Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-08-20 / 32. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 20, 1970. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS AZ IDŐS POLGÁROK Előttem van a Polgármesteri Sajtóiroda közleménye, amely beszámol a polgármesteri irodának az idős polgárok érdekében kifejtett működéséről. Elsősorban és főképpen, az idősek javára múlt év julius elsején életbe lépett viteldij kedvezményről szól a közlemény. Kétségtelen, hogy ez a subway- és busz-viteldij kedvezmény elismerésre méltó és dicséretes érdeme Lindsay polgármesternek, mert valóban jelentős segítséget nyújt azoknak, akik a nagyon is szűkös Social Security járulékokból tengetik életüket. Ugyanakkor nem szabad lebecsülni és elfelejteni ennek a jó elgondolásokon alapuló intézkedésnek a gyengeségeit és hiányait. Miért 65 év és nem a Social Security a határvonal? Az alapvető elgondolásból kiindulva joggal lehet feltenni azt a kérdést, hogy miért részesüljenek ebben a kedvezményben csak azok, akik túlhaladták a 65 évet? Miért ne részesüljenek abban mindazok, akik a Social Security járulékban részesülnek? Ezek között vannak nők, asszonyok és özvegyek, akik a törvény szerint már 62 éves korukban mehetnek nyugdíjba — és ugyanakkor 20 százalékkal csökkentett járulékot kapnak, tehát még jobban rászorulnak további segitségre; továbbá azok, akik egészségi állapotuk miatt kénytelenek 65-ik évük előtt nyugalomba vonulni, mintha ez önmagában nem lenne elég baj, még ebből a szerény segítségből is ki vannak zárva. Miért? Miért a gyenge indokolásu időszak megszorítás? A viteldij kedvezmény használata reggel 10 órától d.u. 4 óráig és este 7 órától éjfélig terjedő időszakra van korlátozva. Ezt több okból lehet kifogásolni. Ennek a megszpritásnak két indokolás szolgál magyarázatul. Egyik az, hogy a csúcsforgalmat csökkentsék azáltal, hogy az idősek ne utazzanak a csúcsforgalom idején. Ez valóságban egy elenyészően csekély számot tesz ki, hiszen nem bolond az idős ember, hogy a csúcsforgalom idején utazzon, ha nem muszáj. Ha pedig muzsáj neki abban az időben utazni, miért büntessük őt meg érte? Ha hivatalos ügyben kell neki hatóságoknál megjelenni bizonyos időpontban, azt ő nem változtathatja meg a viteldij-kedvezmény miatt. Ha orvoshoz kell mennie, vagy temetésre, vagy esküvőre, vagy más alkalomra kell megadott időpontban megjelennie, nem ő az, aki az időpontot meghatározza; miért szenvedjen ő azért viteldij-kárt, úgyszólván büntetést? Vagy például, amint ez velem tegnap megtörtént: d.u. fél háromkor felültem a subway-ra, hogy még négy előtt elérjem a buszt, de a vonat egyik állomáson egy fél órára elakadt, aztán át kellett mennem a másik subway-ra, amire sokáig kellett várni, a következő átszállásnál megint sokáig kellett várni; mire a musz-hoz értem már elmúlt négy óra, tehát a busz-on nem 10, hanem 25 centet kellett fizetnem. És ez nem az én hibám volt. És az ilyen bajok a subway-n ma már mindennaposak. Ha a gyerekeim ajándékoznak nekünk szinházjegyet, a színházat vagy a darab vége előtt kell elhagyni, hogy éjfél előtt a busz-hoz érjek, vagy pedig megint csak 25 centet fizetek a busz-ért: Elmegyek valahová az előirt időhatáron belül, de a barátom hazahoz kocsijával, igy elvesztem a díjtalan jegyet. Miért nem lehet ebben a naHA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, jj szíveskedjen azt rendezni az alábbi sorok ki- | II töltésével, hogy biztosítsuk lapunk rendszeres I megjelenését ij jj Megújításra: $................................................... | U Naptárra: $....................................................... . II II Név: ............................................ j |j Cím: ................................................................. I | Város:..................................Állam:................ | II Zip Code:.................. II II AMERIKAI MAGYAR SZÓ II 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 ! gyón okos városban egy jobb rendszert kitalálni, mint ezt a komplikált “visszatérő jegy”-rendszert, ami csak akkor jó ,ha mindakét lábát használják. És aztán miért kell, hogy ez a jegy csak aznap legyen érvényes? Nem lehetne kedvezményes áru jegyeket tartalmazó könyvecskéket árulni, mondjuk 20 jegyet $3-ért? Nem lenne sokkal egyszerűbb és méltányosabb? A másik indokolás a megszigorításokra a lehetséges visszaélések megakadályozása. Ez önmagában nevetséges, mert aki csalni akar, az csalni fog, A Magyar Posta története VII. rész A RÁKÓCZI szabadságharcot eláruló főurak tárgyaltak a Habsburgokkal és 1711-ben nevükben Károlyi Sándor gróf aláírta a szatmári békét, ami kiszolgáltatta Magyarországot a Habsburgoknak, a parasztságot pedig a nagybirtokosoknak. A kuruc csapatokat a császár katonái és a földesurak siettek lefegyverezni, igy Magyarország osztrák gyarmattá lett. Hl. KAROLY (1711—1740) király elrendelte, hogy a kurucok által elkergetett Habsbug-hü postamestereket helyezzék vissza állásaikba. Elrendeli azt is, hogy a hírhedt PAAR foglalja el ismét a vezér-postamesteri állást. A magyar országgyűlés 1715-ben leszögezi, hogy postamesterek csak magyarok és birtokos nemesek lehetnek, de ez csak papíron maradt, mert a PAAR-ok uralták a postát és ők adományozták a postamesteri hivatalokat, természetesen osztrákoknak. De III. KÁROLY 1722-ben intézkedett, hogy Magyarországon, Csehországban és az osztrák tartományokban a postát állami kezelésbe vegyék, a PAAR családnak ezért évi 60,000 forint kárpótlást fizessenek. A postát pedig a bécsi udvari főpostahivatal fogja igazgatni. Hogy ezt a horribilis ösz- szeget a PAAR családnak kifizethessék, felemelték a belföldi posta rátáját. A posta Mária Terézia idejében MÁRIA TERÉZIA uralkodása (1740—1780) alatt szervezték meg a delizsánsz kocsiposta járatokat. A kocsiposta már nemcsak leveleket, hanem utasokat és csomagokat is szállított. Báró LILIAN szervezte meg e szolgálatot és elrendelte, hogy minden főpostavonalon rendszeresíteni kell a kocsijáratokat. Az 1700-as években már három ilyen működött: 1. Bécs és Pozsony között mindennap. 2. Bécs és Buda között hetenként egyszer. 3. Buda—Temesvár és Nagyszeben között minden negyedik héten. A magánfuvarosokat császári rendelet tütotta el a postával szembeni versenytől és ahol a delizsánszokat rendszeresítették, pénzküldeményt és 20 bécsi fontig terjedő áruküldeményt csak posta kocsin lehetett szállítani. A postakocsik menetrend szerint közlekedtek és a kocsison kívül még kalauz is kisérte azokat. Ha a postakocsi nagyobb összegű pénzt szállított, fegyveres katona is kisérte, hogy megvédje a por- tyázó betyárok ellen. A katona 1 forint napidijat kapott — ha élve elérte a végállomást. A szegénylegények és betyárok gyakran megtámadták a “NIMET” postát, a lovakat elvették, a leveleket felbontották, mert többnyire pénz is volt bennük, de a postalegényt, ki mindig magyar volt, nem bántották, csak szemrehányással illették, hogy a NIMETET szolgálja. A bécsi postaigazgatóság 100 arany jutalmat ígért a postarablók feljelentőjének. De feljelentő nem akadt, mert a fosztogatók a NIMETET vagy a CSÁSZÁRT károsították meg. Még MÁRIA TERÉZIA uralkodásának elején is kézzel írták fel a postamesterek a levél feladásának helyét. Az 1750-es évek elején azonban utasították a postamestereket bélyegzők használatára, akármit is találnak ki. Másrészt pedig a lehetséges visszaélések számaránya olyan csekély, legrosz- szabb esetben, hogy azért méltánytalan a nagy többséget, aki nem él vissza a kedvezménnyel, meg büntetni a nehézségekkel és indokolatlan korlátozásokkal. Szerintem tehát, ha a polgármester és a városi tanács igazán akar jót tenni az idős polgároknak, szüntessék be az időszaki korlátozásokat, egyrészt, másrészt pedig adjanak ki kedvezményes viteldij árakon jegyfüzeteket, amelyeket csak igazolt illetékesek vásárolhatnak, és csak az igazolvány felmutatása mellett használhatnak. Vágó Oszkár hogy azzal meggyorsítsák a már növekvő levélforgalom kezelését. A levelek lebélyegzése nagy elő- haladást jelentett a posta történetében. A bélyegzőket rendszerint a postamesterek saját maguk faragták ki fából, némelyik művészies cirádás kivitelben készült. A legrégibb ilyen helyibélyegzőt egy Debrecenben 1752 április 13-án feladott levélen találták. Mivel a postamesterek zöme német volt, a bélyegzőkön a városok neveit németre átfordítva faragták ki, mind NAGYVÁRAD—GROSSWARDEIN, vagy teljesen átváltoztatták, mint NAGYSZEBEN- HERMANSTADT vagy összekeverték, mint NAGY* BECSKEREK-et GROSS BETSKEREK-re, de olyan neveket, mint BALASSAGYARMAT, KISKUNFÉLEGYHÁZA vagy MEZŐKÖVESD, kénytelenek voltak magyarul használni. Az első magyar nyelvű újság A magyar nép magyarul beszélt, irt, olvasott, de az osztrák elnyomás nem engedte meg magyarnyelvű újság kiadását. * MÁRIA TERÉZIA fia, II. JÓZSEF, a kalapos király (1780—1790) ugyan németesiteni akarta az országot, a németet tette hivatalos nyelvvé (országgyűlés, iskolák, bíróság, stb.), mégis az ő uralkodása alatt jelent meg az első magyarnyelvű újság: A MAGYAR HÍRMONDÓ, RÁTH MIHÁLY szerkesztésében. Az újság 1780-ban POZSONY- ban jelent meg, de arra vidékről is lehetett előfizetni. Az újság postadija példányonként egy félévre 1 forint volt. Kilenc éven keresztül jelent meg, de a cenzúra zaklatása már oly tűrhetetlenné vált, hogy 1789-ben megszűnt. Uj útvonalak — infláció II. JÓZSEF alatt a magyar posta bizonyos engedményeket kapott az udvari kancelláriától, igy pl. a magyar helytartó-tanácsnak joga volt postai kihágási ügyekben Ítélkezni. Uj postavonalak jöttek létre, a BUDA—NAGYVÁRAD és az ARAD-ra elágazó vonalak, továbbá a NAGYVÁRAD—KOLOZSVÁR közötti útvonal és a SZÉKESFEHÉRVÁRTÓL KÖRMENDIG, KANIZSÁIG húzódó postavonalak. De I. FERENCZ uralkodása alatt (1792—1835) a postát ismét erős kémszervezetté tették. A magyar közigazgatás leveleit, sőt még a vármegyék levelezését is cenzúrázták, lefoglalták, ami ellen az 1825-iki országgyűlés hiába tiltakozott. I. FERENCZ idejére esnek a napóleoni háborúk, az azokkal természetszerűleg velejáró infláció. AUSZTRIA egymásután vesztette el a harcokat. Az első háború elvesztése után 1798-ban 12 krajcárra emelték fel a féllatos levél diját, 1803-ban 16 krajcárra, 1806-ban 24 krajcárra és a negyedik vesztett háború után 1809-ben 28 krajcárra. Az infláció következtében beállott a pénzügyi bukás is és a pénzt egyötödére devalválták. Ilyen katasztrofális helyzetet teremtett a hosszú háború. (Folytatjuk) RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-S484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva *a===--------------"•... -----— ■ Schafer Emil: BÉLYEGYILAG
