Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-15 / 40. szám

Thursday, October 22, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Magyarok a nagyvilágban Emigráns? Disszidens? Kivándorló? Külföldön élő hazánkfia? Ki miért hagyta el Magyaror­szágot ? Szántó Miklós különleges feladatra vállalkozott a Magyarok a nagyvilágban cimü könyvében: történeti tényekre, ismert és kevésbé ismert ada­tokra támaszkodva igyekszik politikailag feltér­képezni a külföldre távozás okait és hátterét. A szerző bevezetőjében megjegyzi, írása nem több, mint szerény kísérlet arra, hogy e történelmi té­ma fő vonalait megrajzolja. Amint azonban kézbe vesszük a könyvet, kiderül: a Magyarok a nagy­világban cimü könyv egyáltalán nem szerény kí­sérlet. Erről a sokáig kényesnek tartott kérdés­ről eddig legfeljebb csak kabarétréfákat írtak, de összefogó, áttekintő, a bonyolult viszonylatokat sokrétűen vizsgáló könyvet nem. Az összetett és szerteágazó kérdés szerencsés feldolgozáshoz el­engedhetetlen tényanyagot a szerző jól ismeri, mivel esztendők óta a Magyar Hirek cimü lap fő- szerkesztője. Ez az újság összekötő hid az óhaza és az ujhaza között. A laphoz áradnak a világ négy égtája felől a levelek. Szántó Miklós tehát jól ismeri nemcsak a külföldön élők személyes gondját-baját, hanem az egész komplex kérdést. Érződik ez a könyv valamennyi fejezetén, akár a legelső tömeges elvándorlásokról, akár az újabb népvándorlásról van szó. Az idézetek, akár Mikes, akár Kossuth leveléből, akár Károlyi Mihály lon­doni röpiratából, plasztikusan érzékeltetik a kül­földön élő magyarok keserűségét, honvágyát, vagy éppen aggódásukat az otthoniakért. Szántó könyvének legfontosabb része az, amely az emigráció mai kérdéseivel foglalkozik. Ez a fejezet túlzás nélkül milliókat érint érzékenyen, elsősorban azokat, akik külföldön élnek és azokat, akik itthon élnek, de külföldi rokonaik vannak. S milyen jelentős ez a szám! Csak az Egyesült Ál­lamokban több mint 700 ezer magyar van. Kana­dában 100 ezer, a latin-amerikai országokban 60 ezer, Ausztráliában hozzávetőlegesen 30 ezer, az NSZK-ban 50 ezer honfitársunk él. Mindezek csak kiragadott adatok. Szántó Miklós természe­tesen nem áll meg itt, hanem teljességre törek­szik. Könyve szerint 1,460,000 magyar él Ameri­ka, Ázsia, Afrika, Ausztrália és Európa úgyneve­zett “nyugati” országaiban. Mi lesz az öt földrészen szétszórt magyarok­kal? Mi történik velük? Elvágja-e a szülőföldjük­kel összekötő láthatatlan köldökzsinórt a távol­ság, az idő és az idegen környezet? — teszi föl a AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAROK EMLÉKTURÁJA AZ ÓHAZÁBAN Az Egyesült Államokból a Magyarok Világszövetsége meghívására 110 személy látogatott Magyarországra. A vendégek felkeresték az I. István király hagyaté­kait, emlékét őrző helyiségeket Esztergomba, Győrbe, Pannonhalmára, Zircre, Veszprémbe, Balatonfüredre, Székesfehérvárra látogattak. — Képünkön a pannon­halmi apátság megtekintése Autogramok a tornác falán Babits Mihályt a XX. század magyar irodalmá­nak nagy alakját szoros szálak füaték Esztergom hoz. 1924-ben kis házacskát vásárolt az Előhe­gyen és élete utolsó tizennyolc nyarát töltötte itt. Esztergomi lakását igazi, maga választotta ott­honaként emlegette, ahol megnyugvást, csendes alkotási lehetőséget talált. Számos müve — köz­tük az Előhegy világát bemutató Verses napló, a Búcsú a nyárt laktól, a Szorongató és a félelmes szépségű Jónás könyve — született itt. 1961-ben, a költő halálának 20. évfordulóján emlékmúzeummá alakitották a házat. A szobákat a Balassa Múzeumban őrzött eredeti bútorokkal kérdést a könyv szerzője anélkül, hogy ál-opti­mizmussal válaszolna rá. Csak reménykedik. Na­cionalizmustól mentes, de hazafias önérzettel bí­zik abban, hogy a szálak eltéphetetlenek. rendezték be. Kiállították Babits számos haszná­lati tárgyát, például Írógépét. A vitrineket még a költő által gyűjtött dísztárgyakkal, régiségek­kel. köztük több őskori lelettel töltötték meg. A falakon a róla készült festmények, családját ábrá­zoló fényképek láthatók. Müvei első kiadásait is kiállították. Az évről-évre ide zarándokló irodalombarátokat nemcsak az vonzza, hogy itt élt Babits, hanem az, hogy a XX. század első felében tizennyolc éven át volt ez a találkozóhelye a magyar iroda­lom nagyjainak. A Babits-ház biztosított Eszter­gomnak előkelő helyet a magyar Parnasszuson. De megfordult itt a szellemi, a képzőművészeti élet számos kiválósága is. Ennek emlékét nem­csak irói sorok őrzik, hanem erről vallanak a Ba- bits-villa falai is. A tornác fehérre meszelt falát nevezte ki a köl­tő vendégkönyvnek. A kék festéket és az ecsetet mindig kéznél tartotta. Látogatót pedig megkér­te, írják nevüket a falra. A több mint háromszáz autogramból álló gyűjteményben a nevek nagy része még ma is olvasható. Közülük néhány is Ízelítőt ad az egykori szellemi központ rangjáról. Vendégeskedett a házban és több alkotását irta itt Móricz Zsigmond, Illyés Gyula. A régi bará­tok közül többször megfordult a villában Csinsz­ka, Ady özvegye, akkor mint Márffy Ödön festő­művész felesége. Tóth Árpád, Elek Arthur, Révai József, Kosztolányi Dezsőék, Karinthy Frigyesek, Schöpflin Aladárék. Őrzi a fal Gyergyai Albert, Benedek Marcell, Szerb Antal, Radnóti Miklós, Tersánszky Józsi Jenő, Hatvány Lajos, Heltai Jenő, Kárpáti Aurél, Szép Ernő, Tamási Áron, Németh László és mások kézjegyét. A képzőmű­vészek közül Beck Ö. Fíilöp, Bernáth Aurél, Fe- renczy Béni, Márffy Ödön és mások aláírása ol­vasható a tornác falára pingált autögramgyüjte- ményben. Esztergom tovább ápolja Babits emlékét. Halá­la 25. évfordulóján avatták fel a Babits Múzeum­ba vezető Babits utca torkolatánál a költő bronz dombormüvét. A SZOCIÁLIS OTTHONOK LÉTESÍTÉSÉRŐL A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a szo­ciális otthonok és öregek napközi otthonainak lé­tesítéséről és fenntartásáról. A rendelet értelmében községi tanácsok és más költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, vál­lalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ha­lászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szak- szövetkezetek és szövetkezeti társulások, kisipari szövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti szövetségek szociális intézményt közösen, valamint önállóan is létesít­hetnek és tarthatnak fenn. Szociális betegotthont a központi és tanácsi költségvetési szerveken kivül más szerv nem léte­síthet és nem tarthat fenn. A szociális intézményben ellátottak térítési di­jat tartoznak fizetni. Ha az üzemeltető tanácsi szerv, a térítési dijakat általános szociális otthon­ra, illetve az öregek napközi otthonaira érvényes rendelkezések szerint állapítják meg. Egyéb eset­ben a térítési dijat a fenntartó szervek közösen alakítják ki, amely azonban a fenntartási költsé­geket nem haladhatja meg. KÚTBA ESETT Szarvason szerencsés kimenetelű baleset tör­tént. Gella Ferenc egy kút környékén dolgozott, és munka közben megsérült. Olyan szerencsétle­nül történt, hogy a kútba esett. A gyors riasztás­ra a helyi tűzoltók hamarosan a helyszínre vonul­tak és kimentették az életveszélyben levő férfit. A világ parlamenti épületei — képeslapokon---­Különleges gyűjteményből nyitottak kiállítást a dorogi művelődési központban: parlamenti épüle­teket ábrázoló képeslapokat és bélyegeket mutat­nak be. A 120 táblán a világ valamennyi államá­nak parlamenti épülete látható. A ritkaságnak számitó képanyag Kálos Lajosnak, a dorogi “Ki mit gyűjt” klub tagjának tulajdona. A nyugdíjas bányász a világ valamennyi államába levelet irt, s így gyűjtötte össze húsz év alatt a parlameni épületeket ábrázoló képeslapokat és bélyegeket. HOTEL DUNA INTERCONTINENTAL \^)J v—v \?-rs \S~Is \yt//\Wj yW/Köj ujn iGn (Wj ((*) Gn (On (Wj X'S'J 1 SOBEL OVERSEAS CÖRP. 1 §> d a Sififii 2,0 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 | §> sluiA rOUuiNOKdEu ~ telefon: <2121535-0490 - <1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I W) I a SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS g ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK I? IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába | i®®®®®®®®®@ J)®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom