Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-11-12 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Nov. 12, 1970.. 2 Dél -Yietnam kirablása A dél-vietnami nemzetgyűlés szocialista ellenzéki csoportjának főtitkára, Ngo Cong Dúc, nemrégen egy párizsi interjú alkalmával a következőket mondotta: A jelenlegi háború számtalan emberi életet és anyagi kincset pusztít el Dél-Vietnamban. Az N. L. F. (Nemzeti Felszabadító Front) erőit nem számítva, a Vietnami Köztársaság hadserege 1,000,000 főből áll; ehhez hozzá kell még adni az 1 millió főnyi önvédelmi erőket és a 100,000 tagú rendőrséget. Ez azt jelenti, hogy két millió fiatalember, ahelyett, hogy dolgozna, vagy tanulmányait folytatná, fegyvert kénytelen viselni azért, hogy segítse az amerikai imperializmus politikai céljait sikerre juttatni Délkelet-Ázsiában. Amerikának és szövetségeseinek erői megközelítik az. 500 ezret és ezek huszonnégy órán át öl- döklik ártatlan honfitársainkat. Olyan esetek, mint My Lai-Son My, melyek minden alkalommal 500—600 áldozatot követelnek, egyáltalán nem kivételesek. A U.S. több mint 10 ezer tonna bombát dobott le hazánkra, kiszámíthatatlan mennyiségű mérges vegyszereket és lombtalanitó anyagokat szórt le földeinkre és rizsülte tvényeipkre, teljesen elpusztítva a termést. v.-: A rizsben gazdag Dél-Vietnam most már odajutott, hogy amerikai rizst kénytelen fogyasztani: A mérges anyagok következtében Dél-Viet- hamban most különös betegségek lépték fel: az asszonyok szörnyszülötteket hoznak a világra és egyre több nő válik elmebeteggé. Politikai téren, a háború vietnámizálásávaí, az Egyesült Államok csupán a militaristákat akarja megmenteni és a háborút kiterjeszteni, Nguyen Van Thieu kormánya diktatórikus kormány, mely mindazokat üldözi, akik a békéért és függetlenségért küzdenek és bebörtönzi az ártatlanokat. Egyedül Vinh Binh megyében, amelynek én vagyok a képviselője, a múlt évben több mint 300 egyént tartóztattak le és börtönöztek be önkényesen. 1969-ben az amerikaiak megállapították, hogy mindössze 20,000 kommunista káder van Dél-Vietnamban; de 1969 végén a kormány mégis több mint 70,000 személyt tartóztatott le. Úgy látszik, nem csökkent a kommunista káderek száma. Ezek a számok maguk elítélően bizonyítják a saigoni kormány elnyomó politikáját. A Thieu-kormány jelenleg nagy szigorral elnyom mindennemű ellenzéki mozgalmat. A háború áldozatainak százai ülnek börtönben, a diákok százait hurcolták el katonai kiképző táborokba, a Saigon-Hué-i Diákszövetség elnökét is bebörtönözték. Mindezeket a legszörnyübb módon kínozzák. Ennek az elkeseredett harcnak utolsó hat hónapja folyamán nemcsak az ellenzéki mozgalom volt kitéve üldöztetésnek; ugyanaz jutott a saj- tonák is. Nemcsak a nélkülözhetetlen papirt vonták meg a sajtótól, hanem több mint 200 Ízben koboztak el lapokat; a Tin Sang (Reggeli Hirek) napilapot nyolcszor felfüggesztették és hetvenöt- ször elkobozták a hat hónap alatt. A vietnamizálás nem más, mint az amerikai háború kiterjesztése. Habár a U.S. részt vesz a párizsi konferenciában, a valóságban nem akar békét és kényszeríti a Thieu-kormányt, hogy katonai győzelmet igyekezzen elérni. Az amerikai segélynek legfőbb célja, hogy megossza a vietnamiakat. A U.S. Dél-Vietnam kereskedelmét egyoldalú fogyasztási piaccá változtatta. A csempészett amerikai élelmiszerek elárasztják a dél-vietnami piacokat. Dél-Vietnam jelenlegi 17 milliónyi lakosságából két millió család az Egyesült Államok érdekeit szolgáló hadiprofitból él. Ezért van az, hogy az amerikai segély célja semmiképpen sem az, hogy emelje a lakosság életszínvonalát; ellenkezőleg, a lakosságot egyre mélységesebb nyomorba kergeti. Az elmúlt évek tapasztalataiból a dél-vietnamiak a következő konklúziót vonták le: az amerikai segélynek az a célja, hogy Dél-Vietnam lakosságát az Egyesült Államoktól teljesen függővé tegye. Amerika politikai és gazdasági céljai a vietnami társadalmat teljesen megváltoztatták. Az ame rikaiak pénzükkel az egyik közösséget a másik ellen hangolják, hagyományos lelki és morális értékeiket elpusztítják. Napról napra növekszik a prostituáltak száma és jelenleg több mint 400 ezer vietnami nő űzi ezt a nyomorúságos, megalázó mesterséget. Az amerikaiak igyekeznek a kor- rűpciót is elterjeszteni ,hogy cinkosaikat igy a saját imperialista céljaikra használhassák fel. Kulturális téren a U.S. azon van, hogy Dél- Vietnamot Amerikaszerti társadalommá alakítsa át, a vietnami kulturális örökség pozitív megnyilvánulásainak teljes elsöprésével .A fiatalok millióinak nincs tanulási lehetőségük, 9—10 éves gyermekek nem járnak iskolába, hanem bölény- pásztorkodással, rizsföldi napszámosmunkával, cipőpucolással és ujságárusitással töltik idejüket. Az amerikai politikának Dél-Vietnamban az a célja, hogy amerikanizálja a vietnami népet, idegenekké változtassa őket saját országuk határain belül, egyre tudatlanabb teremtményekké, emberi méltóságuktól megfosztva. A dél-vietnami nép már rájött arra, hogy a U.S. saját imperialista politikáját akarja ráerőszakolni Dél-Vietnamra és rájött arra is, hogy Nguyen Van Thieu-kormánya az Egyesült Államoktól függ, ezért egyre gyakrabban forradalmi felkelésekkel tiltakozik. Eljött az ideje annak, hogy most már nemcsak az N. L. F. partizánjai, hanem az egész dél-vietnami nép lázadozik a U.S., Thieu és Ky generálisok ellen Az amerikaiak közelében élve, a délvietnamiak jobban tudják bárki másnál, hogy az amerikaiak milyen gonosz politikát folytatnak. Ezt a gonoszságot még azok is megértik, akik együttműködtek, vagy most együttműködnek az amerikaiakkal, vagy Nguyen Van Thieu-kormá- nyára. A/WGR1KAI ^ w *♦★*★**★*•★★**★*★★***■*•★★+★*+★•}•-*■*■♦-***★-*'■* Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. , £nt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10 00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország. _ .... .... .«♦trades[?íí9^councilI ba egy erre 12 dollar, felevre Munkanélküliség a fekete fiatalok között A Labor Department statisztikai hivatala, a Bureau of Labor Statistics jelentése szerint az emelkedő munkanélküliség az év harmadik negyedében különösen súlyosan érintette a fiatal feketéket. Legerősebben sújtotta a városi nyomornegyedekben lakó fekete fiatalokat. A fekete tizenévesek munkanélkülisége elérte a 34.9 százalékot. Az országos munkanélküliség 1970 harmadik negyedében elérte a 4,341,000 főt, azaz az összes dolgozók számának 5.2 százalékát. A múlt év hasonló negyedében a munkanélküliek száma 3,003,- 000 volt, a dolgozók számának 3.7%-a. A szegény körzetnek megjelölt vidékeken a munkanélküliség 8.3%-ra ugrott a tavalyi 6.8%-kal szemben. Ugyanakkor a fekete és más nem-fehér férfiak között a munkanélküliség 4%-kal emelkedett 7.9%-ra, mig a fehér férfiak között ez csak 2.3%- kal emelkedett, 5.1%-ra. A munkanélküliség legélesebb emelkedése ebben az időszakban a 16-tól 19 éves korú feketék között következett be. Egy évvel ezelőtt ebben a csoportban a munkanélküliség 29.3%-ra rúgott, minden csoport között a legmagasabbra. Onassis építtet a Best & Co. helyére Október elején jelentették be a Best & Co. elegáns newyorki áruház vállalatának igazgatói, hogy megszüntetik üzletüket és a Fifth Avenue-i fő üzletük épületét lebontják. Helyébe az Olimpic Airways fog irodai felhőkarcolót építeni. Az Olympic repülőtársaság Aristotle Onassis görög bankár és multimilliomos, a volt Jackie Kennedy jelenlegi férjének tulajdona. Az épület lebontására egy hónap múlva kerül sor és addig nagy kiárusítások vannak fő- és fióküzleteiben, mert azok is megszűnnek. A McCrory Corporation vezetői, akik a Best & Co. jelenlegi tulajdonosai úgy nyilatkoztak, azért határozták el az áruház megszüntetését, mert az Olympic Airways-szel való üzleti megegyezésben nagyobb hasznot kapnak befektetésükre, mint az üzlet tovább folytatásával. A Best & Co. 1879-ben nyitott üzletet New Yorkban és azóta a legjobb nevű áruházak egyike volt. HANYAG GONDOZÁS 25 HALÁLESETET OKOZOTT EGY BALTIM0REIÁP0LÓ 0TTH0NDAN Egy Baltimore, Md.-i ápoló otthonban 25-en meghaltak élelmiszermérgezésben. Ez az eset az egészségügyi szabályok elleni törvényszegést hozta nyilvánosságra, Két külön vizsgálatot indítottak, egyiket az Állami Orvostársaság vezetésével, ß másikat a dr. Neil Solomon, az állam egészség- ügyi titkára által kinevezett esküdtszék. A kivizsgálatok célja volt megállapítani, miért nem jelentették be idejében az otthonban kitört ■salmonella-járványt? Az eredmény: a jelentést 5 napig visszatartották és addig 11 öreg ápolt meghalt. Rossz volt a kapcsolat és megoszlott a felelősség az orvosok, egészségügyi hivatalnokok, a tulajdonos, Mitchell Gould és az alkalmazottak között. “Ez volt a legsúlyosabb salmonella-mérgezés az Egyesült Államokban” — mondta dr. Neil Solomon. Mielőtt a járványt felfedezték, 95 öreg gondozott a 144 közül megbetegedett és 25-en meghaltak. Az élelmiszer által okozott fertőzés a Gould Convalesarium gondozottal között tört ki 1970. julius 16.-án. A következő napon 51-en lettek betegek, de a járványt nem jelentették be hivatalosan (ahogy az állami szabály előírja) julius 31-ig. Mitchell Gould, tulajdonos és dr. Harold Har- bold főorvos tanúskodott a hasmenés (a salmonel la mérgezés jele) terjedéséről, amit azonban nem vettek elég komolyan, mert idős emberek között ez gyakori jelenség-. Több, mint 40 orvos kezeli az otthon betegeit. Az Ápoló Otthon hivatalnokai nem értesítették az orvosokat, hogy 51 beteg van megfertőzve és egyetlen orvos sem tudatta az állami és városi hatóságokat. Julius 28.--án Mr. Gould tárgyalt egy állami ápoló-otthoni ellenőrrel a járványról, de az ellenőr nem tett jelentést feljebbvalóinak és dr. Gouldnak azt a tanácsot adta, hogy értesítse a Városi Egészségügyi Osztályt. Gould azonban ezt julius 31.-ig elhalasztotta. Ekkor már az egészségügyi osztály tudomást szerzett a helyzetről, orvosi segítséget küldtek és azonnal megindult a vizsgálat. Az Állami Orvostársaság vizsgálatának eredménye a következő: felelősek a tulajdonos, az igazgató és az orvosok, akik 3, vagy több beteget kezeltek hasmenés szimptomájával. Dr. John V. DeHoff, Baltimore helyettes egészségügyi tanácsosa tanúskodott az Állami Egészségügyi titkár esküdtszéke előtt s mondta: néhány beteget a 25 közül, akik belehaltak a mérgezésbe, meg lehetett volna menteni, ha a fertőzést idejében bejelentették volna. Dr. Solomon és az egészségügyi hivatalnokok nem hibáztatták az orvosi kezelést és gyanakodnak, hogy valamilyen fertőzött étel, talán tengeri rák, vagy valamilyen tojásétel okozta a mérgezést. Az Állami Orvostársaság kérdésessé tette a járvány késedelmes bejelentését. Dr Solomon vizsgáló bizottsága vizsgálatot indított a Maryland-i ápoló otthonok szabályai és ellenőrzése kérdésében. Ruth L. Murphy, az állami Medicare koordinálója szerint az ápoló otthonokban fennálló rossz gondozás hanyagság következménye, bár az állalmi hivatalnokok, akik felelősek az ápoló otthonok engedélyének kiadásáért és ellenőrzéséért, az eljárást megfelelőnek és elegendőnek tartották.
