Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-29 / 42. szám

:_4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 29, 1970.­Ha a Metropolitan Operaház legjobb helyén aka­rod élvezni az előadást, ez személyenként $17.50- be kerül. Egy év előtt csak $12-be került ugyanez a hely. Ha egy zongora-hangolóra van szükséged, az 15 dollárba kerül, vagyis- 5 dollárral többe, mint egy évvel ezelőtt. Ha a zene élvezete ilyen méregdrága, talán jobb lenne kuglizni? Egy kuglizó társaság megjelent a kuglizóban, ahol arról értesültek, hogy egy-egy játszma a múlt évi 35 centtel szemben 50 centbe kerül. A társa­ság néhány tagja azonnal sarkon fordult, mond­ván: inkább otthon maradunk és a tv-t nézzük, mintsem 50 centet fizessünk! Ez rendjén is volna, amig a tv-készülék jó kar­ban van és nincs szükség a javitásra. Mert ha ki- hivsz egy mechanikust, az fantasztikus számlát nyújt be. Ez a nagy számla remélhetőleg nem okoz szív­rohamot, mert a kórházi tartózkodás költsége ilyen esetben átlagban 1,700 (egyezerhétszáz) dollárra rúg. Mindez természetesen azt bizonyítja, ha ugyan egyáltalán szükség van bizonyítékra, hogy minden­nek az ára állandóan emelkedik. A tény az, hogy soha sem állt ennyi bizonyíték rendelkezésünkre, mint mostanában. 1962 szeptember óta, a Munkaügyi Hivatal je­lentése szerint, a szolgálatok költsége minden hó­napban emelkedett. Az utolsó öt évben 32.9 szá­zalékra, az utóbbi évben 8.1 százalékra rúgott ez az emelkedés. Lázadnak a polgárok Illinois állam Glen Ellyn nevű falujában pl. egy háztulajdonos uj füvet akart háza táján elhelyezni, de olyan sokat számítottak érte, hogy inkább zöld­re festette a házi körüli területet, a szomszédok nagy felháborodására. Chicagóban egy “Drive-in-Theatre” tulajdonosa, Fred Wolick arról panaszkodik, hogy egyre több “néző” jegyváltás helyett — fizetés nélkül próbál beszökni. Talán színházba kellene menni? Talán a színház nem olyan drága és oda kellene menni? Az “Off-Broadway” színházakban a múlt évben még három dollárért lehetett jegyet kapni. Ma már csak tiz dollárért lehet egy “Off-Broad­way” előadást megtekinteni. Talán a továbbképzés kevesebbe kerül? Két évvel ezelőtt a Hunter College továbbkép­ző szakosztályán díjmentes oktatásban részesülhe­tett az, aki tanulmányait folytatni kívánta. Egy évvel ezelőtt ez tiz dollárba került óránként, ma pedig 45 dollárt kell fizetni érte. Nemrég Clevelandon 20 százalékkal emelték a taxi viteldiját, mert golyó-álló üveget kellett be­szerelni a sofőr és utas közti válaszfalba. Vajon a magas ár a legnagyobb gond? Az egyre emelkedő árak nagy gondot okoznak mindenkinek, de ezek a gondok úgyszólván eltör­pülnek azon gond és aggodalom mellett, amely pl. egy viz vezetékszerelő (plumber) kihívásával jár. “Szükség esetén forduljon hozzánk. Rádió-utasi- tással rendeljük a helyszínre mechanikusunkat” — mondja az egyik vizvezeték-szerelő cég hirde­tése. Nos, egy chicagói lakos szennycsatornája bedu­gult és a szennyvíz visszafolyt a konyhába, fürdő­szobába. Felhívta a fenti hirdetésben említett céget, el­mondta, milyen sürgős beavatkozásra van szükség. A hívás után négy nappal jelent meg a szerelő. A tisztítás 55 dollárba került, a múlt évi $26-al szem­ben. RÉTESHÁZ ÉíT^CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva Mrs. Otto Sulzberger, Teaneck, N. J.-i lakos fel­hívott egy vízvezeték-szerelőt. Egy kis javitásra volna szükségünk — mondta Mrs. Sulzberger. “Ha lesz időnk, kijövünk” — volt a válasz. A vízveze­ték-szerelő sohasem jelentkezett. Orvos a házhoz? Egy Chicagóból New Jerseybe költözött asszony­nak orvosra volt szüksége. Húsz orvost hivott fel, mig végre egy régimódi, 70 éves vidéki orvos haj­landó volt 20 dollár ellenében a házhoz kimenni. “Minden bizonnyal nem volt jártas az orvostudo­mány legújabb módszereiben, de legalább volt va­laki, akihez fordulhattunk, amikor három gyerme­künk egyikéhez orvost kellett hívni” — mondta az újonnan New Jerseybe költözött nő. Sokan kételkednek a kormány hivatalos köze­geinek jelentésében, hogy az orvosi és kórházi költségek nem emelkedtek olyan nagy mértékben, mint a szolgálatok költségei. Még pedig azért, mert pl. Los Angelesben egy napi kórházi kezelés' $107.18-ba kerül. Meddig tart ez? Mikor lesz ennek vége? Minden jel szerint a közszolgáltatásokban, mint villany, gáz, telefon, stb. a számlák a következő hónapokban emelkedni fognak. Nem beszélve a férfi hajvágás áráról. Chicagó­ban jelenleg 3 dollár egy hajvágás. $3.25-re akar­ták ezt emelni, de leszavazták, azzal az indokolás­sal, hogy az egyre több munkanélküli még a há­rom dollárt sem képes megfizetni és az áremelés­sel még többen elhalasztják a hajvágást. Ki emlékszik még rá? A huszas években 20 cent­ért mehettünk moziba. A harmincas években 28 centért, az ötvenes években fél dollárért és ma az országos átlag $1.65, de New Yorkban a legtöbb mozi $3.50-et számit egy jegyért. A mozitulajdonosok mégis panaszkodnak és a mozijegy ára sem fog lefelé menő tendenciát mu­tatni az elkövetkező hónapokban. Meddig tart ez az állandó ármelkedés?? Minden bizonnyal addig, amig be nem fejezzük az erkölcstelen vietnami háborút és véget nem vetünk az adófizetők dollármilliárdjai elpocsékoló- sának. tAJudbormjcuvi/ és technika,-WIAAAA/VVVVVVUWVVl/WWVUVWVWVVVWWVVVVWWVVVVM/VVVWUWVVWVVVVVWVUWWVVVtf Schalk Gyula: A HETVENES ÉVEK ŰRKUTATÁSI KÖLTSÉGEI AZ U.S.-BEN Az 1970-es évtized számos nagy ürvállalkozásra ad alkalmat. 1971—75 között hétszer két Mars­szonda indítása, egy-egy Vénusz és Merkur szon­da indítás, valamint a külső bolygókat egészen a Plútóig két lépcsőben érintő, 1977-ben és 1979- ben indítandó űrszonda az úgynevezett Grand Tour keretében. Természetesen folytatódik a Hold feltárása az APOLLÓ program hátralevő részé­ben. Mindezek természetesen költséges vállalko zások. Költséges az egyes vállalkozások előkészí­tése is, uj technológiák kifejlesztése, kísérletek, nem egyszer balsiker is kiséri az ürvállalkozáso- kat. Az Egyesült Álamok ürköltségvetését bizo­nyos anyagi, gazdasági meggondolások miatt az elkövetkezendő évtizedben csökkenteni fogják. A NASA 1969-es költségelőirányzata 4,251,707,- 000 dollár volt. 1970-re csak 3,889,400,000 dollár az előirányzat. Ezt a csökkenést folyamatosan haj­tották végre egyrészt bizonyos programok elha­gyása, másrészt a személyzet csökkentése során. Amig 1969-ben 218,000 alkalmazottal dolgozott a NASA, addig jelenleg mindössze 150,000 foglal­koztatott fizetéséről gondoskodik. Mindenesetre aligha van a világon mégegy olyan intézmény, amely 150,000 alkalmazottat tudhatna magáénak. A munka nagyságát, melyet az űrprogram meg­valósítása jelent már az alkalmazottak hatalmas, példátlan számán is lemérhetjük. A költségek csökkentését azonban egyes programok javára vagy kárára belső elosztással igyekeznek egyensúlyozni. Például mérlegelik, hogy nagyobb összeget forditsanak-e az emberi Űrrepülésekre, mint az ember nélküliekre és igy tovább a Mars kutatására forditsanak-e többet vagy a Grand Tour vállalkozásra. Amig 1971-ben az emberi Űrrepülésre 1474 millió dollárt fognak fordítani, addig az automatikus űrállomásokra, űrszondákra csak 566 milliót. Ez azonban 46 mil­lióval több mint amit az automatikus szondákra 1970-ben költöttek, tehát lényegében az egyes kutatási csoportokon belül jobbra vagy balra el­tolódnak a ráfordítási összegek a szükségnek meg felelően. A mindkét jellegű űrkutatási programot előse­gítő kutatásra és technológia fejlesztésre 264 mil­liót, hajtóanyag és adagrögzitő berendezések fej­lesztésére 298 milliót, egyéb konstrukciókra 39 milliót végül ügyvitel, adminisztráció, fizetések céljára 692 millió dollárt ütemeztek. Bizonyos vonatkozásban csökkent is a NASA kiadása. A Satum V rakéta fejlesztése és gyártá­sa, melyet az Elec. Research Center végzett Cam- bridge-ben (Massachusetts) megszűnt. Az APOL­LÓ Program előállítási költségei lényegében le­zárultak, a további fülkék és rakéták készen van­nak, a további kiadások az egyes repülések során merülnek fel, és megfelelő összeggel évente be­tervezik őket. Ugyanakkor lényeges részét képezi a kiadások­nak az 1970-es évekre tervezett űrprogram elő­készítése, nevezetesen az atommeghajtásu ra kéta kidolgozása, amely az 1980-as évekre tág ka­put nyit majd a távoli világtérségek felé. Rajtacsipfék NEW YORK, N. Y. — Vámhivatalnokok meg­motozták Jósé Alvero Cordoba Bojassen, volt co- lombiai diplomata poggyászát és abban 35 font kokaint találtak. A volt diplomatát 75,000 dollár óvadék ellené­ben szabadon bocsátották. Két órát tanácskoztak WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök két órás tanácskozást tartott Andrei Gromykoval, a Szovjet­unió külügyminiszterével. A tanácskozáson, minden bizonnyal a vietnami háború, a közép-keleti helyzet került megvitatásra. A tanácskozás végeztével Nixon elnök előnyös­nek vélte a találkozást. Kritizálja Nixon politikáját NEW YORK, N. Y. — Nicolae Ceausescu, ro­mán miniszterelnök, a “Külpolitikai Szövetség” gyűlésén, az Americana Hotelben, kritizálta az Egyesült Államok külpolitikáját, amint az a távol­keleten, a közép-keleten és Izraelben megnyilvá­nul. A Szovjetunióban szálltak le MOSZKVA. — Az amerikai légiflotta egy gépje amely a törökországi Erzurumból Karsba szándé­kozott repülni, szovjet Arméniában szállt le. A re­pülőgépen volt Edward C. D. Sherrer, altábornok, Claude M. McQuarrie, Jr., dandárparancsnok, Ja­mes Russell ezredes és egy török katonatiszt. A szovjet hatóságok kivizsgálják, miért sértette meg a szovjet légkört az amerikai hadirepülőgép. New York, N. Y. — Lindsay polgármester éles támadást intézett Nixon elnök és Agnew alelnök ellen. Azzal vádolta őket, hogy a kampányban al­kalmazott magatartásuk “a gyanú és bizalmatlan­ság felhőjét vonta az egész nemzet fölé.” ÁREMELKEDÉSEK ÉS EGYÉB GONDOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom