Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-09-17 / 36. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 17, 1970. Mt Történik ** ÓhAzA&an HATVANEZER TUDOMÁNYOS KUTATÓ — Dolgozó nők: 21 százalék — — Legidősebbek a jogászok — — Statisztika a tudomány munkatársairól — A tudományos kutatók száma Magyarországon megközelíti a 60 ezret — tehát általában minden századik dolgozó tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozik. A kutatók több mint fele mü szaki vagy mezőgazdasági végzettségű. A vállalati és egyéb kutató-fejlesztő intézményekben a kutatók 29 százaléka gépészmérnök, 23 százaléka villamosmérnök. Az egyetemi, főiskolai tanszékeken sok az orvosi diplomával rendelkező kutató — 27 százalék —, a vegyészek aránya 11%. Érdekes, hogy a jogászoknak csak alig több mint 40%-a található az állam és jogtudományokkal foglalkozó kutatóhelyeken; jelentős számban a közgazdaságtudományi ágazatban dolgoznak, továbbá elszórtan a műszaki, az agrár, illetve a társadalomtudományok különböző területein. Megvizsgálták a kutatók kor szerinti összetételét is, amely a távlati tervezés szempontjából fontos. A következő 15 évben ugyanis nyugdíjazás, elhalálozása és egyéb oko miatt fokozatosan mintegy 8,000 kutatót kell majd pótolni. Az adatok szerint jelenleg a magyar kutatók mintegy kétharmada 40 éven aluli. (Egyébként a kutatók közül a legidősebbek a jogászok, 36 év átlagos élet, korral, a legfiatalabbak a közlekedési üzemmérnökök, átlagos életkoruk 32 év.) A legtöbb fiatal kutatót az alapkutatások területén a kémia, fizika, elméleti orvostudományok, gyógyszertan ágazatban, az alkalmazott és fejlesztési kutatások területén pedig a gépiparban foglalkoztatják. A 40 éven aluliak aránya ezeken a helyeken eléri, ■sőt meghaladja a 70%-ot. Érdekes, hogy a gépiparon belül például az automatizálás terén dolgozó kutatók több mint négyötöde 35 évnél fiatalabb. A tudományos kutatásban dolgozó nők aránya 21%. Lényegében tehát minden ötödik tudományos kutató nő, — az is igaz, viszont, hogy a tudományos fokozatok elnyeréséig már jóval kevesebben jutnak el. A kandidátusi fokozattal elismert kutatók közül például csak minden tizenkettedik, a tudományok doktorai közül pedig csak minden huszonötödik nő. Ezen belül tudomány- szakok szerint is jelentősek a különbségek. A gyógyszerész végzettségűek közül minden második. a vegyészmérnök és az egyetemet végzett biológusok, filozófusok, történészek közül minden harmadik, ugyanakkor a gépészmérnökök és állat orvosok közül minden huszadik kutató nő. Vészcsengő a Parlamentben Még a beavatottak közül is kevesen tudják, hogy a Parlament üléstermében nemcsak viharcsengő, hanem vészcsengő is van. A viharcsengő fent az elnöki pulpituson, a vészcsengő lent, az ülésterem közepén. Fehér csontgombja alig emelkedik ki az asztal posztjából, melybe szinte beágyazták. Vezetéke rejtve fut ki az ülésteremből, végig a kanyargós folyósokon, a Parlament egyik hivatali szobájába- A vészcsengő az asztalnál ülők kezeügyébe esik, olyannyira, hogyha megnyomják, a legközelebb eső képviselői padsorokból, sőt a miniszteri bársonyszékekből sem vehető észre a mozdulat. Nincs felirat, amely használatát tiltaná, a házszabályok sem szólnak rendeltetéséről. Az érdekeltek azonban tudják, hogy az SOS-jelzés csupán nyolc embernek szólhat; nyolc ember valamelyikének, hogy azonnal siessen az ülésterembe, mert társa bajban van. A nyolcakra sokféle veszély leselkedik. Veszély, amely felbukkanhat egy orrfacsaró, eliminálhatatlan tüsszentés vagy gégekaparó, fojtogató köhögés képében. Jelentkezhet csuklóba nyilalló pillanatnyi görcs, esetleg meglazult ceruzahegy formájában. Egyik sem kisebb baj a másiknál, mert a parlamenti gyorsírók — a vészcsengő “tulajdonosai’' — a beszédek sztenografálása közben jóformán egyetlen másodperc kiesést sem engedhetnek meg maguknak. Nincs idejük orrfuvásra, ceruzahe- gyezésre, de jószerével torokköszörülésre sem — mert a szónok szavai kíméletlen gyorsasággal foszlanak szét, s mert a gyorsírói memória írás közben csupán 25—30 szótagot tárol. Ez pedig — az átlagos beszédsebességet számítva — körülbelül 10 másodperc alatt hangzik el. Ennyivel maradhat a beszédiró a szónok mögött, ennél nagyobb “restancia” már csaknem behozhatatlan. S ha csak egy szem is kihull a felszólalás gondolat-láncából, oda a krónika, a szószerinti jegyzőkönyv hitelessége. Igaz, végső segítségként ott a magnószalag, amelyen a technikusok rögzítik az országgyűlési tanácskozást — a tekercshalmázból a hiányzó rész kikeresése, lehallgatása és pótlása azonban időrabló művelet, biztos “eluszás”, az esetleg előre leirt beszédszöveg pedig szinte hozzáférhetetlen, mert rendszerint a parlamenti tudósítók zsákmányolják el. A gyorsírókra leselkedő szakmai veszélyek ellenére az utóbbi esztendőkben egyszer sem szólalt meg a sztenografálók SOS-jele. Két okból. Egyrészt, mert a puha grafit mesterei “rövidzárlat” nélkül írták át a mind élénkebb, s egyre pergőbb ritmusú parlamenti vitákat. Másrészt, mert a csengő — süket. Valószínűleg zárlatos. 200 szakma - 83,000 műhely A lakossági szolgáltatások felét magánkisiparosok végzik A lakosság ellátásával kapcsolatos különféle szolgáltatások, karbantartó és javítási munkálatok mintegy 50 százalékát a magánkisíparosok végzik Magyarországon. Jelenleg 83 ezer magánkisipari műhely működik az országban, 5,600-al több, mint az elmúlt évben. Tevékenységük mintegy 200 szakmát ölel fel. Termelési értékük 1968-ban 5 milliárd 547 millió forintot tett ki, a múlt évben pedig 5 milliárd 842 millió forintot. Ennek az összegnek 83,9 százaléka szolgáltatási, 16,1 százaléka pedig áru- termelési tevékenységből adódott. A kormányzat gazdasági politikájában számit a magánkisiparosok tevékenységére, különféle gazdasági ösztönzőkkel elősegíti azok zavartalan működését, társadalmi megbecsülését és létbiztonságát. Az utóbbi években számos kormány- rendelet jelent meg magánkisipari tevékenység fejlesztése, gazdasági ösztönzése céljából. így például lehetővé tették, hogy a kisiparosok az újonnan beszerzett gépeket és más termelőeszközöket amortizációs kulcs alapján költségként számolják el. Kedvezően változtatták meg a hitel- feltételeket is. A magánkisiparosok ma már korlátozás nélkül kaphatnak hiteleket az államtól. Intézkedtek az anyagellátás gyökeres megjavításáról is; a korábbi kiutalásos rendszer helyett szabadforgalmu anyagbeszerzést vezettek be a magánkisiparosok számára. Sok nyugdíjas folytat kisipari tevékenységet, akik, ha szolgáltató-javi- tó munkát végeznek, teljes adómentességben részesülnek. A szolgáltatások további javításának egyik fontos feltétele a szakmunkás-utánpótlás nevelése. A nem régiben megjelent uj szakmunkás-törvény többek között biztosítja a magánkisiparo- sok tanulóválasztási jogát. A magánkisiparosok évente mintegy 17 ezer szakmunkástanulót foglalkoztatnak. Egy műhely azonban maximálisan három tanulót szerződtethet. A magánkisiparosok önkéntes alapon havi 80— 100 forint hozzájárulás mellett részt vehetnek a társadalombiztositásban. A jövedelemtől függő havi 80—200 forint nyugdíjbiztositás-hozzájárulás fizetése viszont kötelező. Az állam garantálja, hogy 10 évi befizetés után 500—800 forint nyugdijat folyósít, ennél hosszabb időtartam esetén pedig évente 2 százalékkal növekszik az alapösszeg. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI UJ PINCÉBEN AZ UJ BOR A csávolyi Egyesülés MTSZ négymillió forintos költséggel uj korszerű 18 és fél ezer hektoliter bor befogadására alkalmas pincét épített. Az üvegfalú betonhordókkal, elektromos fejtőgépekkel, korszerű borszü- rőkkel, legújabb tipusu horizontális bogyózó-ziízó gépekkel felszerelt pincét színes csempe borítja. — Képünkön: A színes csempeboritásu uj pince. “Maszek vár” a soproni Nádor-dombon Sopron legszebb magaslatán, a Nádor-dombon a 16—17. század stílusjegyeit másoló különös vár áll. Épitöje — az utolsó magyarországi “várur” —• a soproni Richards Finomposztógyárban dolgozik: festő és mázoló. Neve Taródi István. Negyvenkét éves, alacsony, vékony, lobogó szemű. Elbeszélése szerint gyermekkorában mindig várakat épített és sokat álmodozott egy “igazi” kővárról is. Húszéves korában a soproni szülői házban egy pincés, kis tornyokkal díszített favárat épített — szerszámoskamrának szánta. Az ismerősök megcsodálták a jól sikerült építményt, s Tarö- diban akkor született meg a gondolat: vásárol egy telket és kővárat épit rá. 1951-ben sikerült összekuporgatni annyi pénzt, hogy megvásárolhatta a Nádor-dombi 500 négyszögöles telket. Ezután szabad idejében az országot járta: megtekintette az összes várakat, még a romosakat is. Legjobban a somoskői tetszett s igy a régi vár tervrajzait “lekoppintatta” egy soproni mérnök barátjával. A vár építéséhez szükséges terméskövet szintén szülővárosából szerezte. Kis kézikocsival, alkalmi fuvarokkal eddig 60 vagon terméskövet szállított fel a dombra, és ezzel az irdatlan mennyiségű masszív építőanyaggal bővitette a telek közepére felállított favárat. A vár lassan teljesen elkészül. Elől egy kaputorony emelkedik, még nem érte el a tervezett 18 méteres magasságot. Innen indulnak ki a bástyafalak, amelyek zárótornyokban végződnek. Eddig három bástyája van a várnak, s még kettő épül. A tervek szerint a kapunál felvonóhíd és rács is készül. A várnak 50 méter hosszú alagútrendszere van. A főépületben két lakás is épül: itt lakik majd a tulajdonos, és az egyik fia, a családjával. Az udvar közepén egy 25 méter mély kutat fúrtak, az összegyűjtött esővizet tartályban fogják fel és házi vizvezetékrendszerrel működtetik az összkomfortos vár fürdőszobáját. Természetesen a villanyt is bevezetik, sőt a televízió antennája is helyet kér a falon vagy a toronyban. A vár udvarán irdatlan nagy kőoszlopok fekszenek, ezek a vár külső pillérei. A várkertben — idővel — egy 30 mázsa súlyú szökőkút áll. A 20. századi várur szeretné a termeket régi bútorokkal, korhű, de legalábbis várszerü tárgyakkal — kardokkal, pajzsokkal, lámpákkal — berendezni, díszíteni. “A maszek várnak” nagyon sok a látogatója: Sopron egyik uj nevezetességévé vált. A kaputorony falán latin nyelvű kötábla hirdeti: Ezt a várat Taródi István és fiai építették. ***************************************ii A Szülőföldünk rádióműsora Az Észak-Amerikában élő honfitársaink számára Keleti partvidéken: Nyugati partvidéken: helyi idő szerint: helyi idő szerint: 22.30—23.00-ig 19.30—20.00-ig a 19.8, 25.2, 30.5, 48.1 méteres rövidhullámon A Dél-Amerikában élő honfitársaink számára (riói időszámítás szerint): 20.00—20.30-ig a 13.8, 16.8, 19.8, 25.2, 30.5 méteres rövidhullámon. *★■**★★★★★★*■**★*<
