Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-08 / 39. szám

Thursday, October 8, 1970._______________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD____________________ 5 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Nagy a veszély Három jelöltnek van esélye a megválasztásra a szövetségi szenátusba New York államból. Ezek: Richard Ottinger (demokrata), Charles Goodell (republikánus) és James Buckley (konzervatív). Ottinger és Goodell ellenzik Nixon elnök viet­nami politikáját és legtöbb esetben a haladó sze­nátorok soraiban látjuk őket. A Konzervatív Párt jelöltje, James Buckley, azzal dicsekszik többek között, hogy a három jelölt közül ő az egyetlen, aki száz százalékosan támogatja Nixon vietnami politikáját. A több százezer kiküldött propaganda körlevél­ben azt is érdemesnek tartja Buckley ur megje­gyezni, hogy kenyerét, megélhetését a “Catawba Corporation” részére folytatott tevékenységével szerzi meg. Ez a vállalat tanácsokkal látja el az olaj- és rézvállalatokat, melyek Guatemala, Ecu­ador, Venezuela és más latin-amerikai országok természeti kincseit kiaknázzák. Olvasóinkat ezután nem kell arra buzdítanunk, hogy szavazatukat ne adják Buckleyra­De felmerül a kérdés, hogy kire szavazzunk? A veszély fennáll, hogy a béke híveinek szavazata megoszlik Goodell és Ottinger között és igy — bár ketten több szavazatot kapnak, mint Buckley — mégis a Konzervatív Párt jelöltje kerül be a szenátusba. Ezt csak úgy lehet megakadályozni, ha a béke és haladás hivei összpontosítják szavazatukat Ri­chard Ottingerre, a Demokrata Párt jelöltjére, mert neki nagyobb esélye van a megválasztásra, mint Goodellnek, többi között azért, mert bár a Republikánus Párt jelölte Goodellt, a pártvezérek a kulisszák mögött Buckleyt. támogatják. Szégyen volna, ha a “haladó” New York állam­ból egy ultra-reakciós, az ipari-katonai komplexum nyílt támogatója kerülne be a szenátusba. Szavazzunk november 3-án Richard Ottingerre! •••9 ...e Nem vett volna vándorbotot a kezébe CLEVELAND, 0. — Nagyon sajnálom, hogy nem vehetek részt a Magyar Társaskör beszámoló­ján. a nagy távolság miatt. Pedig nekem is van jó- néhány szál virágom, mellyel hozzájárulhatnék a csokorhoz. Ugyanis aug. 3-án tértünk vissza hét hetes látogatásunkról felejthetetlen drága szülő­hazánkból. Negyedszer volt már szerencsénk oda­látogatni. Első ízben 1962-ben csak ketten, 1964- ben heten (leányunkkal és három unokánkkal), 1968-ban hárman és ez évben ismét négyen (idő­sebbik leányunk és fia). Ők annyira megkedvelték azt a gyönyörű szép országot, hogy hajlandók vol­nának ott letelepedni végleg. Volt is olyan sirás az elbucsuzásnál mindkét részről, hogy annyi könnyes szem csak temetés alkalmával fordulhat elő. Azzal vigasztaltuk az otthon maradottakat és magunkat is, hogy még viszont fogjuk látni egymást. Még csak annyit, hogy ha amikor én vándorbotot vet­tem a kezembe, csak félig, vagy csak negyedrészt ilyen lett volna az életforma, hát csak hírét hallot­tam volna Amerikának. Uj olvasó levele WOODSIDE, N. Y. — önök kérik, hogy észre­vételeimet, mint uj olvasó, röviden Írjam meg. Mint távolba szakadt magyarnak, a magyar betű után szomjazva, lapjuk elég jó. De én nem egye­zem meg a női egyenlőségről irt cikkeikkel, csupán azért, mert nem szeretném, ha a nők a szemetes­kannákat emelgetnék és a szemetet a szemetes kocsikba öntögetnék. Sem a rakodómunkások kö­zött nem szeretném látni őket, vagy az épitő-ipar- ban a vasállványon 20 emelet magasságban. Azt sem szeretem látni, hogy fiatal erős nőknek segélyt adjanak. Igen, a szegény öregeknek és be­tegeknek, de nem az erőteljes fiataloknak. Én 25 éve segítem 83 éves özvegy édesanyámat, s nem vonhatom le az adómból, ugyanakkor az idén már több mint 2000 dollárt vontak le a fizetésemből, mi lesz még az év végéig? Itt mindenkinek van al­kalma a tanulásra, én is 57 éves lettem, amikor az esti tanfolyamon elvégeztem az iskolákat, pedig 30 évvel ezelőtt mosogatással kezdtem reggel 6-tól este 9-ig. Utána még ki sem tudtam egyenesedni, pedig csak 26—27 éves voltam. De ehhez nem kel­lett nyelvtudás és akkor azt mondták — helyesen — mi jöttünk ide, tehát tanuljuk meg a nyelvet. Tehát aki nem akar tanulni, otthagyja az iskolát. Ott van Magyarország, ott mindenki szorgalmasan dolgozik, a kezdő is megkapja az őt megillető fize­tést és iparkodik, hogy tovább vigye. Azután miért csak Vietnam ellen tüntetnek? Hiszen Izrael hadüzenet nélkül támadta meg Egyip­tomot. S miért segítsük, hiszen a békés lakosságot is gyilkolták. No és 22 évvel ezelőtt kitaszítottak kb 1 millió arabot­^ Simon József Szerk. megjegyzés: Kedves olvasónk még- sok mindenre utal hosszú levelében, melyeket sajnos helyszűke miatt nem közölhetünk. Zsidóknak, araboknak békében kell élniük egymás mellet} Az alábbi levél a Detroit Free Press szept 18-i számában jelent meg. Fulbright szenátor meglepetésszerü ajánlata, hogy garantáljuk Izrael létezését, sokfelé meglepe­tést okozott. Meglepő, hogy senki sem említi a Közép-Kelet igazi szenvedő alanyait, a palesztinai arabokat. S akár hisszük, akár nem, a palesztinai arabok azok, akik garantálni tudják a békés zsidó otthont Palesztinában. A zsidóknak meg kell érte­niük, hogy békésen együtt kell élniök az arabokkal egyenlő feltételek mellett, vagy a következő gene­rációknak szembe kell nézniök a terrorral. Az ara­bok vissza akarják szerezni ellopott földjüket és otthonaikat. Ha a zsidó nép elfogadta volna a békés együtt­élést az arabokkal Palesztinában, azt a sok pénzt, amit háborúkra költöttek, fel lehetett volna hasz­nálni a szükséges ipar felépítésére és javítására a jövőbeni szükségletek kielégítésére. Ezzel elnyer­nék az arabok és az egész világ megbecsülését. Fulbright szenátor ajánlata jó gesztus, de ebben az esetben nem megalapozott. Ha elfogadjuk azt, csak megismételjük, amit Indokínában teszünk. George Miklós Siker koronázza munkájukat! HAMPTON, N. J. — Itt küldök a jövő évi nap­tár előállításához $5-t, bocsássanak meg, hogy töb­bet nem küldhetek, szívesen küldenék, de a körül­ményeim nem engedik meg. A múlt év szept. 11- től ez év április 12-ig beteg voltam, felét a kórház­ban éltem át, három műtéten mentem keresztül, kettőn Sommerville-ben sikertelenül, a harmadikon Newarkon, sikeresen. Amit egyik helyen nem tud­tak befejezni nyolc hét alatt, azt Newarkon elvé­gezték két hét alatt. Szóval ilyen ma az orvostudo­mány. De ha körülményeim megengedik, ismét küldök valamit a lap támogatására, mert a lap azon az útvonalon halad, amely a józan gondolkodású emberek célkitűzése és én remélem, hogy azt — ha nem előbb, de utóbb — siker fogja koronázni. Ezt szivemből kívánom. Macsi bácsi Üdvözlet Magyarországról Szeretettel köszöntőm a lap szerkesztőségét, munkatársait és olvasóit, nem utolsósorban a lap támogatóit. Párádon vagyok a szanatóriumban há­rom hétre, hogy egészségemet visszanyerjem. Hosszú boldog életet kívánok mindenkinek és főleg jó egészséget. Molinári Berta Dicséretre méltó írás DETROIT, Mich. — A lapban sorozatban meg­jelenő “Learn About Hungary” angol nyelvű tör­ténelmi ismertetés dicséretre méltó. Megjelent-e ez könyvalakban? De igy is helyes, mert a gyer­mekeknek oda lehet adni olvasásra. Azonban nagy hibát követett el az Írója, hogy az első világháború végefelé nem érintette a Wilson-féle 14 pontot és a nyugati demokráciák által a magyar nép nyaká­ra ültetett első fasiszta düctátort. George Miklós Levél Texasból CORPUS CHRISTI,. — Rettenetes élményben volt részünk a hurrikán idején, amikor a szél vagy 175 mérföldes sebességgel jött a tenger felől. Elő­ször nem is vettük komolyan, csak akkor, amikor ablakokon át csurgóit be a viz, amit már nem is tudtunk törülni; nem volt már mivel kifogni a sok vizet. Tehetetlenül néztük a pusztítást. Amint a szomszédok házának fedelét elvitte a szélvihar, már mi is kerestünk menedéket, ahol meghúzód­hatunk- A gondolatot hamarosan tett követte és a ház és a garage közötti kis folyosóra menekül­tünk. Mire odaértünk, a mi háztetőnk is repült a széllel. Azután már csak úgy fújt a szél és esett az eső, hogy ki sem mehettünk, ott szorultunk ki­lencen a kis folyosón. A fiam és a veje próbálták a ruhákat megmenteni, de mindenünk elázott. Próbálták az ágyakat kihozni a garázsba, ami si­került is, de mind tele volt vízzel. Elhunyt férjemmel West Palm Beach, Fla.-ban laktunk azelőtt és ott is voltak hurrikánok, de még ilyen veszélyeset soha nem láttam. Ez mutatja mi­lyen nagy a természet ereje. Bizony a templomok fedelét sem kímélte a vi­har, legalább is 70 százaléka a templomoknak, üz­leteknek, házaknak tető nélkül maradt. Sajnos még mindig elég sok épület fedé1 nélkül van, a mi házunk fedele is csak ideiglenes, ha jönne egy má­sik hurrikán, bizony elvinnó. Csak a következő hónapokban fogják az uj tetőt felhúzni és a fala­kat megjavítani. Alig múlt ez el, kaptam levelet Dicsőből, Kiskü- küllő megyéből (Erdély), hogy az árvíz a házakat elseperte, a héten pedig Medgyesről jött egy másik levél (ez is Erdélyben van), ott meg a Nagyküküllő öntötte el a falut Egy öcsém Kolozsváron lakik, ott a Maros öntött ki. így azután mi még szeren­csések vagyunk, mert valamennyi száraz helyünk mégis volt. Kérem szépen a Magyar Szó olvasóit, hogy küld­jenek csomagot akár Romániába, akár Magyaror­szágba, nem kell vámot fizetni az árvízkárosultak­nak. Én is összeszedtem sok jó holmit, amit elküld­tem. Ilyen esetekben bizony nagyon kell a segítség. Tatár Anna Hegyi Imre VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK ”™* KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről

Next

/
Oldalképek
Tartalom