Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-11 / 10. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 11, 1971 ► ÉLET ES EGÉSZSÉG ◄ A LÚDTALP Ha az alsó végtag teherbírása és megterhelése közötti egyensúly megbomlik, statikai elváltozások, torzulások és azok nyomán fájdalmak, betegségek keletkeznek. Ezek a panaszok gyakran nem is a lábon észlelhetők, hanem a betegek nőgyógyászati, urológiai stb. fájdalmakkal keresik fel az orvost. A baj forrása mégis a láb betegségeiben keresendő. Lábunk csontos váza a túlzott megerőltetést szalagrendszere segítségével nem bírja sokáig elviselni. Állandóan aktív izommunkára van szükség, hogy a szervezet az igény- bevételnek megfelelően, alakítani tudja a lábboltozatot. Az izomzat működésének azonban határai vannak. Ezért hosszú állás után fájdalmat érzünk a lábszár és a láb izmaiban. Ha a test súlya növekedett, vagy a túlzott igénybevétel nincs arányban a lábak teherviselő képességével, akkor a láb boltozatát egyensúlyban tartó izomzat kifárad. A „lúdtalp”, más néven „boka-ha- rántsüllyedés” minden korban előfordulhat, és az enyhe — panaszokat nem okozó — formától a súlyos — járásképtelenséghez vezető — elváltozásig, számtalan variációt mutathat. A csecsemőket gyakran azzal a panasszal hozzák az orvoshoz, hogy „lúdtalpasak”, mert a talp boltozatait kitöltő zsírpárnát összetévesztik a boltozatok lesüllyedésével. A még nem járó, vagy csak „totyogni” kezdő gyermeknél a hosszanti boltozat hiánya rendszerint normális, és ez csak később, az izomtónus növekedésével fejlődik ki. A járáshoz szükséges aktív izommunka elősegíti a boltozatok kialakulását, és megterhelés hatására a túlburjánzott zsírpárna eltűnik. Ha nem alakul ki a boltozat, és a sarok alsó része kifelé fordul, akkor beszélhetünk lúdtalpas kisgyerekről. Ha a gyermekek még túltápláltak is, vagy a szülők erőszakosan járatják és hosszú sétákra kényszerítik őket, akkor fokozódik a lábizomzat kifáradásának lehetősége és a boltozat ellapulása. A gyermek, ha a megfelelő kort eléri, szeret sokat szaladgálni, játszani. Ha fáradtságról panaszkodik, annak rendszerint oka van, és lába teherbírásának határához ért. Bizonyos megbetegedések -— köztük az angolkór — is elősegítik a gyermekkori lúdtalp kifejlődését. Az iskoláskort elért gyermeket a közösségi élet fokozottéin igénybe veszi, és a fertőző betegségeknek is jobban ki van téve. Hosszú fekvés után a meggyengült izomzatú lábra nagyobb terhelés hárul, s a lábizomzat teljesítőképessége nem fejlődik párhuzamosan, a gyors növekedéssel és az esetleges elhízással. A gyermek állandó fáradtságról panaszkodik, a hosszboltozat ellapul, a sarok helyzete megváltozik, s néha térd- és csípőfájdalom is jelentkezik. A kisgyermek előlábát igyekszik befelé, a középvonal felé fordítani. Így próbálja a hosszboltozat belső ívét emelni. Ezért helytelen, ha a szülők arra figyelmeztetik a gyermeket, hogy kifelé fordítsa a lábát, mert így járáskor fokozza a „lúdtalphelyzetet”. Serdülőkorban gyakran még fokozottabb az igénybevétel. A megszokott terheléshez a kirándulás, a tánc, a túlzásba vitt sportolás is hozzájárul. A növekedésben levő l^b teherviselő képessége elmarad emö- gött. Gyakran egy felnőtt súlyának megfelelő teher nehezedik a serdülő lábára, amely így kifárad, görcsösen megfeszül, fájdalmas lesz, és kifejlődik a gyulladásos, merev lúdtalp. A lúdtalphelyzet hosszabb fennáUá- sa esetén az ízületi porcfelszíneknek a rájuk nehezedő súly miatt erősen egymásra szoruló részei elkopnak, elpusztulnak. A lábtőcsontok szélein, a szalagok tapadásánál csontkinövések keletkeznek, amelyek — mint ütközők — tovább akadályozzák az ízületi mozgást. Az ízületek részlegesen vagy teljesen elcsontosodnak. Az ilyen kórkép kialakulása kezdetén fájdalom, kóros sarokállás és pasz- szív mozgáskorlátozottság jelentkezik fenyegető jelként. A felnőttkori elváltozások már rendszerint fiatal, serdülőkorban kezdődnek. Ha a fiatalkori panaszokhoz foglalkozási túlterhelés, állandó állómunka (pincér, fogorvos, szövőnő stb.) járul, és a testsúly növekszik, akkor a láb nem bír megfelelni a követelményeknek. A testsúly növekedése akkor is fokozott megterhelést jelent, ha átmeneti állapotról van szó. Például a terhes nőknél a gyakran tíz kilogramm körüli súlytöbblet igen nagy megterhelést jelent a lábboltozatokra. Ilyenkor a nők igyekeznek a láb teherbíró képességét betéttel, magas szárú cipő viselésével fokozni. Ha az elhízás állandósul, és a 60—70 kilogrammos felnőtt súlya 80—100 kilogrammra emelkedik, a boltozatokat a rájuk nehezedő teher túlságosan igénybe veszi. A betegek néha csodálkoznak, ha felvilágosítják őket, hogy az acélhíd is összeomlik, ha saját súlyának 25 százalékával terhelik. Mit várjunk a bonyolult, 26 csontból és ízületekből álló lábtól, amelynek teherbírását egyesek korlátlannak vélik, és rossz, célszerűtlen cipők viselésével még fokozzák is a kóros igénybevételt. Az öregkori lapos láb — nagyfokú statikai elváltozások mellett — gyakran alig fájdalmas. Ha korábban nem volt panaszokat okozó lúdtalpa az idős embernek, akkor ez az öregkori elváltozás is panasz- mentes. A lúdtalp kezelése mindig a kortól, az elváltozás fokától, súlyosságától függ. A kisgyermeknél legfontosabb a megelőzés. A gyermek ösztönösen „tudja”, mikor kell lábra állnia. Ne erőltessék a szülők a járást! Hosz- szabb betegségek után is óvatosan és aktív tornával egybekötve kell megkezdeni a felkelést. Ha a gyerl.flapuH hosszboltozat és lábnyom mek olyan korú, hogy a tornagyakorlatokat el tudja végezni, akkor rendszeres tornát ajánlunk. A tornagyakorlatok végzése a serdülő- és a felnőttkorban egyaránt javasolt. Ha a sarokcsont elfordul, akkor a test súlyát a belső oldalról a külsőre kell helyezni. Kisgyermeknél ilyenkor a cipősarok belső szélét fél centiméterrel magasítják, nagyobb gyermeknél vagy felnőttnél pedig gipszminta utáni betétet rendel az orvos. Igen jó szolgálatot tesz a láb izmait tornáztató fapapucs, amelynek viselését otthon és munkában egyaránt ajánljuk. Néhány szót szóljunk még a helyesen szerkesztett cipő jelentőségéről. A divat hatására készült lábbelik legtöbbje, sajnos, nem alkalmas a láb egészségének megóvására, pedig a lúdtalp megelőzésében, de gyógyításában is nagy jelentőségű a láb formáját követő,, helyesen felépített cipő. Dr. Bender György rWAWŐŐŐWWWVWŐŐWVWWWWWVWAVA AZ OLAJ JAVÍTJA AZ INFLUENZA OLTÓANYAGÁT A RÖVIDLÁTÁS GYÓGYÍTÁSA MŰTÉTTEL Az erővonalak és a testsúly iránya a lábon Egészséges láb hosszboltozata és lábnyoma A SZEM ELLENSÉGE Zs. Á-né 45 éves háziasszony a következő panasszal jelentkezett a szemorvosnál: gyakran fáj a feje és a szemgödre, émelyeg, hányingere van, sőt olykor hány is. Ha lámpába néz, színes karikákat lát, és előző nap hirtelen jelentősen romlott a látása. Az orvos megtapintotta a beteg szemét, és azt tapasztalta, hogy kemény, a pupilla is tágult. A műszeres mérés is azt igazolta, hogy a szem belső nyomása nagyobb a normálisnál. A tünetekből következően az orvos megállapítása: zöld- hályog. Annak tisztázásához, hogy mi a zöldhályog, ismernünk kell eg.v tényt: a szemnek (szerkezete ábránkon látható) bizonyos mértékű belső nyomása van. A szem ezt a nyomást főképp az úgynevezett csarnokvízzel szabályozza. A csarnokvíz cseréje úgy oldódik meg, hogy különböző csatornákon keresztül a vérbe jut, méghozzá percenként átlag 2 milliliter folyik le. Ha ezt az elfo- lyást valami akadályozza, megnő a szemnyomás. Ha a nyomást rövid időn belül nem sikerül • normalizálni, az ideghártya és a látóideg károsodik — ez a zöldhályog (glaukóma), mely végül is megvakuláshoz vezethet. A glaukómának lehetnek elsődleges és másodlagos okai. Az elsődleges okok: negyven éven felül a szemlencse megvastagodása, kötőszöveti részek megszaporodása, a pupilla tágulása (távollátók is hajlamosak a glaukómára). A vegetatív idegrendszer és a- hormonális tevékenység is szerepelhet elsődleges okként. Másodlagos ok lehet gyulladás, sérülés, daganat, fejlődési rendellenesség. Zs. A-né meggyógyult, mert azonnal orvoshoz ment. Szerencséje is volt: az émelygés, hányinger, fejfájás önmagában félrevezető is lehetett volna. (Az orvos például gyomorpanaszokra, migrénre is gyanakodhatna.) A rohamszerű látásromlás és pupillatágulat azonban a glaukóma felé vezette a szemészt. Miután a pupillatágulat szűkíti a csarnokzugot, ilyenformán a csarnok víz lefolyásának nincs szabad útja, növekszik a szemnyomás. Pupillaszűkítő gyógyszer adásával ez esetben a látóideg átmeneti károsodása rendeződött, Zs. Á-né normálisan látott. A leírt esetben tehát nyilvánvaló és főleg gyorsan jelentkező tünetek segítették a betegség felismerését. Gyakran előfordul azonban, hogy a glaukóma tünetszegényen, rohammentesen kezdődik, a fájdalom is hiányozhat, a betegség csak hosszú idő után ismerhető fel, ilyenkor már maradandó látásromlás következik be. Éppen ezért -a legkisebb gyanú esetén is rendkívül alapos vizsgálatokra van szükség. A gyógyszeres kezelés, sajnos, az eseteknek csak mintegy ötven százalékában jár eredménynyel. A kezelés tartama alatt sűrűn és állandóan ellenőrizni kell a beteg szemnyomását, s ha egészen rövid időn belül nincs eredmény, műtétre kerül sor. A műtéti eljárások célja, hogy a szemnyomás csökkenjen. A két legfontosabb eljárás lényege: vagy szabaddá teszik a csarnokvíz útját, vagy pedig mesterséges elvezetést hoznak létre. A műtéti technika kétségtelen fejlődése ellenére a glaukóma még nem minden esetben gyógyítható. Ezért ismételten hangsúlyozom, a legkisebb gyanú esetén is orvoshoz kell fordulni, hiszen az ember egyik legértékesebb kincse, a szeme világa foroghat veszélyben. Dr. J. M. A Merck Institute for Therapeutical Research (West Point) kutatói megállapították, hogy a földimogyoróolaj lényegesen javítja az influenzaoltó- anyagok hatékonyságát. Az olaj hozzáadása, az eddig alkalmazott vizes oltóanyagokkal összehasonlítva, lényegesen szélesebb spektrumú antitest termelését idézi elő”. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen oltás jóval többféle influenzavírus ellen véd, mint a vizes oltóanyagok. Míg azok a kísérleti személyek, akik a szokásos oltóanyagot kapták, a Hong- kong-influenzavirus ellen nem voltak védettek, az uj oltóanyaggal kezeitekben a Hongkong-virus elleni antitestek is megállapithatóak voltak. Ezenfelül az olajos oltóanyag hatására az immunitás több esztendeig tart. Több mint 15,000 embert vizsgáltak meg és úgy találták, hogy még 82 hónappal az oltás után sem csökkent bennük lényegesen az antitestek száma. A szem mikrósebészetével foglalkozó Moszkvai Második Orvostudományi Intézetben az elmúlt tiz év során eljárást dolgoztak ki a rövidlátás újszerű műtéti utón való gyógyítására. A sza ruhártya elülső rétegét kimetszik és fagyasztják. A fagyasztott metszetet kidőnleges munkapadon század milliméternyi pontosággal a helyes fénytöréshez szükséges görbületi fokra csiszoljak, majd visszaültetik a szembe.A metszés minden nehézség nélkül begyógyul. Az első ilyen müté teket embereken 1968-ban és 1969-ben vegeztel kitűnő eredménnyel. A sikeres eljárást a jövobei sz'eleskörüen alkalmazzak a Szovjetunióban. szivárvány hártya > szaruhartya első csatorna ■ Qiemizom , üueqiesi s legélesebb Hép ideq hártya f —látóideg szenti zom szivárvány hártya hátsó csatorna
