Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-07-30 / 29. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 30, 1970. • - . J2_____ ÉRDEMES ÉLNI LUSZTIG IMRE riportja I * (Befejező közlemény) Egyszerű emberek és bölcsészek emberemlékezet óta azon töprengenek, hogy mi az élet értelme? E kérdésre, véleményem szerint nem nehéz meg- ‘ adni a választ. ,, rikai magyarság közti baráti kapcsolat kiépitése érdekében kifejtettünk. Tudom, van az Egyesült Államokban számos olyan egyén, aki munkájával sokkal jobban kiérdemelte volna e kitüntetést, mint én. A helyzet, a körülmény úgy hozta, hogy szülőhazánk felszabadulásának 25. évfordulói ünnepélye alkalmával én töltöm be a Magyar Szó szerkesztői tisztségét és igy engem tiszteltek meg e kitüntetéssel. Ezt nagy szeretettel elfogadtam, de nemcsak a magam ! •*' fi K i { < ■ Én- igy válaszolnék: az embertársaim életének szebbé, jobbá, biztonságosabbá tételére irányuló tevékenység. Vannak, akik ezt a célt szolgálják, amikor felfedeznek egy uj gyógymódot, mások a föld megművelésével, az uj nemzedék nevelésével, a gyárakban való termeléssel, vagy a társadalmat szolgáló sok ezer különböző ténykedéssel teszik ugyanezt. Nem lehet pénzben kifejezni azt az örömöt, amit minden olyan esetben éreztem, amikor 25 éven át — mint szakszervezeti szervező — uj szerződést irtunk alá egy-egy munkáltatóval, melynek következtében a munkások magasabb bérhez, jobb munkaviszonyokhoz, fizetett ünnepnapokhoz, szabadsághoz, a munkáltatók által fedezett betegbiztosításhoz, orvosi és kórházi ellátáshoz jutottak. Emlékszem, milyen jó érzést keltett bennünk, amikor a munkások nyomására törvénybe iktatták a munkanélküli biztosítást, a nyugdijat. S hányszor sújtott le ránk a munkások szervezett ellensége? Hányszor tartóztattak le, vetettek börtönbe, hogy megakadályozzák a dolgozók érdekében kifejtett munkánkat? De az üldözést, bebörtönzést könnyen elviseltük, mert tudatában voltunk annak, hogy jó utón haladunk, jó ügyet szolgálunk, aminek velejárója az üldözés, a megpróbáltatás. Sok-sok győzelemre gondolunk visz- sza — és sok, sok vereségre. A meg- 1 nyert sztrájkokra, Hitler csúfos vereségére, az óhaza felszabadulására. nevében, hanem mindazok nevében, akik e nemes cél érdekében olyan sokat fáradoztak egész életük44.456/1970* LUSZTIG Imre Amerikai Egyesült Államok Tisztelt Honfitársunk! A Magyarok Világszövetsége Elnöksége felszabadulásunk 25. évfordulója, valamint a külföldi magyarok között folytatott önzetlen és a népek békés barátságát, a Szülőföld, szeretetét előmozdító tevékenysége elismeréseként a % MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGE ^ díszjelvényét adományozta önnek. Kívánunk kulturális tevékenységében további sikereket és jó egészséget. r ; <!■1 /Kárpáti József/ /Dr. Bognár József/ főtitkár elnök Budapest, 1970. április 2. Visszagondolunk Sacco és Vanzetti, a Rosenberg- házaspár kivégzésére, a polgárjogokért folyó harcban elesettekre, az erkölcstelen vietnami háború felszámolásáért folyó küzdelem hősi halottaira. Azok részére, akik résztvettek és résztvesznek ma is e megmozdulásokban, nem kérdéses, hogy mi az élet értelme. Az ilyen emberek jutalomban részesülnek minden olyan esetben, amikor a nép élete akár egy jottányival is szebbé és jobbá válik. Ezen felül még egy, soha el nem felejthető, rendkívüli megtisztelő eseményben volt részem, amikor a Magyarok Világszövetsége elnöke, Bognár József és főtitkára, Kárpárti József átadta részemre a Szövetség díszjelvényét. E jelvényt azon munka elismeréseként kaptuk, amit az óhazai és az ameben. Most, amikor az óhazai és az amerikai magyarok közti barátság az árvízkárosult magyar testvéreink segítésében nyilvánul meg; most, amikor tettekkel kell bizonyítani e barátság lényegét; most, amikor segítő testvéri kezünket nyújtjuk ki 50,000 árvízkárosult magyar testvérünk felé, úgy vélem, hogy a részemre adott, de minden becsületes amerikai magyar testvérnek szánt kitüntetést ennek a segítségnek a fokozásával érdemelhetjük ki a legjobban. Nehéz szavakba önteni azt az érzést, amely áthatott az érdemjelvény átvételekor és most is csak azzal fejezhetem ki érzéseimet, hogy azt mondom: ÉRDEMES ÉLNI! . Bognár József, a Magyarok Világszövetsége elnöke átadja a kitüntetést Lusztig Imrének az Amerikai Magyar Szó szerkesztőjének Szülők a békéért A Columbia Egyetem elnökének felesége, Mrs. Andrew W. Cordier, valamint az egyetemi főnök felesége, Mrs. Lewis Hyde, levelet Írtak Nixon elnökhöz, melyet személyesen nyújtottak be a Fehér Házhoz. A diákok és szüleik 2,600 aláírásával ellátott levélben óva intették az elnököt, hogy minél gyorsabban vessen véget a délkelet-ázsiai háborúnak, különben “jóvátehetetlen” sérelem éri az amerikai társadalmat. A kérvény, mely az újonnan szervezett Parents for Peace békecsoport első tevékenysége volt, többek között a következő intelmet tartalmazta: “Alulírott szülők és polgárok, mind amerikai hazafiak, mélységes aggodalommal látják országunk tetteit Délkelet-Ázsiában. Aggodalommal tekintik ennek az akciónak társadalmunkra nézve bomlasztó hatását, mely a társadalom legszilárdabb alapját és összetartó intézményét, magát a családot fenyegeti.” Levél a Times-ben ... Hát a szenátorok és képviselők, akiket választottunk? Mindkét párt lemondott felelősségéről, hogy az Államban fenntartsa a hatalom egyensúlyát és ellenőrizze Eisenhower, Kennedy, Johnson, Nixon hatalmát a háború kiterjesztésében. Nagyon türelmes és szűk látókörű a közönség, amely hallgatja a felháborodott szónokokat a háború fmanszirozása ellen — ugyanazokat, akik azt eddig mindig megszavazták. Évről-évre sok milli- árdot a katona-gyáripari szövetség érdekében — ami ma is uralkodik Washingtonban. Ideje, hogy ezek a “képviselők” végre tudatára ébredjenek felelősségüknek, a néppel, a rendszerrel, az elnökkel szemben és meghozzák a szükséges törvényeket a háború, a bűnözés, a törvénytisztelet, népsegélyezés, nevelés, városszanálás kérdésében. Ne csak az elnököt kritizálják —, mert itthon is Vietnam lesz. Hasznos volna a lista, amely kimutatja, hogyan szavaztak mindezek a múltban. (A. A. Parks, jul. 10. Igaza van —, de jobb későn, mint soha, belátni, hogy tévedtek.) A botrány Sokat gyalázták a németeket, hogy nem tudták, vagy nem akarták tudni, hogy voltak koncentrációs táboraik és ott atrocitásokat követtek el. De ma az egész világ tudja, hogy a délvietnami Poula- Condore táborban kinzókamrák vannak — s ezt nem is próbálják tagadni. Mi mind tudjuk, hogy más Poula-Condore-ok is vannak szerte a világon és a hírközlés a lakásunkba hozza a tényeket — s ott mi mind felelősek vagyunk. De ez nem oltja el a neon-fényeket, nem csendesíti a muzsikát, nem göngyölíti össze a zászlókat, amelyekkel az U.S. és Franciaország tiz napi időkülönbséggel ünnepli a szabadságot és az emberi jogokat. (Róbert Escarpit, Le Monde, Párizs.) Saigon. — A kormány kinyilvánította: ideiglenesen beszüntették a “tigris ketrecek” használatát, amig “modernizálják azokat.” • New York, N. Y. — öt bandita feltartóztatott egy teherszállitó autót, melyen 203,000 dollár értékű aranyat szállítottak. Keresik a tetteseket. • Moszkva. — A Szovjetunió nemzetgazdasága 8.5 százalékkal emelkedett az elmúlt esztendőben. A/WeRIKAI w Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ént. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ha egy évre 12 dollár, félévre
