Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-12-17 / 49. szám

Vol. XXIV. -No. 49. Thursday, Dec. 17 ,1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 MIT AKARNAK ELÉRNI? Érdemes felfigyelni az elmúlt néhány hét eseményeire. Két amerikai magasrangu tiszt "eltévedt" a török—szovjet határ mentén és véletlenül szovjet területen volt kénytelen leszállni. Amerikai kémszolgálat jelentéseit közük a lapok, amely szerint a Szovjetunió tengeralattjáró bázist épit Kuba egy ki-' kötőjében. Nixon elnök, Laird hadügyminiszter és Ky délvietnami tábornok terve szerint ujrabombázták a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot és "amerikai foglyokat kimentő expedíció", szállt le, hatolt be a VDK területére. Fölmerül a kérdés: mi a szándéka, mi a célkitűzése azok-j nak, akik e tettekért felelősek? Nemrég a Nixon-kormány kilátásba helyezte a hadikölt­ségekre előirányzott összeg FÖLEMELÉSÉT. A kormány e kérése nagyon hideg fogadtatásban része­sült a törvényhozók többsége részéről. E törvényhozók ügy vélték, hogy a nemzetközi helyzet megenyhül, mely enyhülés egyik kimagasló pontja a Német Szövetségi Köztársaság és az európai szocialista országok közti egyezmény létrejötte volt. Nixon elnök és társaira hárult az a feladat, hogy meg­győzzék a kétkedő törvényhozókat: az ö meglátásuk hamis, a Kelet és Nyugat közti viszony nem enyhül, éppen ellenkezően, kiélesedik. Ha ezt nem látják, néhány lépést kell tenni, hogy kinyissák szemüket. Véleményünk szerint ez az EGYIK magyarázata a fent jelzett eseményeknek. A nemzetközi helyzet megmérgezését óhajtották elérni azért, hogy olyan atmoszférát teremtsenek, amely elősegíti ; az általuk javasolt "honvédelemre" előirányzott hatalmas ösz- szeg jóváhagyását. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik a tröszt-ellenes törvény érvényesítése. A Warner Lambert és a Parke, Davis gyógyszergyárosok kérelmezték a minisztériumot a két vállalat egyesítésére. A minisztérium Richard W. McLarent jelölte ki a kére­lem fölülvizsgálására, aki az ügy tüzetes tanulmányozása után arra az elhatározásra jutott, hogy a két gyár egyesítése hatá­rozottan megszegi a Clayton tröszt-ellenes törvény hetedik szakaszát. McLaren javasolta a kérelem megtagadását. Az ügy Richard G. Kleindienst helyettes igazságügymi­niszter elé került, aki elvetette McLaren javaslatát, mondván: nincs elég bizonyíték a kormány kezében annak igazolására, hogy a tröszt-ellenes törvényt megszegték. A magyarázat természetesen az, hogy a Warner-Lambert vállalat a Nixon, Mudge, Rose, Alexander, Guthrie és Mitchell Wall streeti ügyvédi iroda ügyfele. A KÉT NAGY GYÓGYSZERGYÁR EGYESÜLÉSE MIN­DEN BIZONNYAL A GYÓGYSZEREK TOVÁBBI ÁREMELKE­DÉSÉT IS MAGA UTÁN VONJA MAJD. A Federal Trade Commission most tette közzé: 369 olyan gyógyszer van forgalomban, melynek nincs gyógyhatása, vagy. káros az emberi szervezetre. E két nagy gyógyszer vállalat egyesülése után, majd meg­nő ezen "gyógyszerek" száma. iiiH8i»iiiiBiiiiiiiiiiiBiiiniiiiiiiiiiiiiinii TIZMILUÁRD DOLLÁRRA VAN SZÜKSÉG Bírói tiltóparanccsal letörték a vasúti munkások sztrájkját A kongresszus kénytelen volt 13.5%-os béremelést megszavazni WASHINGTON, D. C. — Miután 400,000 vasúti mun­kás sztrájkba lépett annak el-’ lenére, hogy a kongresszusi sztrájk-tiltó törvényjavaslatotj szavazott meg, mely Nixon el­nök aláírásával törvényre | emelkedett, John H. Pratt szövetségi biró a vasutválla- j latok kérésére tiltóparancsot, bocsátott ki és ezzel elrendel-' te a sztrájk felszámolását, a munkások visszatérését a mun- j kába. A tiltóparancsra a négy szakszervezet közül három azonnal beadta a derekát. Csu­pán a 220,000 taggal rendel­kező vasúti tisztviselők szak- szervezete folytatta a harcot, fenntartotta a sztrájkőrséget és egyetlen munkás sem volt hajlandó azon átlépni. Így a sztrájk, mely pár na­pon belül megbénította volna az ország gazdaságát, csupán 18 óra hosszat tartott. A sztrájk véget ért, amikor Pratt biró napi 200,000 dollá­ros bírságot rótt ki a vasúti tisztviselők szakszervezetére. C. L. Dennis, a tisztviselők szakszervezetének elnöke, aki eddig militáns magatartást ta­núsított, szintén feladta a har­cot és elrendelte a munkába visszatérést. Jellemző, hogy a kongresz- szus Nixon kimondott óhaja ellenére, a törvényjavaslatba foglalta: föl kell emelni a munkások bérét 13.5 százalék­kal, 1970 január 1-re vissza­menőleg. Abban a tudatban tették ezt, hogy a törvény e' Szakasza nélkül még tiltópa­ranccsal sem lehet a munká­sokat a sztrájk feladására birni. A munkások órabére a sztrájk előtt $3.45 és $3.ö0 közt volt, jóval kevesebb, mint akár a j teherautó sofőrök, vagy a föld alatti vasúti munkások bére. j A sztrájktilalom 1971 már-| cius 1-én jár le. 100 millió dollárt kap a PC vállalat WASHINGTON, D. C. — A szenátus kereskedelmi bizott­sága 100 millió dollár kölcsönt szavazott meg a Penn—Cen­tral vasutvállalat segélyezésére. Vance Hartke, a bizottság elnöke kinyilvánította: ha ezt a segélyt nem nyújtanánk, a vasút beszüntetné a személyszál­lítást január elsején. Washington, D. C. — Nixon elnök George H. W. Bush-t, texasi republikánust nevezte ki az Egyesült Nemzetek Szövet­sége U.S. nagykövetéül. • Washington, D. C. — A szenátus és a képviselőház közös bizottsága 210 millió dolláros költségvetést javasol az “SST" repülőgép gyártására. Ez 910 millió dollárra emeli a szövetségi kormány által erre költött összeget. ~ ; • New York, N. Y. — Egyezmény jött létre a városi épitő- munkások szakszervezetei és a városi és állami hatóságok közt. melynek értelmében a nemzeti kisebbségi fiatalokat, fő­leg feketéket és portorikóiakat szakmára tanítják. Az első évben 800 ifjú kiképzését tervezik. A költséget a város és az állam fedezi egyforma arányban. • QHINHON. — Miután egy amerikai katona lelőtt egy 12 éves iskolásfiut, kirobbant a lappangó és felgyülemlett ellen­szenv az itt állomásozó amerikai katonák ellen. A fiatal fiú véres holttestét diáktársai vállukra vették és körülhordták a városban. A város 200,000 lakosa, mint egy ember támogatta a va­ros közép- és felső-iskola tanulóit, akik köveket dobáltak az amerikaiak autójára és amikor elrendelték az amerikai kato­nák kivonását az utcákról, akkor barakkjaikat vették körül a tüntetők. A kirendelt délvietnami rendőrségnek nagy nehézségbe került szétverni a tüntetőket, noha könnygázbombákat dobtak közéjük. A quinhoni incidens jellemző a délvietnami nép ameri- ka-ellenes magatartására. Fort Benning, Ga. — George W. Latimer, William Calley hadnagy védőügyvédje azt a mentséget hozta fel ügyfelének védelmére, hogy felsőbb katonai utasítást hajtott végre, ami­kor legyilkolta az. ártatlan és védtelen vietnami nőket, örege­ket és gyermekeket. WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök múlt héten tar­tott konferenciáján kijelentet­te, hogy elrendeli ismét a j Vietnami Demokratikus Köz­társaság bombázását, ha a | VDK fokozottan küld csapato­kat Dél-Vietnamba, ha a sza­badságharcosok megtámadják a délvietnami városokat. Úgy anakkor kijelentette, hogy az Egyesült Államok folytatja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területe feletti megfigyelő repüléseket és ha rájuk lőnek, a tüzelést nem csak viszonozni fogják, de elrendeli a támaszpontok bombázását is. Nixon e kijelentése egyenlő a délkelet-ázsiai háború kiter­jesztésével. SUN VALLEY, Idaho. — A republikánus kormányzók! itt tartott ülésén egyhangú határozati javaslatot fogadtak el, • nvelv kimondja: minimum tizmilliárd dollár szövetségi hozzá • járulásra van szükség, hogy kielégitsük a városok lakosamat! • jogos közszolgálati követeléseit. j * BÉKÉS, BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK OLVASÓINKNAK! \ fi Kellemes karácsonyi ünnepet kívánunk! g ÁRA 20 CENT r—>! ­/ Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at Ute P.O. of. N.Y.. NX

Next

/
Oldalképek
Tartalom