Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-12-17 / 49. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 17, 1970. PUSZTULÁS FENYEGETI A HIRES AUSZTRÁLIAI KORALLZÁTONYT Kétféle veszedelem fenyegeti Ausztrália hires Great Barrier Reef korallzátonyát. Az egyik olaj- kutatási fúrásokból eredő ember okozta veszede­lem, a másik a korallevő tengeri csillag elszaporo­dása az ausztráliai partok közelében. A természet­védők csoportjaihoz csatlakoztak az ausztráliai szakszervezetek, amelyek bojkottot mondtak ki az olajfurások ellen s ezzel teljesen leállították a kí­sérleti tengeri fúrásokat az 1250 mérföld hosszú korallzátony közelében, Queensland állam partvi­dékein. Ez a természetes hullámtörő 2425 külön­böző kiálló korallzátonyból és vagy G00 korallszi- getből áll. közöttük van a Heron-sziget, amelyen tengerkutatásokat végeznek. Az egész világról turistákat odavonzó hires hullámtörő zátony védelme országos ügy lett Ausztráliában. Nemcsak azért, mert a parányi korall polipokból álló, színekben pompázó termé­szeti csoda Ausztrália legnagyobb turista attrak­ciója, hanem azért is, mert a Heron-szigeti labo­ratóriumban rendkívüli és fontos természeti ku­tatásokat végeznek. Queensland állam kormánya szeretné folytatni a megkezdett olaj fúrásokat Proserpine város kö­zelében, de a szövetségi kormány, további meg­gondolásoktól függően, egyelőre betiltotta a fúrá­sokat. “A legkisebb veszedelem is túl nagy vesze­delem,” mondotta John G. Gorton miniszterelnök, aki a queenslandi kormányzat akarata ellen kény­szerítette a fúrások beszüntetését. A queenslandi állami törvényhozó testület mun­káspárti csoportjának titkára, Douglas J. Sher­rington mondotta: “Ha az egyik olajkút felrob­banna, a Queensland felé vonuló tengeráradatok egyenesen a korallzátonyhoz mosnák az olajat. Az olajipar képviselői hangoztatják, hogy nagy elővigyázatosságot alkalmaznak, de tudja min­denki, hogy mégis, számos esetben nagy olaj szi­várgások történtek a tengeri kutakban, amelyek egész környékek partvidékét tönkretették és ten­geri állatvilágát, madarait is elpusztították.” Tudósok, utazók, vizalatti búvárok ezrei jönnek évente a Great Barrier Reef tanulmányozására és megcsodálására, ahol a legváltozatosabb és a leg­nagyobb szánni tengeri élőlényt találhatják. A tudósok jelentései szerint 100 korallfajtát, 700 halfajtát, 34 fajta molluszkot, 25 fajta tengeri uborkát találtak a Heron-sziget környékén. Az ilyen természeti gazdagság ritkaságszámba megy, véli a Brisbane-i Queensland University zoológiái osztálya. Egy másik, már jelenlévő veszedelem az un. tüs- kekoszoru tengeri csillag részéről éri a csodás ko­rallzátonyt. Ez a sok karú. szinte elpusztithatat- fan élőlény eleven korailokon táplálkozik. A párá­it, vi élő korall polipok 10 lábnyi vastag rétegben is ellepik a zátonyt a viz alatt és színekben gazdag, csodás vizalatti kert látványát nyújtják a szem­lélőknek. Ha ezek elpusztulnak, elvesztik színüket és megbámulnák. A barna korallházak elporlad- nak, köröttük a tengeri növények is elpusztulnak és a tarka trópusi halak és más tengeri állatok is más vidékre vándorolnak. Csak a kihalt korall- sziklák maradnak meg. , A queenslandi egyetem tengerbiológusa, dr. Patricia Mather, a Great Barrier Reef Védelmi Bizottság titkára sürgeti, hogy a természeti kin­cseket egy politikai és kereskedelmi nyomástól független testület fennhatósága alá helyezzék. “Ez a korallzátony az egész világ számára fon­tos,” mondotta. “Ha Ausztrália nem képes gon­doskodni róla, akkor el kell venni tőle és egy nem­zetközi testület védelmébe kell helyezni.” A szabadságharcosok lelőttek négy amerikai repülői SAIGON. — A szabadságharcosok lelőttek egy B-57 jelzésű hatalmas bombázót, mely a legmoder­nebb elektronikus műszerrel volt ellátva. A gépet Laoszban, a Ho-Chi-Minh útvonal fölött lőtték le. Ez volt a 75-ik gép, melyet ez év márciusa óta az amerikai hadsereg Laoszban elvesztett és a 400-ik 1964 óta. Indokína többi részén három repülőgép pusz­tult el. Kambódiában a szabadságharcosok egyre közelebb érnek Pnompenhez, az ország fővárosá­hoz. Detroit, Mich. — A Chrysler Corp. elbocsátott 3,167 munkást. Karácsony előtt két héttel lezár­ják az összes üzemeket, mert már sok autó halmo­zódott fel a kiárusitási üzletekben. Ezt kapják a ChrySler-vállalat munkásai kará­csonyi ajándékul. • New York, N. Y. — A város 36,000 taxisofőrjé­nek sztrájkja tovább tart. A sofőrök jelenleg 150 dollárt keresnek hetenként. Ezt $175-re akarják emelni. • Washington, D. C. — A “Pentagon” kinyilvání­totta: januárban 17,000 ifjút soroznak be a hadse­regbe. Április óta ez a legnagyobb számú ifjú, aki­ket kiképeznek a vietnami nép legyilkolására. • Washington, D. C. — Hussein, Jordán királya úgy nyilatkozott, hogy támogatja azt a tervet, mely szerint egy arab—izraeli békeszerződés létrejötte után egy szovjet-amerikai közös erő lenne felelős a szerződés betartásáért. Dayan, Izrael hadügymi­nisztere ellenzi a tervet. HÍREK AZ AUTÓVÁROSBÓL Nagyon kevés az ápolónő az egész országban és ezt a lábadozó és öregkori otthonok szenvedik meg leginkább. Különösen az éjjeli ápoló személyzet­ben van nagy hiány. Orvosok már lesznek elegen Detroitban, de 100,000-nél több ápoló személyzeti állás vár jelentkezőre. Felhívják az egyetemeket és más felsőbb isko­lákat, hogy serkentsék a tanulókat egészségügyi pálya választására, de a hiba ott van, hogy nincs elég tanár és pénz sincs elég ilyen szak felállítá­sára. A Community College-ok már az ápolási tudomá­nyokban “associate degree” fokozatú diplomát adnak. • Magányos egyének igénybe vettek egy un. Dat­ing Service, vagyis társkereső intézményt, amely ígérte, hogy komputer segítségével talál társat a jelentkezőknek. Ezért a szolgálatért 395—495 dol­láros összegeket fizettek .De miután sokan úgy ta­lálták. hogy a szolgálat rossz volt és nem megfe­lelő párositást végzett, visszakövetelték a pénzüket, de a tulajdonos eltűnt, bezárta az irodát. Egy ka­liforniai címet jelöltek meg főirodának, de a kér­dőíven az is állt, hogy ha nem találnak helyben megfelelő párt, más városokból keresnek meg­felelő, a jelentkezőhöz illő személyt. Még egy za­varos szerződés aláírását is kérték a felektől. Most eljárás folyik csalás címén a Dating Service ellen, de a tulajdonosokat egyelőre nem találják. Ha megtalálják őket. akkor az áldozatok 400 dollár erejéig kérhetnek kártérítést tőlük. • West Carrolton, Ohio-ban egv sebesült vietnami veteránt 200 dollárra megbüntettek, mert állítólag egy almát lopott a piacon. Ez a helyiség egy kis falu Montgomery County-ban. Clifford L. Harris 21 éves fiatalembert, Dayton, Ohio-ból tartóztatták le ezzel a váddal és mert nem tudta megfizetni a bírságot, bezárták. Ő ugyan azt mondja, hogy meg­fizette az almát, de nem hitték el neki. Azt kérdez­te Harris: nem lehetne ezt, békésebben elintézni? Patrick Carney városi ügyész azt mondta, nem az összeg a fontos, hanem, hogy lopást követett el. Hands két testvére is vele volt az üzletben, Woo­dy’s Market-jában, mikor Harris egy almát harap- dált. A tulajdonos ráfogta, hogy az almát ellopta és igv kezdődött az ügy. A fiatal veterán édesanyja most fühöz-fához szalad összeszedni a pénzbírsá­got, hogy fiát — egy almába harapás bűnéért —• a börtönből kiszabadítsa. Rose Pavloff u* A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért* TENGER AZ Ő FÖLDJE (Folytatás a 9-ik oldalról) macska bóbiskolt. Az asszony azelőtt is szerette a macskákat. — Mit csináltál ott a kikötőben? — faggatta a férfi. — Kikisértél valakit? — Mindent elfelejtettél — mondta csodálkozva az asszony, és elmosolyodott. -— Mindent. Hisz mindig ki szoktam menni a hajók elé. Hát tényleg elfelejtetted? Hisz megígérted, hogy egyiken ma­gaddal viszel. . .-— Emlékszem. — Fáradt vagy — mondta az asszony. — Fe­küdj le. A díványra ágyazott neki, ő pedig a szomszéd szobában tért nyugovóra. Sötét volt, és csend. Va­lahol messze, az ablakon túl. nagy ritkán autók lármáztak. A férfi nem birt elaludni. Nyitott szem­mel feküdt, hallgatta az éjszaka neszeit. Végül is elszunnyadt. Lehet, hogy mindössze egy pillanatra nyomta el az álom. lehet, hogy so­káig aludt, ám hirtelen felriadt: valami érthetet­len aggodalom fogta el. különös szívdobogást ér­zett, és éles fájdalmat a hátában. Mintha csak hát­ba vágta volna valaki, mintha golyó fúródott vol­na a testébe. Kissé kinyitotta a szemét, és ugv rémiéit neki, nem a csendes szobában, a díványon, hanem a rideg homokban fekszik. A hideg homok­ban fekszik, és a kövek mögül idegen egyenruhás alakok rohannak feléje minden irányból, és vadul, bőszen üvöltenek valamit. Kábultságában szinte nem is hallja kiáltásaikat. Látja, hogyan ordítanak, ám csupán alig érthető suttogást halk — Miért mentéi el? Hol vagy? — kiáltotta szin­te. és behunyta a szemét, és rájött, hogy a sutto­gás, melyet hallott, a másik szobából szűrődik át. És voltaképpen nem is suttogás, hanem szipogás: zokogását elfojtani igyekezve, az asszony sirdogált ott. — Nem érdemes — mondta —, ne sirj. Sem­mit sem érdemes sajnálni. Az asszony meghallotta, és elnémult. Újból el­csendesült minden. És hirtelen megpillantotta az asszonyt: az ajtót kinyitva, mezítláb, egv szál ingben jött feléje. Ré­mült szemei'csillogtak a félhomályban. Kezét gyá­moltalanul leeresztve, félelemtől és szégyentől re­megve közeledett, mintha csak egy hőstett végre­hajtására vagy kivégzésre jött volna. Lefeküdt a férfi mellé. Ő megölelte: a lélegzete is elállt, amikor az asszony forró testéhez ért. Az asszony is átölelte. Az asszony volt a tenger, ő pedig az úszó. So­káig úszott a viharos tengeren, szelte a hullámo­kat, elvakulva a fényes naptól, és megmámoro- sodva a tengervíztől. A nap is ő volt, és mintha csak feloldódott volna a hullámokban, melyek so­dorták — tenderré vált. Majd pedig kiúszott a partra, és két kezét tarkóján összekulcsolva, a me­leg homokban hevert. Körülötte daloltak a fák. dalolt a fű, és dalolt a szive. — Te semmit sem sajnálsz? — kérdezte az asszony. —- Nem felelte. — De azt hittem, elpusztultál akkor. — Nem érdemes, ne siess, ne tekints vissza. Várj. A férfi azonban belefáradt a várakozásba. Visz- szatekintett.. . . . . .Messze a háta mögött Szevasztopol égett. Itt viszont géppisztolyából tüzelve hat idegen egyen­ruhás alak futott feléje. A golyók átjárták a tes­tét, és nyöszörögve fúrta arcát a tengeri kavicsba. — Elmégy? — kérdezte valahonnét a távolból fáradtan az asszony, miközben kisirt, boldog szem­mel fürkészte a férfi arcát. — Igen, ideje — mondta a férfi, azzal felöltö­zött, és kilépett a kihalt éjszakai utcára. Égtek a lámpák, és láncként húzódtak a messzeségbe. Aludtak a fák, szenderegtek a hajók az öbölben, és az emberek a fehér házakban. Ment a csendes utcán, fintorogva a mellébe, hátába hasitó fájda­lomtól, vérben ázva. Lépkedett, és előtte egymás után hunytak ki a lámpák. Egyre sötétebb lett kö­rülötte, és a csend egyre súlyosabbá vált. Egész közelről hallotta már a tenger moraját, utolsó ere­iét is összeszedte, és amikor egy hullám az arcá­hoz ért, beállt a sötétség. Enyedy György fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom