óra alatt 100—120 mozdulat en­gedélyezett. A professzor véleménye: „Az or­vosok maguk nem képesek megállí­tani az infarktusok számának növe­kedését. A kezelésre hatásos mód­szerek vannak — a megelőzésére nincsenek. Az infarktus megelőzése kinek-kinek a saját dolga.” Gy. »r a • r a • r a • r a • ta • rj • r a • i TERJESSZE LÁPUNKAT ! Infarktus jelző Egy San Francisco-i kórház orvosa 10 évvel ez­előtt kijelentette, hogy a szívinfarktusra való haj­lamot elárulja az ember hangjának megváltozása. Háromezer egészséges férfi hangjának tannlnlá- nyozásával megállapította, hogy a szivkoszorutrom- bózis esélyeseinek hangjábn bizonyos változások észlelhetők. A felfedező megnetofon szalagok alap­ján tájékoztatta felfedezéséről a többi orvost. Mjost sikerült egy olyan elektronikus berende­zést szerkeszteni, amely önállóan végzi el a vizs­gálatot. Elegendő, ha a beteg néhány mondatot mond a mikrofonba, a készülék néhány másod­perc alatt elemzi a hangját, és számmal fejezi ki, hogy a beteget fenyegeti-e infarktus. A tudósok abban bíznak, hogy ezzel a módszerrel sikerül idő­ben rámutatni a veszélyre és megelőzni ezt a pusz­tító betegséget. ■ > • * ■ ífv . Hí ás ....... íj- I JfH *Ji«| jniíö AZ új szív MÁSODIK SZÜLETÉSNAPJA. A képen látható energikus férfi ötvenesztendós. Szi­ve azonban sokkal fiatalabb. Két évvel ezelőtt kap­ta szivatültetési műtét során, Marseille-ben. Emanu­el Vitria egyike az új sziwel legtovább élő férfiak­nak. Uszi^ kerékpározik,gépkocsit vezet és dohány zik. A Franciaországban végrehajtott tiz szivátül- tetési műtét alanyai közül ő az egyetlen, aki élét— ben maradt. GYÓGYNÖVÉNYEK A TÍEN-SANBÓL. Gyújtó csoportok a nyár folyamán több mint 10,000 mázsa orbáncfüvet, pikkelybogyót és sok egyéb gyógyszerek készítésére szolgáló növényt gyűjtöt­tek össze a Tien-Sanban. /Szovjetunió/ Az utóbbi években végzett kutatások megállapí­tották. hogy a Tien-San rendkívül gazdag természe­tes gyógyszertárnak tekinthető. Több mint 100 növényt fedeztek ott fel, amelyek a gyógyszeripar szempontjából mind nagyon jelentősek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom