Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-08-06 / 30. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 6, 1970. EGY KIRÁKDULÁS ÉS AZ ELVESZETT TÉRKÉP A Magyarok Világszövetsége vendégül látta egy nagyszerű kétnapos kirándulásra, julius 7- és 8-án, a Budapesten tartózkodó és az abban résztvenni kívánó amerikai magyar látogatókat és szerény költségtérítés mellett, hozzátartozóikat. Két autó­buszban indultunk el a Benczúr utcából. A Világ- szövetség részéről Kocziha Miklós volt a kisérő a mi buszunkban és Varga Imréné a másikban. A nii kocsinkban Dukász Imre, nyug. történelem ta­nár volt az útikalauz, aki amikor nem volt törté­nelmi magyarázatra alkalom, jóizü, néha huncut, anekdotákkal tartott minket jó hangulatban. Mi már jól ismertük Dukász bácsit, mert ’65-ben i'S' Vélühk volt több kiránduláson. Az utiprogram eZ^oit: körüljártunk Dunaújvároson a busszal, az- tán tovább Pécsi-e. Ott az Uránváros kerületben, az. “OLYMPIA” vendéglőben fogyasztottunk jóizü ebédet., Ebéd után városnézésre mentünk, felmen­tünk a Tettyé-re. ahol szép park van és gyönyörű kilátás Pécsre. Utána finom vacsorában volt ré­szünk a Nádor Szálló éttermében. Ott töltöttük az éjjelt is (a szállóban, nem az étteremben). Reggeli után kimentünk Harkányfürdőbe, ahol megfüröd- tünk kénes meleg gyógyvízben, gyönyörű modern medencékben. Ezután elmentünk megnézni a Sik- lós-i várat. Onnan vissza Pécsre és tovább Siófokra. Siófokon megebédeltünk, azután akinek jólesett, ment fürödni a Balatonban. Mi, sógornőmmel és egy tárasággal, köztük Gárdosék Floridából, Peg­gy Zoltán New Yorkból, leheveredtünk a fűre és beszélgettünk. Öt óra után indultunk vissza Pestre. Én, mint szokásom, mindig térképpel a kezem­ben utazom, a térképen követem és figyelem az utat; igy sokkal élvezetesebbnek találom az utazást. Jó ismerőseim és barátaim már ismerik ezt a szo­kásomat. így történt ezen az utón is. Székesfehér­vár felé feltettem a térképet pihenni a poggyász­hálóba. Székesfehérvárott megnéztük a szép Rom­kertet, római és Szt. István korabeli romokkal, az­tán tovább Pest felé. Egy kis idő múlva nyúlok a térkép után; nincs. Akkor látom, hogy alatta a busz ablaka nyitva van. Bizonyára lecsúszott a há­lóból és a széláramlat elvitte. No, odaveszett, majd veszek holnap másikat. Másnap reggel 10 óra tájt csengetnek bátyám ajtaján( nála voltunk megszáll­va). Megyek ki nézni ki az? Hát ott áll Dukász ta­nár ur az ajtóban és engem keres. Tessék helyet foglalni kedves Dukász bácsi, és mondja el, mi járatban van? Nem veszített el valamit tegnap, kérdi ő. Eszembe jutott persze az elveszett tér­kép. Erre belenyúl aktatáskájába: tessék, itt van. Nyilván egy motorbiciklis, aki mögöttünk járt, látta amint a térkép kirepült az ablakon, felvette és követte az autóbuszt az Engels térig (mi előbb leszálltunk) és ott átadta. Dukász bácsi rögtön fel­ismerte, hogy az az én térképem és nem röstelte a fáradságot, hogy másnap reggel elhozza lakásom­ra. Talán jellemző ez a kis élmény az uj Magyaror­szágra és az uj magyar emberre, hogy egy isme­retlen nem röstelte a fáradságot a térképet utá­nunk hozni és hogy Dukász tanár ur elhozta azt a lakásomra. Vágó Oszkár Esztergomi (Az idén ünnepli fennállásának 20. évforduló­ját az Észté rgom-Kenyérmezői Bányagépészeti és Bányavillamossági Technikum. írásunk néhány vil­lanás a hőskorból.) Megjöttek a koreaiak 1963 júniusában hárman indultunk Pestről, hogy beiratkozzunk az esztergomi techikumba. Érkezésünk nagy izgalmat keltett. Kraft Edit ta­nárnő beszaladt a tanáriba, s néhány pillanat múl­va jövendő tanáraink gyűrűjében álltunk. Az oká­ra hamarosan fény derült. Koreai diákokat vártak, s mivel Kornreich Feri barátunkkal szurokhaju, kreol bőrű legények voltunk, joggal hitték, hogy mi jöttünk a Csendes-óceán partjáról. Ez volt az első eset, mikor csalódást okoztunk tanárainknak. Analizálás Elsőben osztályfőnökünk, Domán Péter tanította a kémiát is. A karácsonyi szünet előtti utolsó órán tucatnyi kémcsövet hozott be, s üvegben valami piros szinü folyadékot. Jelentkezőket kért, akik hajlandók meganalizálni az üveg tartalmát. A me­rész vállalkozók gyanakodva szimatolgattak a kém­csövekbe, de véleményt nem mert senki sem mon­dani. Kóstoljátok meg, biztatott bennünket, Péter bácsi. A kémcsövekben saját készítésű, gyenge szeszfoku likőr volt. Most már mindenki analizál­ni akart. A csoportok váltogatták egymást, igy ün­nepeltük meg az első esztergomi karácsonyt. Irány a tengerpart Az egyik vasárnap kimenő helyett kivezényelték a kollégistákat vasat gyűjteni. Az intézkedés nem talált egyhangú helyeslésre részünkről. A H.B-sek kiültek a Kisduna partjára, s úgy határoztak, hogy néhány órai napozás után szépen besétálnak a kol­légiumba, mondván ők nem találtak semmit. A Kisduna parton volt a helybeli MÉH telep is. A sok napozásban eluntuk magunkat, s kotorászni kezdtünk az őrizetlenül hagyott limlomok között, így fedeztük fel a kimustrált kazánt. Tudtuk, csö­vei ólomból vannak, kilójáért jó pénzt fizetnek. Mi lenne ha. . . Ekkor született meg az ötlet. Ki­szereljük a csöveket, eladjuk egy másik telepen, a gyűjtést folytatjuk, s nyáron az egész osztály együtt nyaral belőle a jugoszláv tengerparton. Ke­mény munka volt szétverni az ócska kazánt, ala­posan beleizzadtunk. A kollégiumba diadalmenet­ben vittük be a zsákmányt s örvendező tanárun­kat rögtön lehütöttük: ez osztályunk vagyonát ké­pezi majd, nem a közösbe hoztuk. Másnap Kenyér­mezőn értékesítettük volna az ólmot, ha nem csat­lakozik hozzánk útközben egy férfi, akinek épp az eltűnt ólomcsövek felkutatása volt a feladata. Sü- . rü bocsánatkérésekkel megusztuk a dolgot, az uta­zásból bizony semmi sem lett. Kellemes ünnepeket Másodikban Tábori Pista bácsi volt az osztályfő­nökünk. Még nem ismerte a diákélet íratlan sza­bályait, ezért jutott arra a lehetetlen gondolatra, diákmesék hogy a karácsonyi szünet előtti utolsó órán dol­gozatot irat. Összebeszéltünk, hogy mindenki úgy tesz, mintha Írná, de csak üres papül adunk be óra végén. A legszorgalmasabbak megoldották a feladatokat, a körbesétáló Pista bácsi elégedetten nyugtázta a merész kísérlet eredményét. Ám mi­kor tizpercben átfutotta a beadott dolgozatokat, rögtön felszökött a vérnyomása. Megoldott példa MIT TEHETNEK AZ EGYÉNEK A természet védelme, a viz, a levegő az egész környezet tisztaságának megóvása társadalmi kér­dés. Mindaddig, mig befolyásos nagy vállalatok, érdekeltségek szabadon szennyezhetik mérgezhetik a környzetet s amig a kormány nem tud vagy nem akar hatásos törvényeket hozni és végrehaj­tani ellenük, édeskeveset tehet az egyén, saját ere­jéből ilyen irányban. Jó tanáccsal látnak el ben­nünket a hírlapok, a folyóiratok, hogy mit tehe­tünk mi magunk a környezet védelmében. Ilyen jó tanácsot ad egy a “Föld Napon” felszedett nyom­tatvány, amelyet az Organic Gardening and Farm­ing természetvédő lap adott ki. A fenti megjegy­zések erre is vonatkoznak, de mégis, még ha “egy csepp a tengerben” is, a következő jótanácsokat minden törődő és lelkiismeretes egyén betart­hatja: Igyekezzünk minél kevesebb szemetet produkál­ni. A csomagolásokban nagyon sok olyan anyagot használnak, amely sem fizikailag, sem vegyileg nem oszlik szét, vagy bomlik meg. Ilyenek a cel­lophane, a viaszpapir, a styrofoam és a plasztikok. Igyekezzünk ezeket újból, más célra felhasználni és ebből minél kevesebbet a szemétbe dobni. Aki­nek kertje, vagy farmja van, a konyhai hulladé­kokból komposztot csinálhat. Ezzel kevesebb szeme tét termel és magának kitűnő humuszt állíthat elő a kertjéhez. Lehetőleg ne vegyünk italokat betét nélküli üve­gekben, bádogokban, vagy plasztik tartályokban. -Az eldobható üvegekért többet kell fizetni. Kérje mindenki, hogy tartsák az üzletekben a visszaad­ható, betétes üvegeket. A farmokon, kertekben ne egéssük el a lehullt leveleket, mert ezeket is, a kerti gyomokkal, hulladékokkal együtt kitünően lehet komposztra felhasználni. Manapság detergenteket használnak mosásra. A szappannal is nagyon szép tisztára tudtuk mosni a ruhát és a szappan a csatornákban, folyókban teljesen feloldódik, eltűnik. Nem igy a detergent. Ha lehet, használjunk mosásra szappant, de mivel jelenleg nehéz szappanport találni, vásároljunk legalább olyan detergent mosószert, amely “bio­degradable” és amelynek a legkisebb foszfát tar­talma van. Ezt többnyire feltüntetik a dobozon. Kis mennyiségű komposztot úgy lehet készíteni, hogy a kertben, egy feneketlen hordóba, vagy egy se volt a papírlapokon, helyettük jókívánsá­gokat olvashatott: Kellemes karácsonyi ünnepeket! Köszöntjük névnapja alkalmából! S némelyiken tanulságként egy mondat: Karácsony előtt nem ira­tunk dolgozatot! Első haragjában berontott az osz­tályba. Ám ott senkit nem talált. Csöngetésig az illemhelyről leste az osztály a fejleményeket. Nem lett a dologból botrány s úttörő tettünk gyümöl­cseit a másik osztály is élvezhette. Náluk már nem íratott dolgozatot Pista bácsi, őket egész órán fe­leltette. A TERMÉSZET VÉDELMÉRE? kannába, vagy kiásott gödörbe dobjuk a növényi, konyhai hulladékokat. Néha földréteget szórunk rája, kevés mész vagy műtrágya hozzáadásával siettetjük a bomlást. Télen át fagyni hagyjuk és jövő tavasszal finom, fekete humusz lesz belőle. Akinek farmja van, a jövő évi földön sorokban elásva a szemetet tud legkönnyebben humuszt elő­állítani. Kézzel vagy géppel lehet a sorokat kiásni, a földet a sor mellett felhalmozni. Legalább egy láb mélyre és 8 incs szélességben ássunk. Ezekbe az árkokba szórjuk vékony rétegben a szemetet és takarjuk be 8 incsnyi földdel. így a következő év­ben finom, termékeny földet nyerünk. Végül pedig támogassunk minden természetvédő törvényhozást. Igen ám... Az orvostudomány uj lépéssel tört előre: felfe­deztek egy orvosságot, melyet L-Dopa névre ke­reszteltek. Az orvosságnak nagy gyógyító hatása van a Parkinson betegségre. Dr. Melvin Yahr, a newyorki Orvosok és Sebé­szek Kórházának vezetője nagy elismeréssel be­szélt az uj gyógyszer előnyeiről. Igen ám, de az orvosság a betegek részére 1-től 3 dollárba kerül NAPONTA. Csak a gazdagok engedhetik meg maguknak, hogy ilyen betegségben szenvedjenek. • Teherán. — Erős földrengés rázta meg Irán északi részét. Több százan életüket vesztették. So­kan megsérültek. a1,! .uj.. ....u,,!, iirjiKffir1 'TiT'■.■=saaaa=s==a: A/V\GRiKAI ^ w Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 18th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. JSnt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy evre 12 dollar, felevre $6.50 Átányi Horváth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom