Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-15 / 40. szám

g______________________________ AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 15, - 1870. Mt TörTému + z ÓhAzAbAN KIRÁNDULÁS A KANADA! KOSSUTH EGYLETTEL Irta: FODOR ERNA (Befejező közlemény) Debrecent a kálvinista Rómának is nevezik. Árpádkori település, 1211 óta több faluból állt össze és 1360 óta városként ismerik. A 12. század óta jelentősége egyre növekedett. Nagyforgalmu vásár-város lett az erdélyi fejedelmek alatt, 41 céhe fellendítette a kézműipart. Vagyonos keres­kedő és iparos cívisei nagy földbirtokokat is sze­reztek, de maga a város is egyre terjeszkedett. Még a 18. században is nagy gazdasági jelentősé­ge volt. Történelmileg is hires, mert 1849 április 14-én itt a református nagytemplomban szavazta meg az országgyűlés a Függetlenségi Nyilatkoza­tot, amely detronizálta a Habsburg dinasztiát. Debrecen közelében verte el a cári hadsereg veze­tője, Paszkevics tábornok túlerőben levő hadse­rege a szabadságharcosokat 1849-ben. 1944. okt. közepén viszont nagy páncéloscsatában itt verte meg a szovjet hadsereg a német nácikat. így Deb recenben ült össze a felszabadult magyar terüle­tek képviselőiből az Ideiglenes Nemzetgyűlés és itt volt az ideiglenes kormány székhelye. A nagytemplom ma is őrzi Kossuth Lajos szé­két. Ezt megmutatta társaságunknak Mónus Béla tiszteletes ur, aki egyúttal elmondta a nagytemp­lom történetét. így tudtuk meg azt, hogy még a 12. században épült. Igaz, hogy azóta már tűzvész elpusztította, de újjáépült. A mai neo-klasszikus formájában 1827 óta áll. Mónus tiszteletes sze­rint jó az állam és az egyház kapcsolata a mai Magyarországon. Vasárnaponként ötször tarta­nak istentiszteletet a nagytemplomban. “A temp­lomban nem politizálunk, de a papok is részt vesz nek a politikai életben. Sok gyermek jár hittan­ra,” jegyezte meg, majd kérdéseinkre válaszolt: A Kisvárda melletti Dögé községből Szabolcs- Szatmár megyéből került ide. Ott az úrvacsorán 200-an vettek részt legutóbb, tehát senki sem gátol senkit vallása megtartásában. Fizetése any- nyi, mint a középiskolai tanároké, de a valóság­ban több, mert a keresztelőkért és esküvőkért külön díjazásban részesülnek a papok. A református kollégiumban A nagytemplomból a 400 éves református kol­légiumba mentünk. A nehéz falépcsős feljáratnál sok érdekes falfestmény látható. Az egyik Csoko­nai Vitéz Mihályt, Fazekas Mihályt a Ludas Ma­tyi szerzőjét és Diószegit mutatja a Nagyerdőn. A falmélyedésben a négydiplomás tudós, Hatvani István síremléke látható, felette szinpompás üveg festménnyel. Falfestmény ábrázolja a két erdélyi fejedelmet: Bethlen Gábort és Báthory Istvánt. A másik oldalon a festmény Kossuth Lajost ábrá­zolja, amint kimondja a trónfosztást, de Görgey, Damjanich, Petőfi és Táncsics is látható a képen. A kollégium nagyterme 160 évvel ezelőtt épült az ifjúság részére, de egy időben itt tartották az or­szággyűlést is. Itt felelt Kossuth Lajos Ferenc Józsefnek, amikor az alkotmányt az utóbbi fel­függesztette. Igaz, az akkori református lelkész tiz éves várfogságot kapott, amiért Kossuthot beengedte. A kollégium könyvtára 600,000 kötetet tartal­maz. Vannak Nürnbergi kódexei és más gazdag muzeális értékei, Csokonai, Fazekas, Diószegi Sámuel eredeti munkái. Az itt álló Csokonai már­ványszobor is remekmű. Debrecen ma is az ország egyik legfonto­sabb művelődési központja. A hires Nagyerdőn van az orvosi egyetem, jogászi és agrártudomá­nyi egyetem, kollégiumokkal egész külön város­részt alkotva. Debrecen ipara is jelentősen fejlő­dött a felszabadulás óta. Apró élmény a régi jó világból Pósáné St. Cartherines, Ont-ból jött látogatóba és magával hozta sógornőjét, Pósa Józsefnét is, aki a Pécs melletti Nagypeterden lakik. Ez utóbbi elmondott egy epizódot a felszabadulás előtti éle­téből, miután érdeklődtem aziránt, hogy milyen a mai életük. ‘‘Jól élünk, szép modern házban la­kunk. Mindenünk megvan, amire csak szüksé­günk van. Segédmunkás vagyok a városi tanács­nál, férjem fürdőkezelő az Urán-városban, mert rokkant lett az orosz fronton. Öt gyermeket ne­veltünk fel. De azt tessék megkérdezni, hogy mi volt azelőtt, amig ide jutottunk?“ mondta Pósá­né. Röviden vázolva a következőket mondta: Ro­mánia és Jugoszlávia határán éltek a németek rabságában. Hazaszökött férjével, 16 hónapos csecsemőjével 6 napon keresztül menekültek örö­kös halálfélelemben, legtöbbször étlen-szomjan a németek elől. Sok küzdelem után végre Boldog- asszonyba érkeztek, ott Rumi Gergely nagybirto­koshoz szegődtek munkára. Férje egész nap szán­tott, este 16 tehenet fejt, de nem engedték meg, hogy gyermekeinek egy-egy pohár tejet adjon. Elcsapással fenyegették, mert egyszer rajtakap­ták, hogy adott. Szerencsére nem volt könnyű ak­kor béreseket kapni, mert katonának vittek min­den épkézláb embert. Majdnem csupán élelmezé­sükét dolgoztak, mégis alig kaptak rendes ételt. Részükre a felszabadulás hozott emberi életet. Öt gyermeket nevelt fel Pósáné és büszke rájuk. Már csak kettő van odahaza. A legkisebb ápoló­nőnek készül. Négy unokájuk is van. Férjének sok baja van lábaival, mert elmeszesedtek a fron­ton, de ingyenesen kezelik, mint mindenkit, de hát fájdalmai csak vannak, különben semmi pana­szuk nincs. A túrázó társaság Debrecentől Budapestig szebb nél szebb magyar dalok éneklésével szórakozott. Az énekléssel Pósa Józsefné járt elől és még az Internacionaléra is rázendített jókedvében. Este 9 órakor elértük a fővárost, úgyhogy még gyö­nyörködhettek a vendégek augusztus 20-ra a Gel­lérthegyen megrendezett nagyszabású tűzijáté­kokban. ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS SZÉKESFEHÉRVÁROTT Augusztus 19-én délután Székesfehérvárott a Szabad­ság téren a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Fejér megyei Népfront Bizottság nagygyűlést rende­zett. A diszelnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Kormány elnökhelyettese, Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, Prantner József állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Herczeg Károly, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács VB elnöke, dr. Ijjas József, kalocsai érsek, a Katolikus Püspöki Kar elnö­ke, dr. Brezanóczy Pál, egri érsek, Kisberk Imre püs. pöki apostoli kormányzó, dr. Bakos Lajos református püspök, dr. Káldy Zoltán, evangélikus püspök, Kárpá­ti József, a Magyarok Világszövetségének főtitkára. Az ünnepséget Bencsik István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg. Beszé­det mondott Losonczi Pál. — Képünkön: Losonczi Pál beszél ír*************************************** Honfoglaláskor] temetőre bukkantak Borsodban A sárospataki Rákóczi múzeumhoz több beje­lentés érkezett, amelyben a lakosság a föld alól előkerült érmékre, cseréptöredékekre és umasirok ra hívta fel a régészek figyelmét. A bejelentések nyomán megindult feltárás újabb leletekkel gaz­dagította a vidék régésze anyagát. Sárospata­kon a Kossuth utca 38. számú ház udvarán árok­ásás közben 200 darab Zsigmond korabeli ezüst obulust találtak — amelyeket a budapesti Nemze­ti Múzeumba szállítottak. A lelet helyén kisebb ásatásokat folytattak és a földtakaró alól előke­rült egy 15. századbeli, agyagba rakott kőház ma­radványa. Kemencéjének falába sárgás, zöldes és fekete mázas cserepeket tapasztottak. Olyanokat, mint amilyenekkel a 14. században a sárospataki főutca házainak tetejét fedték le. Az épületrom mellett kora Árpád-kori szemétgödörre bukkan­tak. Ebből 11—12. századbeli, hullámvonalakkal díszített kerámiatöredékek, főzőedények és állati csontmaradványok kerültek elő. A Bodrog-közi Vajdácskán urnasirokat találtak egy kertben. A leletmentés során kiderült, hogy a három urna közül kettő élelmiszereket tartalmazott és a sirt egyfülü köcsögökkel rakták körül. Ez késő bronz­kori temetkezésre utal. Az ugyancsak Bodrog­közi Zalkod községben az elmúlt hetekben levonu­ló Tisza-i árhullám kimosta az úgynevezett Ho­mokdomb oldalát, ahonnan sok cseréptöredély^s gyűrű került napfényre. A leletek között II. Béla korabeli pénzérmét, lókoponyákat és csontokat találtak. A régészek szerint a Homokdomb nem­csak bronz és koravaskori településeket, hanem honfoglaláskori temetőt is rejt. A Vajdácskái és Zalkodi lelőhelyek teljes feltárására a miskolci Herman Ottó Muzeum kutatói még ebben az év­ben ásatásokat kezdenek. trk-k-k-kirk-irkirk-k-k-irkirirkirk-kirtrtrk-k-kirkirk-k-kirkirkirk-n A Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken: helyi idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 48.1 méteres rövidhullámon A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): 20.00—20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5 méteres rövidhullámon. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ? ■kidck-k-ktck-kirk' ANGYALFÖLDRŐL TAS.- LINBA, HAMBURGBA... A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregysé­gében befejezték az 1500 tonnás szovjet megrendelés­re készült tengerjáró teher­hajó szerelését. Augusztus­ban adták át az NSZK-bals Otto Müller cégnek a 1920 tonnás Diabas áruszállító teherhapót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom