Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-09-10 / 35. szám
Thursday, Sept. 10, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 KÉSZÜL A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV — Négyezer uj lakás — — 30 százalékkal nő a lakosság fogyasztása — — Bevált az uj gazdasági mechanizmus — A Minisztertanács hamarosan megtárgyalja a IV, ötéves tervjavaslatot, majd az országgyűlés őszi ülésszakán a Parlament elé terjesztik a magyar gazdaság újabb öt évre szóló programját. A most befejeződő harmadik ötéves terv újabb jelentős fejlődést hozott az ország gazdasági életében, s ennek legalapvetőbb mérője, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett 20 százalékkal szemben 40 százalékkal növekedett. Az egy főre jutó reál- jövedelem több mint 30 százalékkal emelkedett, csaknem kétszeresen haladta meg az eredetileg tervezettet. Ezek az eredmények jó alapot teremtettek az uj ötéves terv indításához, melynek fő célkitűzéseit már nyilvánosságra hozták. Eszerint évente 5,5—6 százalékkal kívánják növelni a nemzeti jövedelmet, vagyis 1970-hez képest 1975-ig 30— 32 százalékos emelkedés várható. Beruházásokra 120 milliárd forinttal “többet költenek, mint a hai'madik ötéves tervben, vagyis körülbelül 420— 450 milliárd forintot. Külön figyelemreméltó, hogy amig a harmadik ötéves tervben a nem termelő beruházások részesedése körülbelül 16 százalék volt, addig az uj tervidőszakban ez az arány 19 százalékra növekszik. Különösen a lakásépítés térhódítása szömbeötlő: a korábbi 8 százalékkal szemben az összberuházásoknak 12,5 százalékát költik uj otthonok létesítésére. Öt év alatt 400 ezer uj lakást építenek, s ennek mintegy felét állami és vállalati erőforrásokból. A lakások 60 százaléka a városokban létesül. A szakemberek előzetes javaslatai szerint az ipari termelés 32—34, a mezőgazdaság termelése pedig 17—18 százalékra emelekedik majd. A külkereskedelmi forgalom alakulását továbbra is a dinamizmus jellemzi, s úgy számolnak, hogy a rubelviszonylatu export évente 7—7,5, az import pedig 8—8,5 százalékkal bővül, mig a dollárvi- szonylatu kivitel 6—6,5, a behozatal pedig 5—6 százalékkal emelkedik majd. A foglalkoztatottak száma várhatóan mintegy 200,000-rel nő, mégpe> dig úgy, hogy közben a mezőgazdaságban a keresők száma 100,000-rel csökken. A terv szerint a lakosság fogyasztása újabb, mintegy 30 százalékkal emelkedik. A IV. ötéves terv a jelenlegi tervperiódus eredményein alapszik. A III. ötéves tervben lényegében kettős feladatot kellett megoldani, mégpedig teljesíteni a gazdaságpolitikai célokat, másrészt pedig áttérni az uj gazdasági mechanizmusra. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy e.cél egyidejű megvalósítása teljes sikerrel járt. Az uj mechanizmus első két és fél esztendeje arról tanúskodott, hogy a túlzott központi kötöttségek felszámolásával, a gazdálkodó egységek önállóságának kiszélesítésével tovább lehetett erősíteni és egyúttal finomítani a tervgazdálkodást. A különböző közgazdasági szabályozók érdekeltté tették a vállalatokat, hogy jobban és rugalmasabban igazodjanak a piaci keresletekhez. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a népgazdaság az uj mechanizmus első két és fél évében tervszerűen, s ami különösen örvendetes, a korábbinál arányosabban fejlődött. ■niniinHiiiiiiiKiiinniiiniiniii KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Ünnep és hétköznap a középkori Budán A budai vár középkori életének hétköznapjairól és ünnepeiről szól Zolnay László könyve: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Amig a műemlékvédelem kötetei a fönnmaradt, vagy föltűnhető régészeti emlékkel, a kövekkel foglalkoznék. Zolnay László könyve az egykori életét Írja le. A középkori Buda városi élete éppen háromszáz esztendeig tartott. Ezt a háromszáz évet két nagy nemzeti tragédia határolja. 1241. a tatárjárás az egyik, 1541, Buda eleste a másik 1241- tői, a tatárjárás után és a tatárjárás miatt építették meg — több más hegyi várral együtt — Budát, az ország uj székvárosát. A középkor magyar fővárosának, Európa egyik legszebb, legnagyobb metropolisának virágzó városéletét 1541- ben Budának másfélszázadra szóló török megszállása törte derékba. Pedig a középkori itáliai szállóige azt mondta: “Kerek Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, Buda a hegyeken, a síkon Firenze.” 1241—42-ben, tatárjárással a román kor lezárult Magyarországon 1541-ben, Buda és Közép- Magyarország elestével a gótikus és a reneszánsz Magyarország pusztult el. A tatárjárás után Buda várának falai, kőházai, középületei hirtelen épültek meg. Itt egy feltámadt és újabb vészektől rettegő nép müveit csodát. Az 1241-től 1541-ig terjedő középkori városélet háromszáz éve a főváros múltjának aranykora. Ez az az időszak, amikor e földre idegen csak mint vendég vagy hadifogoly tehette lábát. Zol- nayt elsősorban e virágkor hétköznapjai érdeklik. Miihelymécsek körül dolgozgató, szerény otthonaikban élő kisemberek, a hajdani munka névtelen hősei. De fölvonulnak a könyvben az ünnep emberei is: hősök, királyok, költők, művészek. A történelem a föld színéig letarolta a magyar- országi romantika, gótika, reneszánsz emlékeit. Pedig egykor a moszkvai nagyfejedelem Mátyás királytól kért építészeket. A budai palota a krakkói Wawel egyik előképéül szolgált. A prágai Hradzsin építőmestere, Benedik Rejt 1490—91- ben Budán találkozik először a reneszánsz építészetével. Mind királyi, mind városi levéltára, az itteni hiteles helyek leveles házaival, templomok, kolostorok, családok archívumaival együtt elpusztult. A város élet folyamatossága a török korral megszakadt. 1686-ban, a fölszabaduláskor már csak egyetlen egy magyar család élt Budán. Budá nak és környékének magyar őslakossága a török alatt elvándorolt, vagy kihalt. Zolnay könyvének nagy érdeme, hogy bemutatja: milyen volt az elpusztult város, amelyet eleink laktak. Milyenek voltak házaik, otthonaik; mit ettek és ittak; hogyan védekeztek a természet csapásai és a betegségek ellen; mit tanultak, mit hittek, mit tudtak. Mik voltak szokásaik, erkölcseik, milyen volt a jogrendjük és igy tovább. A képeslevelezőlap történetéről. — A balaton- szemesi posta múzeumban megnyitották A képeslevelezőlap története cimii kiállítást. A kiállítás legérdekesebb darabja az a 100 éves képeslap, amelyet August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő 1870 julius 16-án felesége szüleinek adott fel. E levelezőlap felső sarkára egy kis tüzérségi jelenetet ábrázoló képet nyomatott, a háborús állapot jelképzésére. Ez a lap a képeslevelezőlap őse. A kiállított mintegy 2,000 képeslevelezőlap között megtalálhatók a szabadságharc hőseiről kiadott képeslevelezőlapok, két világháború között megjelent érzelgős, giccses lapok, s a témában, kivitelezésben egyaránt korszerű, színvonalas képeslapok. A jubileumi évről jelentjük: Ijjas érsek előadása Szent Istvánról A Szent István Társulat idei közgyűlésén — junius 17-én — megjelent Ijjas József kalocsai érsek, a Társulat fővédője és beszédet mondott, amelyben a Szent István első magyar király apostoli tevékenységéhez fűződő külföldi zarándokházak történetét ismertette. Eljutott-e Szent István Jeruzsálembe-----Elzarándokolt-e a szent városba? — Történettudósok vitatkoznak rajta. Az azonban nemcsak feltehető, hanem egészen bizonyos, hogy a történelmi nívón uralkodó, izzig-vérig keresztény király nagy érdeklődéssel és kegyelettel volt a Szentföld iránt — hangsúlyozta előadásában Ijjas érsek. Szent István korában megdöbbentette a keresztény világot a Szent Sir templomának 1009-ben történt elpusztítása. Erőteljes európai diplomáciai ráhatásra megengedte ugyan a kalifa a temp lom újjáépítését, de a nyugati és keleti egyházak ennél többet követeltek. El is érték, hogy a Szent Sir temploma körül egyházi jellegű épületek keletkeztek, férfi és női szerzetházak és zarándokházak a zarándokok befogadására és ellátására. Egyiket ezek közül Szent István magyar király létesítette. írásos adat nincs arról, hogy ez a magyar alapítású zarándokház a város melyik pontján épült, a jeruzsálemi tradíciók szerint azonban a mostani Via Crucis VII. stációja közvetlen közelében. Megerősíti ezt a helymegjelölést az a történelmi feljegyzés is, mely szerint a jeruzsálemi latin királyság idején. 1135-ben, a magyar keresztes vitézek itt építették fel a “Hospitium Hun garorum”-ot egy Petronilla nevű magyar asszony bőkezűségéből. A második alapítás Konstantinápolyban történt. Ezt a legendairók úgy állítják be, mint ami követte az 1018-ban lezajlott bolgár hadjáratot, melyben Szent István a bizánci császár oldalán harcolt. A zsákmányból nem fogadott el semmit, hanem a császártól neki szánt részből építette Konstantinápolyban a templomot és a zarándokhá zat magyarjainak. István király lényegesnek tartotta, hogy jó viszonyt biztosítson Rómával. Történelmi adatok tanúskodnak arról, hogy gondosan kiválasztott férfiakból állította össze követeit, akiket azzal küldött Rómába, hogy: a kereszténység központjában megfelelő szállást is biztosítsanak maguknak, később pedig az oda zarándokoló magyaroknak. 1929 december 17-én emléktáblával jelölték meg azt a helyet, ahol István király gondossága megvalósult. Ez az emléktábla ma a Szent Péter bazilika déli oldalán a sekrestye külső felében van elhelyezve. A ravennai magyar zarándokház is Szent István nevéhez fűződik. Ezt a vendégházat a magyar király 1037-ben alapította —Szent Gellért tanácsára. Előadása végén az érsek ezeket mondotta: “Millenáris emlékévünkre készülve mi Szent Istvánnak itt felsorolt külföldi alkotásaiban nem annyira a nagyságot nézzük, mint inkább az ezek ben megnyilvánult lelkületet. Jeruzsálem és az Ur Jézus megváltó életével megszentelt föld a zsenge magyar kereszténységnek biztatását jelen tett az áldozatokat vállaló penitenciás szellem meggyökereztetésére; Róma pedig az egyházhoz való híiség szimbóluma volt. Ezt a kettőt szeretnék feleleveníteni a mai magyarság lelkében az ezer évre visszatekintő ünneplések során.” Húsz éves az Állami Balett Intézet. — Fennállásának huszadik évét ünnepli a Magyar Állami Balett Intézet. Az évforduló alkalmával a jubiláló intézmény egyhetes szakmai módszertani bemutatót és vitát rendez magyar és külföldi neveä szakemberek részvételével. A szimpóziumra bejelentette érkezését Alla Seleszt, a Leningrádi Kirov Színház művésznője, Phyllis Beddels, a Royal Balett Scholl alelnöke, Vera Volková, a dán Királyi Operaház balettmestere, Aszaf Messzerer, a Moszkvai Nagyszínház balettmestere. A jubileumra mintegy 70 külföldi küldött látogat Budapestre az európai és tengerentúli országokból, s ez arról tanúskodik, hogy a magyar táncművészet előkelő helyet foglal el a nemzetközi mezőnyben. ®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®®(©)®(§:®®®®®®®®®®® 1 SOBEL OVERSEAS CORF. I ® ® ® IIAftffl 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (©) ;® llmfl rOlilsf iORiEu - telefon: 1212) 535-0490 - ® I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® ® fej SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK JgJ ^ IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába || fel®®®®®®®®®® ®®®®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®
