Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-07-23 / 28. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 23, 1970. Természetvédelem Amerikában és a Szovjetunióban Győzelmes eredményt könyvelhetnek el a Szovjetunió természetvédői, akik már hosszú idő óta panaszkodnak, hogy a kormány elaprózott, szórványos intézkedései nem felelnek meg a tavak, folyók, tengervizek, a levegő és általában a környezet tisztaságának védelméhez szükséges követelményeknek. A szovjet kormány április végén bejelentette, hogy mindent átfogó, általános, országos vízvédelmi és szennyeződés elleni programot terjesztett a Szovjetunió legfelső tanácsa elé, me- . lyet azóta meg is szavaztak. A törvényjavaslat az ipari eredetű szennyeződésekre, a szennyvíz eltávolítására, a tavak vizál- lományának biztosítására, a szennyeződés megszüntetésére vonatkozik és törvényszéki, valamint adminisztrációs büntetéseket szab meg. A javaslat megtiltja a salaktermékeknek a vizekbe való levezetését, megfelelő eljárással kezelt anyagok kivételével, melyek igy a vizekben nem tesznek kárt. A ., törvény nemcsak az iparra, hanem uj nyersanyag forrásokért folytatott kutatási munkálatokra is szól, mint pl. amikor a tavakban, tengerben olajat kutatnak. Azokat a vállalatokat, amelyek műtrágyákkal, .■vagy rovarirtó vegyszerekkel megmérgezik a vizeket, a törvény értelmében lezárhatják és megvonhatják tőlük a viz használatát. A bűnösnek talált vállalatok kötelesek az általuk okozott kár költségeit megfizetni. A Szovjetunió természetvédelmi programja kihangsúlyozza az emberi használatra és haltenyésztésre szolgáló viz védelmének szükségességét. Műiden egyes szovjet köztársaságban helyi viztisz- tasági hivatalokat állit fel, melyek a vízvédelmi és szennyeződés elleni programot keresztülviszik és felülvizsgálják. Egyetlen ipari vagy mezőgazdasági intézmény, vagy egyén sem mentes a törvény alól. A szovjet lapok, folyóiratok már régóta foglalkoztak a környezet-szennyeződés és a vizállomány megőrzésének problémáival. A cikkekben egyre gyakrabban figyelmeztettek a Volga és más folyók, a Bajkál tó és Kaspi-tenger elszennyeződésére és az Arai tó és az Azov-tenger lassú kiszáradására. Különös problémát okozott a Kaspi-tenger fogyatkozó vize és a Baku-i olajtelepek okozta szennyeződése. Mindezek a körülmények sokat ártottak a Kaspi-tengerben élő tokhalaknak és nagyban csökkentették a kaviárhozamot. Most erélyes, mindent átfogó törvénykezéssel a Szovjetunió mindezeket a káros fejleményeket megszünteti és előrelátóan a jövőben is megakadályozza a bekövetkezésüket. A Szovjetunióban nincsenek privát érdekek és nincsenek kijárók, akik ezt megakadályozhatnák. Az Appalachia vidékén nincs sok remény természetvédelemre A West Virginia-i Lost Creek környékén az országos Föld Nap mondanivalója süket fülekre talált. A szénbánya-ipar már hosszú évek óta minden életet kiszívott a vidékből és úgyszólván semmi reményt sem hagyott a helyreállítására. A falucska környékén folyó patakokat vörösre festik a bányákból beömlő savak. A felszíni fejtéstől elcsúfított sávok éktelenitik el a valaha zöld hegyoldalt. Rozsdás, otthagyott bányagépek rekesztik el a hepehupás, alig használt utakat. Ilyen tájkép tárul a látogató szeme elé PennsylÚJBÓL KAPHATÓ ORSZÁGH LÁSZLÓ ■ Angol-magyar • magyar-angol ■ I ZSEBSZÓTÁR I KÉT KÖTETBEN f; Ára kötetenként $2.50 | és 25 cent posta- és csomagolási költség s I? Megrendelhető || A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN I 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 Tol« fon: AL 4-0397 vaniában, West Virginia más környékein, Ohio déli és Kentucky keleti vidékein és a bányákkal körülvett Pittsburgh környékein. A Pittsburgh melletti Penn Hills környékén karbon-monoxid méreg árad ki a földrepedéseken át egy 1942 óta égő bányából. Majdnem 2 millió acre földet borit el a szénbányából eredő salak, mely itt-ott, lappangó tűzzel égve évtizedek óta füstölög. A kormány szakértői szerint az Appalachia vidék természeti helyreállítása fantasztikus összegekbe kerülne. Csupán a folyamokból kitisztítani a bányákból odaömlő savat, 10 milliárd dollár költséget jelentene. Azt még ki sem számitották, mibe kerülne a régi bányák betöltése, a földalatti tüzek eloltása és az óriási bányasalak hegyek eltávolítása. Vannak, akik azt mondják, hogy semennyi pénzért sem lehet többé ezt a vidéket kitisztítani és helyreállítani. Hogyan fejlődtek idáig a dolgok? A széntermelő államok egymással vetélkedtek a piacért és nem akarták “megterhelni” a bányatulajdonosokat “szükségtelenül” tisztogatási költségekkel. A törvényhozó testületek többnyire a bányavállalatok befolyása alatt álltak. A bányatulajdonosok mindenféle jogokat biztosítottak maguknak; kényükre kedvükre úgy használhatták ki a földet, vagy még a más földje alatt is a területet, ahogy nekik jól esett. Sok helyen meglevő épületek beomlásával fenyegetett a bányák lelkiismeretlen kiaknázása. Több helyen be is omlott a föld, az utak megrepedtek, úgy hogy az épületek meginognak és helyükről elcsúsznak. Ezek még csak a régi bányák bűnei. De a Republic Steel jelenleg működő szénbányái nemrégen óriási repedéseket okoztak Pittsburghtól északra, a North Parkban, ahol egy 3 millió dolláros uszoda is beomlással fenyeget. Megszűnik az élet a folyókban A folyók sok helyen annyira elszennyeződtek, Mast már nemcsak a szakmanélküli vagy a szakképzett munkások, hanem a magasabb fizetésű hivatalnokok is érzik a munkanélküliséget. Január 1-e óta a Ford Motor Co. ezer “fehérgalléros” alkalmazottat bocsátott el. A General Motors nem hozza nyilvánosságra azoknak a számát, akik elvesztették állásukat. Mi az oka annak, hogy hivatalnokok, akiknek látszólag biztos állásuk van, olyan nagy arányban veszítik el munkájukat és ezzel jövedelmüket, miáltal némi fényűzést engedhettek meg maguknak? A válasz erre az, hogy a nagy üzemek csökkenteni akarják a kiadásokat azáltal, hogy kisebb munkaerőből nagyobb munkateljesítményt akarnak kiszorítani. Az automobilgyárosok arról panaszkodnak, hogy az ez évi haszon március 1-ig a legrosszabb volt 1958 óta. General Motors 33%-kal kevesebb profitról számol be, Ford 26%-kal kevesebbről. Chrysler azt állítja, hogy $29.4 milliót veszített, az American Motorsnál 10.1 millió dollárral csökkent a haszon március 1-ig. Bizonyos források szerint a kilátás az, hogy a General Motors a munkáslétszám 5—10%-át vágja le, anű számokban azt jelenti, hogy 145,000 hivatalnokból 14—15 ezret fenyeget munkanélküliség. General Motors nyomást gyakorol a 60 éven felüli munkásaira, hogy menjenek nyugdíjba. Továbbá a három legnagyobb autótársaság: Ford, Chrysler és General Motors bizonytalan időre ezernyi szakképzett munkást tett le, akik órabér-alapon dolgoztak. A munkanélküliség kétségtelenül a vietnami, laoszi és kambódiai esztelen háború szomorú eredménye. Az állandóan növekvő magas adók a hadifegyverkezés költségeinek fedezésére és a bekövetkezett infláció kizárja az átlagos vásárlót az autópiacról. Más drága árucikkeket sem tud az átlag polgár megvenni, mert a pénz a nélkülözhetetlen dolgokra, mint élelmiszer, lakbér, ruházat hogy sem hal, sem növény nem terem meg többé bennük. A szénbánya vidéken keresztül folyó Mo- nongahela-folyóban olyan sok a kénsav, hogy még a leghidegebb télen sem fagy be. Az Appalachia vidékén évi 3.5 mülió dollárba kerül a hatóságoknak a viz megtisztítása, melyet csak igy lehet ipari, vagy emberi fogyasztás céljára felhasználni. Egyik helységben a bányákból kiszivárgó savas viz elöntött minden gyepet s a városi uszodát is elárasztotta, amelyet be kellett zárni. Ezek csak példák; nem lehet felsorolni mindazt a pusztítást, amit a féktelen és kapzsi bányabárók a természet ellen elkövettek. Cak utóbb hoztak a széntermelő államok rendeleteket a bányászat eljárásainak szigorítására. Pennsylvaniában csak 1965 óta tiltják meg rendelettel, hogy savas melléktermékeket a folyamokba öntsenek. 1966-ban törvényt hoztak Ohioban, mely kötelezi a bányatulajdonosokat, hogy a felszíni bányászattal kivájt óriási földfelületeket feltöltsék. De a több mint 70 módosítás, amit hozzá függesztettek, a törvényt minden erejétől megfosztotta. A kormány bányahivatala pedig, az U.S. Bureau of Mines fennállása óta mindinkább a szénbánya ipar érdekeinek előmozdítását, mint korlátozását szorgalmazta. A Bureau például nem szab meg költségvetést környezetvédelemre, viszont évi 16 millió dollárt utal ki az Office of Coal Research részére, amelynek feladata uj piacot találni a szén- jp’iyák termékeinek. A nagy bányavállalatok mindenféle módon kibújnak az általuk okozott szennyeződés feltisztitá- sának költségei alól. Nagy befolyásukkal ellenállnak a szigorító törvényeknek, a meglevő törvényeket pedig semmibe sem veszik, vagy kijátsszák. A legtöbb államnak nincsenek törvényei, amelyek a túlzott és helytelen kiaknázás miatt a felszíni bá- nyabeomlást megakadályozhatnák. A szennyeződés elleni és természetvédelmi törvények az Egyesült Államokban kezdetlegesek, szórványosak, elégtelenek és a legtöbb esetben végrehajthatatlanok. A nagyipar diktálja, hogy milyen törvényt hozzon, vagy ne hozzon a szövetségi kormány. Egységes, mindent átfogó törvénykezés ilyen körülmények között nem lehetséges és kilátás sincs rá a közeljövőben. kell. Ezért csökken az autók eladása. A monopolisták, akiknek egyetlen céljuk a haszon felhalmozása, ahelyett, hogy a Nixon-kor- mányt a háború befejezésére kényszerülnék és igy megkönnyitenék a nép terhét, mindig magasabb árakkal és a munkaerő fokozott kiszipolyozásával akarják nemcsak megőrizni, de fel is emelni profitjukat. 58:37 WASHINGTON, D. C. — A szenátus 58 szavazattal 37 ellenében elfogadta a Cooper—Church- javaslatot, mely megtiltja Nixon elnöknek, hogy csapatokat küldjön Kambódiába, zsoldosokat fizessen és a légi erőt a Kambódiában lévő délvietnami seregek támogatására használja. 76:19 WASHINGTON, D. C. — A szenátus 76 szavazattal 19 ellenében megsemmisítette Nixon elnök vétóját és igy a kórházak modernizálására és uj kórházak építésére 2.5 milliárd dollárt irányoznak elő az 1970—71. esztendőre. Nixon elnök azzal a magyarázattal vétózta meg a javaslatot, hogy az előirányzott összeg túl magas és inflációt idéz elő. New York, N. Y. — A State Public Service Commission engedélyt adott a Telefon vállalatnak a használati dij fölemelésére. Ez 104 millió dollár többlet-jövedelmet jelent a vállalatnak évente. Ezáltal a telefon szolgálat átlagban havonta 60 centtel többe kerül. • Manila. — Thanat Khoman, Thaiföld külügyminisztere éles támadást intézett az U.S. szenátus ellen abból az alkalomból, hogy az elfogadta a Cooper—Church-j avaslatot. Vágó Klára A MAGASFIZETÉSÍi HIVATALNOKOK IS ÉRZIK A MUNKANÉLKÜLISÉGET
