Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-01 / 13. szám
4 A LOS ANGELESI MAGYARSÁG ROVATA 1251 S. St. Andrews Pl L. A. 19, Cal. Tel: 737 -9129 EGY IFJÚ 90 ÉVES SZÜLETÉSNAPJÁRA, Uhrin Jánosnak küldöm. 60 - 85 éves ifjak veszik körül, Szive ennek igen örül. Ahogy én az életet értem, Öregség magában még nem érdem. Az életnek tartalmat adni, A jövőértdolgozniés adni, adni. O egész életében ezt tette, Sokáig a hontalanság kenyerét ette. Betevő falatja hol volt, hol nem volt, Nadrágján folton virított a folt. De volt egy tűje és cérnából nagy halom, Tudta, hogy a munka nagy hatalom. Egész Európát a hátára vette, Akkoriban sok munkás ezt tette. Gyalog járta be völgyfet, hegyét, Sosem kereste az urak kegyét. Egyszer midőn az Alpok hegyét mászta, Úgy vélte, hogy a fiatal Lenint látta. Európa után jött az új világ, “A bőség hazája, csupa virág.” A sok jó hir figyelmét a U.S.-re vonja, “Ott a kerítését a gazda jó kolbászból fonja.’ “Szalonnából épül a ház fala, A munkásnak nincs kutya-baja.” “Ott mindenki miszter, egyforma úr, Mindenkinek bőség jut, ki ügyesen túr.” Hamar rájött, hogy ez a mese hamis, Az úr itt még kutyább, vadabb és hamis. Eletenek tán legnagyobb érdeme, Az üldözött munkás kitartó védelme. • * De masban sem volt tétlen, nem nevelt libát, Gyomlálta a “Tény”-ben a sok sajtóhibát. Nem tartotta vissza sem köszvény, sem hülés, Nélküle nem volt tartalmas a gyűlés. Osztályharcban vénült meg az örök vándor, Ezért szőrit vele kezet Rákosi Sándor. Joseph Alioto, San Francisco polgármestere a Washingtonban tartott konferencián mondotta: “Őszintén mondom: a tető rádöl városainkra. Ez a tiszta igazság. Polgármesteri tisztségem óta hat rendőrt megöltek. Munkaalkalomra és a szege'nyek élelmezésére kell pénz, de nincs egyikre sem. A helyzet tarthatatlan. A kapitalista rendszert sem tudjuk fenntartani, ha ez továbbra is igy megy.” TERJESSZE LAPUNKAT AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 1, 1971 MEGEMLEKEZES MOHOLY NAGY LÁSZLÓRÓL Ott kezdem, hogy nagy mulasztást követünk el, amikor a világsajtó is megemlékezik a mi nagy tehetségű művészünkről, Moholy Nagy Lászlóról, de mi figyelmen kívül hagyjuk ennek a kiváló művésznek, igazi humanistának az elmúlását. Joggal mondhatjuk őt magunkénak, mert gondolkodásban, érzésben hozzánk tartozott. A chicagói haladó szellemű magyarok lelkes támogatója, tanácsadója volt. Bár művészi tevékenysége úgyszólván minden idejét lekötötte, volt ideje arra, hogy velünk együtt az igazságtalanság ellen, az emberiség jobb sorsáért síkra szálljon. Tanúi voltunk annak, hogy a modern művészet ezen előfutára hogyan talált módot, időt arra, hogy saját iskolájában vitassa a problémákat és segédkezzen a harcokban, melyek az emberiség jobb sorsát tűzték ki célul. Két kis epizódot említek meg. Elment a chicagói magyar acélmunkások egy gyűlésére Roosevelt elnökké választása érdekében. Beszéde szívből jött. A magyar munkások érezték, hogy ez az ő emberük. Amikor beszédét befejezte, mint egy nagy gyermek kérdezte tőlünk: milyen volt a beszédem? Mire azt válaszoltuk: nem látta a közönségen, hogyan fogadták a beszédét, milyen nagy tapsot kapott? Végtelenül boldoggá tette ez. Egy másik alkalommal a magyar munkás-rádión beszélt, szintén akarta tudni, milyen volt a beszéde. Ugyanis olyan sokáig élt külföldön, hogy nem bízott a magyar tudásában. Megnyugtattuk, hogy tökéletes volt. Rögtön lemezt készíttetett a beszédéről. Moholy Nagy László 1895. julius 20.-án született Borsodon. Szegeden végezte a gimnáziumot, a budapesti egyetemen jogot tanult. 1914-ben bevonult katonának, mint tüzértiszt-jelölt. Harctéri sebesülése után korházba került idegsokkal, valamint egyik ujját is elvesztette. Ott kezdett először rajzolni és festeni. Az absztrakt modern festészet külö- nösképen érdekelte. 1920-21-ben már kiállítása volt Drezda, Stuttgart, Hamburg, Frankfurt és Wei- már városokban. A Bauhausban mint tanár működött. Ez a sokoldalú művész olyan újításokat hozott, mint a 3 dimenziós fényképészét, brilliáns karriert csinált, mint színpadi diszlet-rendezö. A mai modern épitkezésben azt a stílust látjuk, amit ő és tarsai kezdtek el a Bauhausban. Az elsők között volt, akik a modern stílusú bútorokat tervezték és a modern, újszerű világítást. 1936-ban kiállítása volt New Yorkban a Guggenheim múzeumban, azonkívül nagy sikerrel állított ki Stockholm, Amsterdam,Hamburg és sok más városban is. 1936-ban került Chicagóba, mint a Modern Art School vezetője, igazgatója. Ez a világhírű művész, akinek karrierjénél magasabbra szárnyalt azon óhaja és elgondolása, hogy ne legyen elnyomás, kizsákmányolás, jól ismerte a fasizmus minden fázisát. Emberszeretete minden cselekedetében megnyilvánult. Elnöke volt Chicagóban az Amerikai Magyar Demokratikus Tanácsnak. Magyarország sorsat a szivén viselte és mindent megtett a felszabadulás érdé kében. Iskolájában sok tehetséges tanuló, kinek nem volt módjában fizetni, ingyen nyert oktatást. Szilárd meggyőződésétől, mely egész életén végigkísérte, soha semmi és senki sem tántorította el. 1946-ban halt meg Chicagóban lukémia következtében. Tragikus halála váratlanul ért s lesújtott mindnyájunkat. Akkor még nem is gondoltunk arra, milyen veszteség érte nemcsak a müvész-koloni- át, de minden szabadságszerető és az elnyomás ellen küzdő embert is. Mi, amerikai magyarok különös kegyelettel emlékezünk meg e kiváló emberről. Faragó Margit Helen és Scott Nearing Különféle kisebb, nagyobb városokban próbálkoztak elhelyezkedni az utóbbi években — mondja a Nearing család, akik behatóan tanulmányozzák a természetes életmód praktikus oldalait. Eddigi kutatásuk eredménye - mondják - hogy a városi élet olyan itt Amerikában, mintha az egész ország egy város volna. Feszültség, túl magas árak mindenütt. Határozott meggyőződésük, hogy a tiszta, egészséges életet állandósítva a nagy városokban nem találhatják meg. Hosszú évek kutatásai, próbálkozásai után megállapították, hogy ma semmivel sem jobb az élet, mint 38 évvel ezelőtt. Valószínű, hogy sokan vannak, akik még emlékeznek a 30-as évekre, amikor Scott Nearing élénk háború-ellenes tevékenységet fejtett ki. Azok az é- vek sok tekintetben nagyon közel jártak a mai zűrzavaros háborús tűzijátékhoz, azzal a különbséggel hogy akkor még nem voltak fiatal tüntetők. Szemtanúja voltam, amikor egy rendőr félbeszakította Nearing beszédét Trenton, N.J.-ben és rendre utasította. Jelenleg Nearing élő példával igyekszik bizonyítani, hogy nincs öregség, hogy az éveket nem a kalendárium szerint kell elbírálni. 20 évvel ezelőtt könyvet irt LIVING THE GOOD LIFE cimen; ebben buzdította a fiatalokat nemcsak filozófiai útmutatásokkal, hanem helyes táplálkozási ismeretekkel is s hogy miként lehet jutányos áron otthont berendezni és házat építeni. A múlt év novembere végén az ujságirók tv-inter- jut csináltak vele és többek között azt kérdezték tóle, mi a véleménye a nyugati civilizációról és mit tenne, ha mondjuk király, vagy cár lehetne? Válasza ez volt: megsemmisíteni, mire a hallgatóság rémülve szétoszlott és a program befejeződött. Már a kérdés magában hordta a fejetlenséget és Nearing később megmagyarázta, hogy ö nem atom-megsem- misitésre gondolt, amikor kijelentését megtette. Ö reménysugarat lát a fiatalság tevékenységében és az a szent meggyőződése, hogy ezek egy űj civilizációval fogják meglepni a világot, melyen máris teljes e- rövel dolgoznak. A Hygienic Review februári számából fordította: Schubert J. Elsinore,Cal. SAN FRANCISCO, California állam Legfelsőbb Bírósága alkotmány-ellenesnek minősítette Reagan kormányzó döntését, mely 400,000 szegényt megfosztott volna a közsegélytől.
