Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-04 / 9. szám
Vol. XXV. No. 9 Thursday, March 4, 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 44)397. BÖRTÖNBE VETIK A PAPOKAT Két amerikai katolikus pap, Daniel és Philip Ber\ rigan, börtönben szenved. Bűnük, hogy ellenzik a vietnámi háborút és békét akarnak, békée'rt harcolnak. Meggyőződésük, hogy a vietnámi háború embertelen, erkölcstelen, ellenkezik a nemzet legelemibb érdekeivel. ERRE A KOVETKEZTETESRE JUT EGYRE TÖBB REPUBLIKANUS ES DEMOKRATA SZENÁTOR, NIXON ELNÖKNEK A VILÁG HELYZETÉRŐL ADOTT BESZÁMOLÓJÁT A saigoni kormány nem akar e tekintetben elmaradni az amerikai hatóságok mögött. Börtönbe vetették Rev.Nguyen Tin és Rev.Tniong Ba Can katolikus papokat. Bűnük, hogy követelik a háború a- zonnali befejezését és az amerikai csapatok kivonását. A papok cikkeket Írtak az ellenzéki lapban. Az újságokat elkobozták és a cikkek Íróit kilenc hónapi börtönre Ítélték. Ez év októberében elnökválasztás lesz Dél-Vietnamban. Minden ellenzéki vezetőt - legyen az katolikus pap — el kell némitani és ha kell, börtönbe is vetni és igy Thieu elnök újraválasztását biztosítani. Ezért a kilenc hónapos börtönbüntetés. A baj az, hogy Thieu és társai nem számítanak arra, hogy minden ellenzéki, haborű-ellenes , békeszerető ember börtönbe vetése csak erősiti az ellenzék sorait; az ingadozók és kétkedők csatlakoznak abba a táborba, mely egyre elszántabban harcol az amerikai érdekeket szolgáló hazaárulók ellen. A katolikus papok börtönbe vetése, a békéért harcolók elleni terror fokozása sem tudja megmenteni Thieut és társait a rájuk váró sorstól. Csak idő kérdése, mikor söpri el okét a nép haragja. VÉGETERTEK A MÉZES HETEK. Emlékszünk, hisz nemrég történt, amikor az épi- tömunkások egy kis csoportja megtámadta a békéért tüntető fiatalokat és többeket véresre vertek. Az épitömunkások e “hazafias” tettét Nixon elnök azzal méltányolta, hogy a Fehér Házban fogadást rendezett, ahol nagy hűhóval átvett egy “kemény kalapot”, A fogadáson nem győzték egymást dicsér, ni. Mindennek véget vetett Nixon ebök döntéserfel- függeszti a Davis-Bacon törvény azon szakaszát, mely kötelezi az építő vállalatokat, hogy minden olyan építkezésen, mely szövetségi támogatást kap, szakszervezeti bért kell fizetni a munkásoknak. A törvény e pontjának felfüggesztése az épitömunkások szakszervezeti vezetőit elitélő kijelentésekre késztették: Nixon elnököt sztrájktörőnek és a szakszervezetek rombolójának minösitették.Nixon az inflációs folyamat lelassítását óhajtja elérni a rendelettel. Az egyetlen “eredmény” az lesz, hogy az épito- vállalatok még nagyobb profitot zsebelnek be a munkások rovására, és az épitömunkások szeme kinyílik, meglátva milyen barátra találtak Nixon elnökben. KÖVETŐEN. Forgószél vonult végig Mississippi állam délnyugati részén, mely romba döntötte Inverness falut. A halottak száma 75. Több százan megsebesültek. Ezrek hajléktalanná váltak. Az orkán kárt okozott Arkansas keleti és Louisiana észak-keleti részén is. A kirendelt nemzetőrök résen állnak a fosztogatás megakadályozására. WASHINGTON, D.C. A laoszi betörés ellenére mondta Charles Mc.C. Mathias, Maryland állam republikánus szenátora — eddig bár aggódtam, mégis vártam, mert úgy véltem minden jóra fordul. MOST AZONBAN ELÉRKEZETT AZ IDŐ,HOGY A KONGRESSZUS ÉRVÉNYESÍTSE ELHATÁROZÁSÁT ÉS TÖRVÉNYT HOZZON A VIETNAMI HÁBORÚ GYORS FELSZÁMOLÁSÁRA” Ugyanakkor 17 demokrata és republikánus szenátor javaslatot terjeszt be, mely megtiltja az amerikai hadsereg támogatását — a kongresszus előzetes beleegyezése nélkül — abban az esetben, ha a delvietnámi csapatok behatolnak a Demokratikus Vietnámi Köztársaság területére. JAVÍTS ELÍTÉLI NIXON POLITIKÁJÁT. Minden eddigi kritikánál, élesebb hangon ítélte el Jacob K. Javíts, New York republikánus szenátora Nixon politikáját, amikor a chicagói Világ Kereskedelmi Konferencián tartott beszédében kijelentette: “Úgy érzem elérkezett az idő, hogy egy republikánus szenátor meghúzza a vészharangot: az állam hajója ép oly veszélyes sziklák felé rohan, mint a- melyeken Johnson adminisztráció lelte végzetét” Nixon álláspontját kritizálok köze csatlakozott többi közt William B. Saxbe, Ohio állam republikánus szenátora is, aki nyilatkozatában mondotta: “Az adminisztráció információiban egy szó sem volt arról, hogy ha a laoszi behatolás sikertelen lesz nem fogunk behatolni Észak Vietnamba.” Walter F. Mondale, Minnesota állam demokrata szenátora mondta: “Ma már kristálytisztán áll előttünk,hogy Nixon elnök nem fejezi be, hanem kiszélesíti a háborút. Ha a háborúnak véget akarunk vetni, ezt csak a kongresszus határozatával tudjuk elérni.” ' “Befejezem a háborút pár héten belül.” George McGovern, S. Dakota demokrata szenátora mondotta: Elnökké választásom esetén, par héten belül befejezem a vietnámi háborút.” WASHINGTON, D.C. Emund Muskie, Massachusetts, George McGovern, So. Dakota demokrata szenátorai és John W. Gardner, a Johnson kormány republikánus népjóléti minisztere, követelik az amerikai csapatok kivonását Vietnámból még ez év folyamán. , , • , „ , , . J folytatás a 12.oldalon. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. ol N.Y.. N.Y “A KONGRESSZUS VESSEN VEGET A VIETNAMI HÁBORÚNAK !”
