Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-09-24 / 37. szám
Thursday, Sept. 24, 1970. AMERIKAI MAGYAR SIÓ — HUNGARIAN WORD 3 Megrögzött hazugok Nemrég Johnson elnököt és kormányát nevezték igy, most Herbert Aptheker a “Political Affairs” folyóirat két cikkében Nixon kormányát. Idézi Kahint, a Cornell Egyetem tanárát, aki szexint az “Alice in Wonderland” levegője úgy átitatta az országot, hogy az vak a valósággal szemben. Vietnammal kapcsolatban négy mítoszt említett: ott külső támadás volt, nem pedig polgárháború, hogy a gyűlölt saigoni klikk a nép bizalmát bírja, hogy a “Nemzeti Front” Hanoi bábja és hogy az U-S. a genfi egyezmény szellemében járt el, holott azt csak az U.S. szegte meg. Kahin újra felsorolta az amerikai közvélemény előtt ismeretlen tényeket: Csangkaisek Kuomintang csapatainak hatalmát Thailandban, Burmában és Laosban, az U.S. által kiképzett kambodiai zsoldosok szerepét és az ezek által Kambódia ellen már régóta intézett támadásokat. Idézi Aptheker a “Clergy and Lawmen Concerned About Vietnam” igazgatóját, aki volt Hanoiban és Laosban és megállapította, hogy ott senki sem provokálta az U.S.-t a szörnyű bombázásra, amerikai provokáció volt ez és erről a kormány csupa hazugságot terjesztett. Csak 1970-ben ismerték be, hogy a CIA már 1962-ben ellenforradalmat csinál Laosban: aki ezt vezette, Hannah, a michigani egyetem elnöke, szervezte meg a saigoni CLA-t. Csak most ismerték be azt a szerződést is, amelynek alapján az U.S. fizette Thailand- nak Dél-Vietnamba küldött zsoldosait; még a Kong resszus sem tudta ezt. A legvégzetesebb volt a hazugság Hanoi támadásáról a Tonkini-öböl U.S.-hajói ellen; ezt már a Külügyi Bizottság megvizsgálta, megállapítván, hogy ilyen támadás nem volt — mégis ennek alapján bombázta agyon Johnson Észak-Vietnamot és csinált nagy amerikai háborút Dél-Vietnamban. És miután Nixon kijelentette, hogy ő őszinte lesz, mert a közönségnek mindent tudnia kell, Kambódiával kapcsolatban ugyanígy megtévesztette azt. Már 1969 tavaszán sürgette Kissinger (aki a fajüldözés elől menekült Németországból) Kambódia bombázását s az már sokkal előbb kezdődött, mint az elnök bejelentette. Nagy “kommunista” támadó erőkre hivatkozott, ugyanakkor titkára szerint ott csak 5,000 “kommunista” volt, hogy milyen országból, azt nem mondta. Azt is elmondta, hogy a fegyverszállitmány Kambódián át már teljesen megszűnt. Apr- 30-i beszédében Nixon újra a Kennedy— Johnson féle “önrendelkezési jogra” hivatkozott, amit Indokínában meg kell védeni, pedig közismert, hogy a genfi egyezmény nem osztotta ketté Vietnamot, csak az 1956-ig tartandó választásokig húzott egy határvonalat — de Eisenhower nem engedett választani, mert szerinte Ho Csi Minh 80 százalékos többséget kapott volna. Nixon azt is hazudta, hogy Kambódiával szemben mindig szigorúan semlegesek voltak, holott Sihanuk már 1965-ben a folytonos U.S. és délvietnami támadások miatt szakította meg a dipomáciai kapcsolatot. Azt is mondta, hogy ápr. 30. előtt Hanoi csapatai Kambódiában támadásra készültek — de a katonák azt jelentették, hogy kisszámú csapataik visszavonulóban voltak. De ő az ellenség “védő- erődeit” akarta elpusztítani, amikről ott — mint a hadjárat is bebizonyította — soha senki sem tudott. Megígérte, hogy jun. 30 után minden erőt kivon Kambódiából és oda semmi segítséget nem küld — most azonban minden segítséget megad a bábkormánynak és felhívta a légierőt az egész ország bombázására. A második cikk idézi Nixont, hogy a kommunistákat távol kell tartani, a tömeggyilkosságok megakadályozására. Olyan ez — mondja Aptheker —, mint amikor Göbbels náci propaganda miniszter a háború végén (mikor a németek már 40 millió embert meggyilkoltak) a németek hivatásának mondta, hogy Európát a szovjet gyilkolások ellen védje. Holott az U.S. már többször annyi bombát dobott le Vietnamra (Laosra, Kambódiára), mint az összes szövetségesek a II. világháborúban, viszont (mint minden helyszíni szakértő kimutatta) nem igaz az, hogy a forradalmárok Huéban nagy vérengzéseket követtek el; a legtöbb áldozata ott az amerikai bombázásnak volt. A gyarmatok felszabadításáról beszél — írja a cikk — aki a véreskezü Changot Taiwanra ültette, Indonéziában támogatja az 1945 utáni legnagyobb tömeggyilkosokat és Saigonban a hitlerista hazaáruló Ky—Thieu klikket, amely minden ellenzéket elnyom. Az a hadsereg hivatott Nixon szerint a szabadságot védeni, amelynek tömeggyilkosságai miatt zug az egész világ. A hazugságok legújabb áradata Kambódiára vonatkozik; itt most mindenért a Sihanuk-rezsimet kell gyalázni, amely alatt pedig (az U.S. beroha- násaitól eltekintve) béke és nyugalom volt, mig most ott a délvietnamiak és a zsoldosok a földön, az U S. a levegőből gyilkolják a katonákat és a civileket. Egy amerikai szenátor mondta 1902-ben az U.S. háborújáról a Fülöp-szigeteken: “Meggyaláztuk az amerikai zászlót, aljasan vezettük a háborút, meg- kinoztuk a fegyvertelen polgárokat és vallomásokat csikartunk ki belőlük, elpusztítottuk földjüket.” De aki ma az ilyesmi ellen tiltakozik, azt Agnew alelnök árulónak titulálja. Peregrinus El a kezeket Chilétől! Nagygyűlés a feketék világ-egysége érdekében Minden jel szerint november 4-én dr. Salvador Allende lép Chile elnöki tisztségébe. Ö kapta a szeptember 4-i elnökválasztáson a legtöbb szavazatot és őt támogatja a kongresszus többsége, mely október 24-én dönti el, többségi szavazattal, hogy dr. Allende, vagy a konzervatív párt jelöltje, Jorge Alessandri Rodriguez lesz-e Chile elnöke a következő hat esztendőben. Dr. Allendere szavazott a Kommunista Párt, a Szocialista Párt és több kisebb baloldali párt. tagsága, a szegény földnélküli parasztság, az ipari munkásság, az intellektuelek nagy része. Chile népe félre nem érthetően adott kifejezést akaratának: megelégeltük hazánk kizsákmányolását a külföldi, főleg amerikai, nagytőkések részéről, torkig vagyunk a nagy földesurak zsarnokságával; kiábrándultunk a Keresztény Demokrata Párt Ígéreteiből; a szocializmus útjára akarjuk vinni nemzetünket. Chile népének e döntése kihat nemcsak az ország kilenc millió lakosára, de Latin-Amerika minden országára is. Kétségtelen, hogy dr. Allende és az őt támogató baloldali politikai pártok programjának élet- beléptetése rohamléptekkel fogja átformálni az országot; munkához juttatja a munkanélkülieket, fölemeli a munkások bérét, földhöz juttatja a földnélkül parasztokat, bevezetik az általános betegbiztosítást és számos hasonló szociális és a nép érdekét szolgáló intézkedést foganatosítanak, mely példaképnt áll majd a többi latin-amerikai országok szegény lakosai előtt. Ettől tartanak, ettől rettegnek a latin-amerikai országokat kizsákmányoló amerikai nagytőkések. Ezért áll fenn a veszély, hogy a Nixon-kormány — ha nem is nyíltan, de a kulisszák mögött —• eget-földet megmozgat, hogy lehetetlenné tegye dr. Allende megválasztását, illetve az elnöki hivatalba lépését. Chile népe döntött. Demokratikus választással a marxista dr. Allendére adta szavazatainak többségét, a szocializmushoz vezető utat választottaNem szabad megengedni, hogy bármely külső" erő megsemmisíthesse Chile népének akaratát. El a kezeket Chilétől! Provokálaflan rendőr-lövöldözés Az Afrikai Népek Nemzetközi Kongresszusa megkezdte tanácskozásait szeptember 3-án az At- lanta-i egyetemen. Delegátusok százai, főleg fiatalok, jelentek meg az egyetem területén. A gyűlést fekete aktivisták és intellektuelek különböző csoportjai hívták össze, akik közül sokan résztvettek már előző gyűléseken is. A gyűlés célja, hogy olyan gyakorlatilag alkalmazható módokat találjanak, amelyekkel csökkenteni lehet az ellentmondásokat és a nacionalizmus által mesterségesen keltett különbözőségeket. Hayward Henry, aki a Harvard és M.I.T. egyetemeken tart előadásokat, a Kongresszus elnöklője, kijelentette, hogy a Kongresszus célja egyesíteni a fekete népeket, nemcsak Amerikában, hanem Afrikában, a Karib-szigeteken, Dél-Ameriká- ban és a föld minden részén. Említésre méltó, bogy a pódiumról a gyűléshez szólók között nem volt található senki, aki a baloldalhoz áll közel. Említésre méltó az is, hogy a Kongresszussal egyidejűleg a Fekete Párducok pártja tartott konferenciát Philadelphiában és a CORE (Congress of Racial Equality) tartotta évi gyűlését Mobile-ban- Mr. Henry megjegyezte, hogy bár küldtek meghívót a Fekete Párducok-nak is, választ tőlük nem kaptak. Benfentesek szerint a Kongresszus rendezői nem értenek egyet a Fekete Párducokkal több filozófiai kérdésben. Ezek közt fontos helyet foglal el a Fekete Párducok hajlandósága fehér radikális csoportokkal való együttműködésre. Csökken a lakásépítés Az ország keleti és középnyugati részében a legsúlyosabb lakásépítési pangás uralkodik a II. világháború óta és kevés kilátás van javulásra a közeljövőben. Ezt jelenti az Advance Mortgage Corp., a First National City Corp. egyik alvállalata az amerikai lakásépítési piacról végzett féléves felmérésében. 1970 első felében a lakásépítések megindítása 19 százalékkal, vagyis számszerint 638,500 lakásegységre, húsz év óta a legalacsonyabbra csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentés szerint a házkölcsön-piac rendkívül lassan alakult ki az idén és ha a kölcsön kamatláb csökkenése nem következik be, a lakásépítés újjáéledése sem valósulhat meg. Rendes körülmények között, ha elegendő pénz áll rendelkezésre, ez a kamatláb jelentős csökkenését hozza magával, ami a vállalkozást kívánatossá teszi. Az idén, annak ellenére, hogy a pénz rendelkezésre állt, a kamatláb mégis csak keveset, Vi—Vi százalékkal csökkent. Ez volt az utolsó 100 évben a legmagasabb kamatláb. Az országos lakásüresedés irányzata, mondja a jelentés, nyilvánvalóan mutatja, hogy az emberek az üzleti pangás következményeként elhalasztják házvásárlási, vagy lakásbérlési szándékukat. NEW ORLEANS, La. — A városi rendőrség, minden provokálás nélkül sortüzet adott le a Panther Párt székházában lévőkre. A lövöldözés következtében 20 fekete megsebesült, a rendőrök közül egy sem. Tizennégy egyént letartóztattak, akiket egyenként 100,000 dolláros biztosíték fejében fogva tartanak. A rendőrség magatartása nagy felháborodást keltett a környék fekete lakosai között. Kérik a szállítási dij felemeléséi WASHINGTON, D. C. — Az ország keleti és nyugati részén működő vasúti vállalatok ismételten folyamodtak az Interstate Commerce Commis- sion-hoz. Ezúttal 15 százalékkal akarják fölemelni az anyagszállítási díjazást. Fölemelik az autó árát DETROIT, Mich. — A Ford Autóvállalat bejelentette: 4.8 százalékkal emeli az 1971-es autók árát. A vállalat kilátásba helyezett újabb áremelkedést, ami a szakszervezettel való szerződésben foglalt engedmények “nagyságától” függ.
