Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-07-02 / 27. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 2, 1970. Mt 7okTé/ttt( *z Óhajban “Szép magyar” nevek: Ivitfö'i, Qyutánka, Szifamér Grétsv László pesti nyelvtudós egyszer egy szombatesti televíziós műsorban felszólította né- zőit, küldjék be az általuk ismert ritka keresztneveket, s ismertessék a névadás körülményeit, indítékait is. 1057 pályázótól 35,200 adatot kapott, erre az egyetlen felhívásra. A pályázat eredményét feldolgozó, nem szakemberek számára is érdekes tanulmányában arra keres választ: miért kap valaki Magyarországon olyan nevet, mint mondjuk Vilerzs, Bat Hadúr, Larillia, Rókusz, Vita, Mira, Páris, Igor, Zéta, Imola, Ruben vagy Lelle? Mindenki szép, kellemes hangzású nevet akar választani gyermekének. A kérdés az: ki mit és miért tart szépnek? Az általános szemponton túl sokféle szándék befolyásolja a névadást. A név öröklésének például nemcsak olyan egyszerű esetei vannak, amikor valakit apja vagy anyja után neveznek el. Ha két nagyszülőre akarnak emlékezni egyszerre, Vilerzs lesz Vilmából és Erzsébetből, Tiria Tiborból és Máriából, Anzsé Annából és Erzsébetből. Olykor pedig az élet okoz fölösleges bonyodalmakat: a kiszemelt férfinévhez lánygyerek születik vagy fordítva. Máriusz Máriától, Gyulánka Gyulától örökölte nevét. Számtalan formája van a megközelítőleg “magyar nemzeti névnek” nevezett népcsoport használatának. Némelyiket csak egy-egy Árpádházi király tett jellegzetesen magyarrá; másrészt ott vannak a harmincas-negyvenes években divatozott valódi vagy ál “ősmagyar” nevek. Ennek a divatnak közvetlen eredménye az, hogy szépirodalmi müvekben ma gyakran határozott negatív ideológiai töltésük van ezeknek a neveknek. Grét- isy éles különbséget tesz az erőltetett és a valódi magyar eredetű nevek között, s bízik benne, hogy az utóbbiak megszabadulnak majd a háború előtti években rájuk ragadt nacionalista mellékizektől. Néhány ritkább példa a beérkezett levelekből: Biborka, Cseperke, Csobilla, Edömér, Hadúr, Lél, Oldamur, Uros, Zádor. “... ritka nevet akartam adni, mert családnevünk elég gyakori” — írja egy 1964-es születésű kislány apja, A Szabó Ervin Könyvtárban, szakkönyvekből keresett nevet. Az egészen ritka nevet valóban megtalálta, s lányát Ividő-nek hívják -— ezen az sem változtat, hogy — valószínűleg tévedésből. Kiderült a televíziós felmérésből, hogy a beszélő nevek gyakorlata sem a romantikus múlté. Egy koraszülött kislány a Vita (élet, latinul) nevet kapta. Egy anya igy ir: Mira lányom az európai háború befejezése után, 1945-ben született. Neve a béke jelentésű orosz szóból alakult... A Páris nevű fiú elnevezésével nem a mitológiai hős, hanem a francia főváros emlékét őrzik szülei. Összefoglalóul Grétsy megállapítja: akár különleges, akár közönséges a név, kiválasztásakor mindenki arra törekszik, hogy az elnevezettnek örömet szerezzen, az szívesen hordja majd. Hogy ez mindig sikerül-e? Egyenként kellene megkérdezni Tirát, Uzort, Deziderátá, Fabiolát vagy Szilámért. legalakulf az országos ísvegőtiszlaság-védeSmi bizottság Kiépítik az országos észlelő hálózatot Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban a napokban tartotta alakulóülését az országos levegőtisztaság-védelmi bizottság. A tárcaközi koordináló testület a gazdasági bizottság tavalyi határozata alapján jött létre; elnöke Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, s a bizottságba hét minisztérium, valamint hét országos főhatóság és intézet delegálta képviselőjét. Az idén jogszabálytervezeteket dolgoznak ki, ezek foglalkoznak majd a levegőt szennyező anya gok határértékeivel, a bírságolással és az abból befolyó összegek felhasználásával. Az idén és a jövő évben mintegy kétmillió forintot költenek a levegőszennyeződést mérő országos észlelőhálózat megszervezésének előkészítésére. A bizottság elhatározta azt is, hogy bekapcsolódik abba a világméretekben megindított küzdelembe, amelyet az ENSZ kezdeményezett a levegőszennyeződés ellen. Beszédes számok A felszabadulás első esztendejében — seregnyi országépitő gond ellenére is — már 644 müvet jelentettek meg a magyar könyvkiadók 3,1 millió példányban, öt évvel később — az addig magánkézben volt kiadók államosítása után — 1,880 mü hagyta el a nyomdákat 20,1 millió példányban. Az 1968-i kiadási jegyzékben már 4,588 könyveimet találtunk, s az egyre színvonalasabb és szebb kiálllitásu müvek össz-példányszáma elérte a 48 milliót. A lakosság tízmilliós lélekszámúhoz a müvenként olykor még a százezret is meghaladó példányszám nemzetközi mértékben is minden összevetést, kiáll. A kiadáshoz méltó eredményekkel csatlakozott a könyvterjesztés: 1951- ben az ország népe 12.2 millió kötetet vásárolt, 143 millió forint értékben. 1968-ban pedig a könyv terjesztő vállalatok bevétele már 891,5 millió forint volt. Néprajzi nyári szabadegyetem. — Junius 27. és augusztus 7. között Zalaegerszegen megrendezik a néprajzi nyári szabadegyetemet. Zalaegerszegen épült fel ugyanis az első jelentős szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a göcseji falumúzeum és az olajipari történeti muzeum. A részletes program szerint tizenegy előadás hangzik el a Göcsej-vidék és általában Magyarország néprajzáról. Megnyitják az országos néprajzi fotókiállítást, megrendezik a neves magyarországi népi együttesek bemutatóját és a népzenei bemutatót, kirándulásokat szerveznek a Göcsej, Hetés és a Balaton vidékére. EZER MÁZSA PRIMŐRPARADICSOM ÜVEGHÁZBÓL A Kertészeti Kutató Intézet budatétényi telepének “Venlo” rendszerű (holland gyártmányú) üvegházaiban 10 vagon primőrparadicsomot termelnek egy-egy idényben. A koratavaszi csemegét hazai és külföldi piacokon árusítják. A nagyüzemi üvegházi paradicsom-termesztés mellett természetesen több más növény termesztésével is kísérleteznek. Többek között úgynevezett szalmabálán termesztik a hajtatott uborkát. — Képünkön: A paradicsom szedése és elszállítása az üvegházból **************************************** Vác 900 éve város A Dunakanyar patinás városa Vác területe a síkság és a hegyvidék találkozásánál fekszik. így érthető, hogy a régészek megállapitása szerint az őskor vége óta mindig volt itt emberi település. A legkorábbi emberi nyomok 25—30 ezer évesek. Jelenleg egy avar temetőt tárnak fel a városban, amelynek leletei azt bizonyítják, hogy Vác helyén már akkor is jelentős település volt. Közelebbi adataink csak a honfoglalás utáni korszakból vannak. Vác ma is az egyik legnagyobb magyar egyházmegye székhelye. Egyes adatok szerint a püspökséget Szent István alapította, bár az újabb kutatások arra mutatnak, hogy Vácott az első székesegyházat I. Géza király építette, tehát a püspökség alapítása is István uralkodásánál későbbre teendő. Vácról, mint hivatalosan is várossá nyilvánított helységről beszél egy 1075-ben kelt okmány, a garamszentbenedeki apátság alapitó levele, amely I. Gézától származik. Ezt figyelembe véve, Vác városi rangra való emelésének valószínű éve 1074 volt. A váci városi tanács nemrégiben tárgyalta meg a város alapításának 900. évfordulója (alkalmából rendezendő ünnepségek programját. A nagyszabású ünnepségsorozatra restaurálják a város műemlékeit. Az utolsó osiornyéikészitok Szerény külsejű portál felett egyszerű tábla: özv. Kovács Gyuláné. Ostornyélkészitő. Mindez Budapesten, a forgalmas Dózsa György utón. Kinek készíti ma gyártmányát az ostornyélkészitő? A cégtulajdonos társa — fia — ad erre választ. Ma már kevesebb a ló — igaz az ostornyélké- szitők száma is megcsappant. Valamikor, úgy jó hatvan éve Bécsből jött mesteremberek gyárakat alapítottak, vagontételekben vásárolták az alapanyagot, a nádat, gyártották a rugalmas ostornyelet. Ma Pesten már csak két család űzi hivatásszerűen ezt a mesterséget, de országszerte is megcsappant számuk. Aztán változtak az idők, fogytak a lovak, és szó, ami szó: sok év volt, amikor nem az uj ostornyél jelentette a fő gondot. Aztán a békésebb élet meghozta az uj ostornyelet is, színes műanyag, műbőr vonja, be a vassal merevített favázát. A vidéki vásárokon ott a sokféle ostor, közöttük a gyermekek részére készült játékostorok nagy választékban. De készülnek a hagyományos nádból kimunkált lovaglóostorok is. A Kiskunsági Állami Gazdaság rendelt a minap négyes, ötös versenyfogataihoz a nemzetközi szabványnak meg felelő ostorokat. És amig nő a tsz-ek lóállománya, alakulnak a lovaglóiskolák — addig szükség lesz az ostorra is. Még valamiféle rangot is jelent, mert hiszen autója sokkal több embernek lehet manapság, mint lova! Kedves ünnepség zajlott le május 20-án délután a Mar- cibányi téri sportpályán. A Ganz végzős óvodásait búcsúztatták s egyben megrendezték a már hagyományossá váit óvodás sportvetélkedőt. A “hatalmas" küzdelem győztesei iskolatáskákat és tanszereket kaptak a sportkör vezetőségétől. — Képünkön: Verseny közben
