Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-08 / 14. szám
Thursday, April 8, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Az ebben á rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. CHICANOK ÉS A LOS ANGELESI RENDŐRSÉG A fenti címen egy mexiko-amerikai (chicano) polgár nyilatkozata jelent meg a L.A.Times-ban azzal kapcsolatban, hogy mi a háttere annak hogy az utóbbi hónapokban már négyszer zavarta meg a rendőrség a békés szándékü szabadtéri gyűléseket. “Közel egy millió chicanonak 150 év óta, amikor a U.S. erőszakkal megszállta Kaliforniát, ősei szülőföldjén mindig brutális politikai és gazdasági elnyomásban volt része. Los Angeles East Side-ján ■XA millió chicano él gettóban, öreg, festetlen favis- kokban, összezsúfolva. Iskoláik silányabbak, mint á város nyugati részén. A munkanélküliség 8 % he lyett 20 % az ö körzetükben. “Vietnámban is kétszerannyi chicano halt meg, mint az átlag, de nekünk nem is kell Vietnámba menni, itteni elnyomóink célpontjuknak tartanak bennünket. Alig. 29.-én (1970) egységmozgósitási népgyülést tartottunk a békéért és a rendőri brutalitás ellen. A rendőrség minden ok nélkül t megtámadta a tömeget és 3 halott maradt a szintéren. Azóta is provokáló módon viselkedik a rendőrhatóság, nehogy úgy nezzen ki, mintha ők meghátráltak volna. “Közel egy millió mexikóinak sem városi, sem állami képviselője nincs és nem is volt. Most jött letre egy polgári egység a chicanok kozott, ami nem tetszik az elnyomó osztálynak és nincs kizárva, hogy a rendbontókat a provokátorok küldik zavarkeltésre. Ez nem uj dolog, mar sokszor csinálták, hogy megfélemlítsék az embereket. A chicanok békét, egyenjogúságot akarnak. A jan.31.-i 10.000-s tömeggym lés is békésen folyt le, s a gyűlés után 100-200 felvonulni akarót a gázmaszkos rendőrség gázzal köny- nyen szétoszlathatta volna.de ők éles lövedékkel lőttek. A fiatalok csak akkor törtek, zúztak, ami - kor barátaikat halálos sebesüléssel elesni látták. A Times egyik riportere jelentette, hogy mi történt a megnevezett helyen. Elég sajnos, hogy igy történt, mivel az ellenség az ilyen eseteket a nép további terrorizálására használja fel.” (Angolból fordította: Jehn Ferenc) BRIDGEPORT, CONN. Küldöm ajándékomat a lap fenntartására és kívánom, hogy még sokáig fenn tud jón maradni, mert oly sok hasznát tudjuk venni és csak tanulni lehet belőle. Mrs. E Monus HÍREK az autovarosbol KÉT OLDALRÓL SZORÍTJÁK AZ ADÓFIZETŐKET Meddig birják és meddig tűrik el szótlanul a minden oldalról való megterheltséget az adöfizetők?A dologzóknak már majdnem 3 napi fizetésük adókra megy. Az ifjúság milliói nem dolgoznak és adót sem akarnak fizetni, mert a pénzt - mint mondják - az ország vezetői háborúra és Hold-repülésre pocsékolják el. Az egyetemi iskoláztatás annyiba kerül, hogy a szülök magasabb fizetését teljesen felemészti. Pedig a szülök szívesebben küldik egyetemre a fiaikat, mint Vietnámba, és diplomával a kezükben jobb jövőt is remélnek nekik. De a fiatalok között az elkeseredés határtalan méreteket ölt és nem tudják, mit tegyenek, mert a felsőbb iskolát végzettek ezrei veszitik el munkájukat. Meg a szakszervezet sem garantálja a biztosabb jövőt a dolgozóknak. Vegyük például a nyugdíj helyzetét a szerszámkészítő szakmában. Hozhatnak törvényeket a munkások védelmére, de a vállalatok tönkremenetelével a munkások mindennapi kenyere és jövője is odavész. Semmit sem szándékoznak tenni a munkanélküliség ellen, aminek következtében nyomorban és bűnözésben Detroit az országban az első helyre került. Nem “Law and Order” hanem “Munkát, Kenyeret a Népnek” kell legyen a jelszó, amint azt már gyermekkoromban Miskolcon a felvonuló szocialistáktól hallottam. A szerszámkészítők szerződése lejárt, de tovább dolgoznak szerződés nélkül, követelik a nyugdíj további kiterjesztését, amit már meg is nyertek. A harc most meg a biztosításért és a munkanélküli javadalmazásért folyik, amit a társaság meg akar szüntetni. 80 munkaadóval kell tárgyalni és nem könnyű határozni, hogy egyenként, vagy külön tárgyaljanak velük. Vannak ifjúmunkás egyetemi hallgatók és középiskolai tanulók, akik azért dolgoznak, mert pénzre van szükségük. Sokszor nem birják a hajszát és vagy a munkát, vagy a tanulást hagyják abba. Ezeket vagy nem védi törvény, vagy ami van, azt nem hajtják vegre. Hosszú órákat dolgoztatnak velük kevés fizetéssel, de nem mernek panaszkodni, mert féltik állásukat. A lapok Írják, hogy nőknek sok munka-alkalomra van kilátásuk, de nem női munkára. Kell, hogy a nők beleilleszkedjenek a férfi pozíciókba, mert 10 év múlva nem lesz elég női munkás. A Bureau of Labor Statistics jelenti, hogy a mai u.n. női állások 10 év múlva be lesznek töltve es nőknek új foglalkozást kell keresniük. Nagy hiány van egészségügyi téren és felsőbb képzettségű vegyészekre is nagy szükség van. A Michigan University közgazdásza, Russel Hill szerint sok szakmában kritikus emberhiány lesz 10 ev múlva. Az orvos specialisták, mint bőrgyógyászok, radiológusok, patológusok és pszichiáterek között jelenleg csak 7 % a nők aránya, a mérnökök között 1 %. A közgazdász ösztönzi a nőket, hogy képezzék ki magukat közigazgatási munkákra, helybeli állami és szövetségi adminisztrációkban, mert 52 %-os emelkedést várnak az ilyen munkaalkalmakban. Egyetemi végzettség nélkül is sok új szakmát tanulhatnak a nők. Az egészségügyi foglalkozásokon kívül a kétévi Community College-ok sok másféle foglalkozási ágban is kiképezik a nőket Sokfele biztosítás van, de újabban ajánlják a válási biztosítást. Ez megmentené a szükölködéstól az elváló szülőket és a gyermekek is jobban járnának. A tartásdij a legtöbb esetben nem elegendő, vagy az anya nem kapja meg. De megterheli az apát is es sok esetben nem köthet emiatt másik házasságot A biztositó társaságok már foglalkoznak is ezzel a gondolattal, mint új üzletággal. Nem számítanának többet erte, mint az életbiztosításért. Nagyon sokan helyeslik az ilyen biztosítás létesítését. Rose Pavloff VÁLASZ M.V. ŐRSZEMNEK, DETROITBAN. Kritizálni mindenkinek szabad, én is élek ezzel a jogommal. Jobban szerettem volna, ha a kritikus nem bújik kezdőbetűinek jelzése möge7 az aláírásnál. Lehet, hogy igaza van. De én azért úgy irok, a- hogyan érzelmeim diktálják. Előre bocsátom, hogy nem akarok levelezési vitába keveredni. Nem tudom M.V. tudja-e, hogy a “Túl az Ópe- rencián” körútja az impresszáriójának 25.000 dollárjába kerül s igy a programot nem asszerint állítja össze, hogy a haladónak mi tetszene jobban, hanem annak a közönségnek, melytől várja befektetésének gyümölcsét. Ez szigorúan üzlet. Ha M.V. fogja letenni a 25.000 dollárt, akkor olyan műsort rendezhet amilyent akar. Nekem nem volna kifogásom az ellen, hogy munkásmozgalmi darabokat rendezzen bárki, mert mi Los Angelesben, a körülményekhez képest még mindig rendezünk darabokat. Az előadáson megjelent kb. 1100 magyar között csak egy V2 százalék, volt haladószellemü, de a szocialista Magyarországból itt szereplő színművészeket, zongoraművészt és a cigányzenekart hatalmas lelkesedéssel tapsolta, éltette minden néző, politikai különbség nélkül. A los angelesi polgári sajtó, a Californiai Magyarság is elismeréssel irt az előadásról és M.V. úgy képzeli, hogy nekem kellett volna a szereplőket és a programot lekicsinyelni. Nem tudom, milyen célt szolgál M.V. kritikája. Úgy tesz mintha az óhazai köröktől függne hogy milyen műsort állít össze az impresszárió. Úgy érzem, hogy ezen előadások közelebb hozzak a távolallókat a Magyar Népköztársasághoz, az uj szinészgárda bemutatkozásával. Nem értem, hogy a sok világesemény közepette miért kell a már hathónapos eseménnyel foglalkozó cikknek “három hasábot” áldozni. Más ehhez hasonló, habár nem a személyemre vonatkozó kritikák láttak nyomdafestéket a lapban. Remélem az illetők kiveszik részüket a mozgalmi munkából is és nemcsak a kritikus szerepét vállalták. I SOBEL OVERSEAS CORP. I 3) 11/1/ ■ FahAVIIÄVCpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 @ I IKKA FOUGYNOKSEG - telefon: <212) 535^90 - I I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | I SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS 1) látogatók kihozatala — gyógyszerek és vámmentes küldemények @ I 1KKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába || Cincár Gyula ___5__
