Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-07-02 / 27. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 2, 1970. SPORTHÍREK <6<IA#UWX/VWWVVWVWWVWWUVWWW«VVVWWWWWUWWWWVWWW«W<WA#WWVWyWWWWWVUWWVWWUtA#yi/WXAÄ 12 létté helyre került a Rímet Kupa BRAZÍLIA—OLASZORSZÁG 4:1 (1:1) Azték-stadion, 113,000 néző. Játékvezető: Glöck ner (NDK). Gólok: Pelé (8. p), Gerson (64. p), Jairzinho (71. p), Alberto (86. p) és Boninsegna (38. p). Véget ért az a nagy futballrevü, amelyet nem­csak a mexikói stadionokban néztek meg százez­rek, hanem a televízió jóvoltából három héten át ■minden alkalommal hozzávetőlegesen 700 millió szurkolónak nyújtott különleges szórakozást és nagyszerű élményt. Mostanában, amikor a labdarúgás válságáról oly sok szó esik, a mexikói VB-n bebizonyosodott, hogy ma is lehet szépen és eredményesen játsza­ni ebben a sportágban. Négy évvel ezelőtt, Angliában a brazilok kény­telenek voltak tudomásul venni, hogy egymagá­ban kevés a technika, ha nincs erő és taktika. Becsületükre válik, hogy megtanulták a leckét. Ezen a világbajnokságon olyan brazil csapat je­lent meg, amely nemcsak virtuóz mutatványokat csillogtatott, de ha kellett, harcolt foggal-köröm­mel s erővel, amellyel legalább annyira bírta — ha nem jobban —, mint az ellenfelei. Mindezt azonban nem úgy tették, hogy egyszerűen leko- pirozták az úgynevezett kemény futballt, hanem egyéniségüknek megfelelően változtattak játé­kukon. Ez mindenekelőtt az a folyamatosság, amely A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT 1970-BEN (Folytatás az első oldalról) Ha nyíltabban beszéltek volna, kijelenthették volna egyszerűen azt, hogy AMERIKA AZ AME­RIKAIAKÉ, hogy nem hajlandók osztozkodni az uj világ kincseiben, munkásaik és rabszolgáik által felhalmozott haszonhalmazban. De ezzel nem lehetett volna a gyarmatok töme­geit az angolok elleni függetlenségi harcra felso­rakoztatni. Nem lehetett volna a világ közvélemé­nyének támogatását megnyerni. Egy olyan oklevelet kellett tehát szerkeszteni, amelyben a hangsúly az emberiség évezredes ál­mainak, óhajának megvalósitására, az élethez, sza­badsághoz, boldogsághoz való jogra lett helyezve s amely egy igazságosan és a nép érdekei figyelem­be vételével kormányzott államberendezésen nyu­godott. Ezt a feladatot a lángész zsenialitásával hajtották végre Jefferson, Madison, Adams, Franklin és tár­saik. A Függetlenségi Nyilatkozat az emberi hala­dás egyik kiemelkedő dokumentumának bizonyult, amely nemcsak a 13 gyarmat népét lelkesítette szabadsága és függetlensége kivivására, hanem az­óta is lelkesíti más népek forradalmi és függet­lenségi harcait. Nem véletlenség az, hogy AMI­KOR HO-CSI-MINH MEGFOGALMAZTA VIET­NAM NÉPE FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZA­TÁT, JEFFERSONTÓI KÖLCSÖNÖZTE A BEVE­ZETŐ SOROKAT! Napjainkban tehát nem az a fontos és nem az a lényeges, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatot ere­detileg milyen gazdasági érdekek szempontjából szerkesztették, hanem az, hogy a benne kifejezés­re jutott halhatatlan eszmék kiolthatatlan lángnak bizonyultak minden igazságot és szabadságot kere­ső ember és nép számára! A Függetlenségi Nyilatkozat jogos örökösei nap­jainkban nem azok, akik más népek függetlenségét sárba tiporják, akik a feketék és más kisebbségek emberi, társadalmi és gazdasági jogait a mai napig sem hajlandók biztosítani, hanem azok, akik küz­denek a vietnami háború azonnali befejezéséért és az Egyesült Államok olyan belső átalakulásáért, amely két évszázados késéssel ugyan, de mégis VALÓRA VÁLTJA majd a Nyilatkozat nagy ígére­tét, hogy minden embernek jog« van az élethes, szabadsághoz és boldogsághoz. szemre talán “csak” tologatás, valójában azonban arra szolgál, hogy megtalálja, kitapintsa az ellen­fél védelmének gyenge pontjait. Egyetlen csapat sem volt képes arra, amire a brazilok, akik hat- szor-nyolcszor lábról lábra tették a labdát, s ha csak egy pillanatnyi lehetőség vagy lépéselőny adódott, máris veszélybe került az ellenfél kapuja. Ezek a finom és pontos átadások felőrölték az olaszok erejét is. Az a gól, amelyet Pelé derékból hátradőlve a hátvéd mögött egy fejjel magasabb­ra ugorva fejelt, még sokáig emlékezetes marad, csakúgy, mint a többiek, Gerson, Jairzinho vagy A. Carlos helyzetfelismerése. Az olasz csapat pró­bálkozása, amely dicséretes elszántsággal páro­sult, csak görcsös erőlködésnek tetszett az ele­gáns brazilok mellett. Jóllehet, az első félidőben védelmi hiba után még sikerült az olaszoknak az egyenlítés, a második játékrészben Brazilia csa­pata vitathatatlanul felülkerekedett ismét, győ­zött, mégpedig olyan szép gólokkal, amelyeket csak Pelé és társai tudnak rúgni, fejelni. Brazilia tehát harmadszor világbajnok, s a győzelem jo­gosságát az egész sportvilág elismeri, meghajtja előtte az elismerés zászlaját. De nemcsak a vasárnapi döntő adott rangot en­nek a tornának, hanem az is, hogy az egész világ- bajnokság bővelkedett szépségdijas mérkőzések­ben, s példásan sportszerű volt a harc, a játéko­sok magatartása, akik amikor vége volt a küzde­lemnek, elsőnek gratuláltak a legyőzőknek. Ez pedig a labdarúgás nagy győzelmét bizonyította... LÉGIIMBE Téri hódítanak a szabadságharcosok Kamhódiában SAIGON. — A Lón Nol-bábkormány kénytelen volt kivonni csapatait az ország négy északkeleti tartományából s igy a szabadságharcosok korlátlan uralma alá került az ország e része. Véres harcok folynak Pnompenh főváros térsé­gében. Minden nagyobb várost a-szabadságharcosok vas- gyürüje fog körül. WASHINGTON, D. C. — Laird hadügyminiszter kinyilvánitotta, hogy az amerikai légi flotta junius 30 után is bombázza nemcsak a szabadságharcosok hadianyag telepeit, de aktiv támogatást nyújt majd a Lón Nol-kormány csapatainak, valamint a saigoni zsoldosoknak is. Megsemmisítették a vétót Washington, D. C. — A képviselők 279 szavazat­tal 98 ellenében megsemmisítették Nixon elnök azon törvényjavaslat elleni vétóját, mely 1.2 milli­árd dollárt irányoz elő kórházak modernizálására s uj kórházak építésére. Ha a szenátus követi a képviselőház példáját, akkor a javaslat törvényerőre emelkedik Nixon vétója ellenére. Belfast. — Észak-Irországban tovább folynak a véres összecsapások a hatalmon lévő protestáns és a kisebbségben lévő katolikus lakosság között. Ed­dig nyolcán haltak meg és több százan megsebesül­tek. A zavargást Bernadette Devlin, harcos katoli­kus polgárjogi vezető és parlamenti tag 6 hónapra való bebörtönzése váltotta ki. London. — Az uj konzervatív Heath-kormány újabb 3,000 főnyi csapatot küldött a lázongás le­verésére. Az angol katonák parancsot kaptak, hogy szó nélkül lőjjenek azokra, akik fegyvert viselnek. • Washington, D. C. — A Szövetségi Ellenőrző Bizottság megállapította: a felülvizsgált 48 húsfel­dolgozó üzem közül 44 piszkos, bűzös, az egészség­re káros körülmények között működik. • Washington, D. C. — A szenátus 81 szavazattal 10 ellenében visszavonta a Tonkin Határozatot, melyet Johnson elnök arra használt fel 1964-ben, hogy felfokozza a vietnami háborút. A szavazat azonban nem ad tiszta képet arról, hogy ki ellenzi ma a vietnami háborút, mert a héják nagy része is a visszavonásra szavazott. Nixon elnök ugyanis nem a Tonkin Határozat alap­ján folytatja és terjeszti ki a vietnami háborút. « Washington, D. C. — Montana demokrata sze­nátora, Mike Mansfield, kinyilvánitotta, hogy az ország gazdasága hanyatlik, a munkanélküliek szá­ma egyre növekszik, az árak egyre emelkednek. Nixon elnök politikájával, főleg a vietnami háború folytatásával és kiterjesztésével magyarázza ezt a tényt Mansfield szenátor. Washington, D. C. — William P. Rogers külügy­miniszter békejavaslatot terjesztett elő a közép­keleti probléma megoldására. A javaslat részleteit nem tette közzé. Egyes je­lentések szerint 90 napi fegyverszünetet ajánl és azt, hogy Izrael ígérje meg csapatai visszavonását az elfoglalt területek “nagy részéről”. Nasser elfogadhatatlannak minősítette Rogers javaslatát. Golda Meir az izraeli kormány miniszterelnöke ugyancsak visszautasította a javaslatot azzal a ma­gyarázattal, hogy Nasser a 90 napos fegyverszüne­tet újabb támadás előkészítésére használná fel. Közben Nasser Moszkvába utazott, ahol tárgya­lásokat folytat. • Saigon. — Thieu elnök, aki saját kormányát kép­telen megvédeni amerikai támogatás nélkül, támo­gatást ígért a kambódiai Lón Nol-kormánynak. • Tokió. — A város történetének legnagyobb tö- meggyülését tartották a szakszervezetek tagjai, az egyetemi diákok és mindazok, akik ellenzik a ja­pán—amerikai szerződés érvényben tartását. • Washington, D. C. — A Munkaügyi Hivatal “tit­kos” jelentést terjesztett Nixon elnök elé, melyben rámutat arra a tényre, hogy az amerikai családok 40%ának jövedelme 5 és 10 ezer dollár közt mo­zog, ami nem elegendő egy négytagú család tisz­tességes megélhetéséhez. A jelentés célja megnyerni a munkások szavaza­tát az 1970 és különösen az 1972-es választásokban. • ­Indian Point, N. Y. — A Consolidated Edison vállalat itteni atomerőmüvét technikai okokból le­zárták. • Washington, D. C. — Az egy évvel ezelőtt kine­vezett vizsgáló bizottság jelentést tett a népjóléti minisztériumnak. A bizottság tagjai kihangsúlyoz­ták, hogy az ország lakosainak nagy része nem ré­szesül kellő orvosi kezelésben. Többi közt javasol­ják, hogy a Medicaid szolgálatot tegyék lehetővé mindenki részére és a költséget teljes egészében a szövetségi kormány fedezze. átutaltuk a második ezer dollárt magyar árvízkárosult testvéreink fefsegitésére (Folytatás az első oldalról) Elsősorban ott látjuk a Szovjetuniót és a többi szocialista országokat, melyek mindegyike hathatós támogatást nyújtott és nyújt a magyar nép fölse- gitésére. Nemcsak az Egyesült Államokban, de a Kana­dában, Ausztráliában, Franciaországban, Angliá­ban, Ausztriában, a világ minden részén élő ma­gyarok, politikai állásfoglalásra való tekintet nél- nül egyöntetűen, nagy lelkesedéssel és példás ön- feláldozással sietnek a válságos helyzetben lévők megsegítésére. Lapkampányunk eddig elért eredménye igazolja, hogy olvasóink megértették mind magyar testvére­ink, mind lapunk helyzetét és ehhez mérten csele­kedtek. Úgy véljük, hogy minden olvasó ki óhajtja venni részét ebből a nemes megmozdulásból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom