Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-07-02 / 27. szám

*2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD TJjprsijay, July 2, 1970. ÖT NAPIG PIHENTÜNK GALYATETŐN ff; LUSZTIG IMRE riportja j * vin. íróasztalomon van a N. Y. Times május 31-i szá­ma, melyben cikk számol be Mrs. White, Houston, Tex'.-! asszony newyorki látogatásáról. Mrs. White férjével, testvérével és édesanyjával, vagyis ne­gyedmagával két napot töltött New Yorkban. Itt csak annyit idézek az érdekes cikkből, hogy négyen a két nap alatt 280 dollárt és 46 centet költöttek. Egy kétszemélyes szobáért naponta 28 dollárt fizettek, ami a két napra egyedül 112 dol­lárra rúgott. Színházba mentek. Katherine Hepburn-t látták a (‘Coco” c. színdarabban. Egy-egy jegyért a kakas­ülőn (balcony) 9 dollárt kellett fizetniök. A fenn­maradt összeget autóbusz és földalatti utazásra és étkezésre fordították. Természetesen külön kiadásnak számit a Hous- fon-^-NSW York-i útiköltség. így valóságos kis va­gyonra rug a két napos kiruccanás költsége. 1 Most pedig röviden beszámolok arról az öt nap­ról, melyet feleségemmel a Galyatetőn töltöttünk. A Mátra az ország gyöngye Vannak, akik tó mellett szeretnek pihenni, má­sok a tengerpart után áhítoznak. Én a hegyeket szeretem. Nem voltam túlságosan kipihenve, amikor az óhazába érkeztünk. Az első két hét dús programja még jobban kifárasztott. így elhatároztuk, hogy mielőtt folytatnánk a gyárak, üzemek, termelőszö­vetkezetek, stb., stb. meglátogatását, néhány napra pihenni megyünk. így kerültünk a Galyatetőre, a Szakszervezeti Tanács üdülőjébe. Akik ismerik az óhaza földrajzát, azok tudják, hogy Galyatető a Mátra 1,000 méter magas csúcsán fekszik. Csupán a Kékes-tető magasabb pár méterrel. A Mátra a gyönyörű ország egyik leggyönyörűbb része és nem véletlen, hogy a hegy­alján fekvő nagy város neve: GYÖNGYÖS. A fenyvesek — hogy úgy mondjam — koroná­ján 1937-ben épült 200 személyt befogadó gyönyö­rű üdülő a legmoernebbül van berendezve. Hideg­meleg viz, fürdővel ellátott szobák, étterem, olva­só-terem, billiárd szoba, fedett uszoda. Magyaror­szág akkori urai nem sejtették, hogy egy évtized leforgása alatt a dúsgazdagok részére épített üdü­lőt munkások és dolgozó parasztok fogják élvezni. Az történt ugyanis, hogy a felszabadulást köve­tően a Galyatetői üdülőt a Szakszervezetek Orsz. Tanácsa (SZOT) vette át és azóta a kiváló munká­sokat utalják be két heti pihenésre. A Magyarok Világszövetsége és a SZOT jóvoltá­ból mi is kaptunk öt napi beutalást. Érdemes rámutatni, hogy kik élvezik a Mátra hegység ózóndus levegőjét, a tiszta üdülőt, á Mát­ra Szent Imrére, Szent Istvánra és Szent Lászlóra, vagy a közeli Egerbe, Párádra rendezett kirándulá­sokat? Kik azok, akik az üdülő uszodájában fürödnek, a különböző előadásokon és filmbemutatókon részt- vesznek, vagy az esti tánczenét hallgatják? Leg­jobban úgy válaszolhatunk erre a kérdésre, ha megvizsgáljuk azok hátterét, akikkel egy asztalnál ültünk. Négy személyes asztalunknál ült ifj. Varga Ernő és felesége. Fiatal házasok, csak egy nappal oda- érkezésük előtt volt a lakodalmuk. (Volt legalább hat fiatal házaspár az üdülőben, akik mézeshetei­ket töltötték Galyatetőn.) Ifj. Varga Ernő Vértesacsa községből (Fejér megye) származik, ahol az Értékesítő Szövetkezet­nél dolgozik, mint ipari előadó havi 2,100 forint fizetéssel. Varga Ernő munkáscsalád fia, apja kőfaragó. Felesége, a csinos Köntös Ilonka, szintén mun­káscsaládból származik. Apja könyvelő volt. Ő je­lenleg a Megyei Tanács. Gazdasági Hivatalában dolgozik. Mindketten kitüntették magukat szorgos mun­kájukkal, ezért a beutalás. Két hetet töltöttek ott 520 forint (kevesebb, mint 20 dollár) befizetése el­lenében. A többi költséget a SZOT fedezi. Ki hitte volna a “régi világban”, hogy ilyen is­ten háta mögötti faluból jövő munkások pihenhet­nek a Galyatetőn? Érdekes különlegesség Feleségem, Evelyn sok más baján kívül, vagy mindazok tetejébe még két tyúkszemmel is meg volt áldva. Hónapok óta panaszkodott a fájdalmak­ra, melyeket azok okoznak. Tudomására jutott, hogy a galyatetői uszoda felügyelőnője tyúkszem- vágással is foglalkozik. E jó hír hallatára azonnal igénybe vette a felügyelőnő szaktudását, aki a “mütét”-ért (a két tyúkszem eltávolítása) 8 forin­tot számított (28 cent). Hazatértünk után érdeklődtünk, hogy mennyibe kerül egy tyúkszem eltávolítása az Egyesült Álla­mokban? Különböző egyének különböző összege­ket emlegettek, de az átlagár hét dollár volt. Búcsút mondunk Néhány nap alatt megismerkedtünk nemcsak a kedves Varga-házaspárral, hanem sok más vendég­gel is. Elbeszélgettünk velük, s ezer és egy kér­désre próbáltunk válaszolni. Amikor például el­mondtuk, hogy az Egyesült Államokban nők és fér­fiak egyaránt csak 65 éves korukban vehetik igény­be a teljes nyugdijat, hitetlenül rázták a fejüket. Először nem akarták elhinni, hogy ebben a gazdag országban a nők 10, a férfiak pedig öt évvel ké­sőbb mehetnek nyugdíjba, mint á “szegény” Ma­gyarországon. Amikor beszálltunk az autóbuszba, mely vissza­vitt bennünket Budapestre, az uj barátok egész sorfala integetett utánunk. Mindenkor szeretettel és kellemes érzésekkel gondolunk vissza a rövid öt napos galyatetői üdü­lésre. Ifjú Varga Ernő és felesége (Köntös Ilona) AZ ÉLELEM DRÁGUL, DE A FARMEREK EGYRE KEVESEBBET KERESNEK A Mátra-hegység 1,000 méter magas csúcsán fekvő Galyatető Üdülő Habár az élelmiszerárak az egész országban hi­hetetlenül magasra emelkedtek, az amerikai far­merek jövedelme egyre zsugorodik. A földműve­lésügyi minisztérium statisztikája azt mutatja, hogy baj vár arra a gazdálkodóra, aki nem képes állandóan növelni a termelését és legalább 10,000 dollár bruttó bevétele nincs egy évben. De ebben az évben még az eddiginél nagyobb nehézségek gyötrik a farmerokat, és csak az egész nagyok, a farmeroknak legfeljebb 10 százaléka húz igazán nagyüzemi profitot a temelésből. A többiek számá­ra küzdelem az élet. Még egy 560 akeres iowai gazdálkodónak sem könnyű az élete. Ez az ember elpanaszolta: “Mikor látom, hogy nem tudok tisztességesen megélni, köl­csönt veszek fel, nagyobb területet vetek be, több hozammal. Mindez azonban semmit sem használ, mert közben a kamat, a vetőmag és a gépek ára emelkedik, de a terményárak változatlanok marad­nak. A múlt évben a traktorok ára majdnem ezer dollárral emelkedett, de egy véka kukoricáért még mindig csak egy dollárt kapok. Hát most igy állok. Egyre nagyobb és nagyobb a farmom, de semmivel sem tudok többet költeni. Ami a legrosszabb, na­gyobb az adósságom ma, mint valaha.” A Rocky Mountain vidékén egy másik farmer igy festette le a helyzetet: “Manapság az a baja a gazdálkodásnak, hogy valaki meggazdagodik rajta. De ez nem a farmer és nem a városi háziasszony. A baj valahol ott van, hogy én két centet kapok a krumpliért fonton ként, de ezért ő 15 centet kénytelen fizetni. Elég ez ahhoz, hogy az embert elkeserítse.” Ez az ember már el is jutott az elkeseredettség­ig. Elsétált a földeken addig a helyig, ahol — mint mutatta — ő és szomszédai egy nagy gödör­ben elégetik termékeiket, hogy igy felverjék a krumpli árát. A farmerek nem tudnak más meg­oldást találni. A termelési és fogyasztói ár közötti különbség majdnem minden élelmiszer kategóriában lényege­sen nagyobb lett 1966 és 1969 között. A kenyér ára például felment, de a farmereknek a kenyér­hez való búzáért, tejért, zsiradékért a kenyérgyá­rosok kevesebbet fizetnek, mint azelőtt. Nem lehet tudni, milyen politikai fejleményekre vezet a far­merek elkeseredése. Egyre kevesebben maradnak meg a termelésnél és mennek városi munkára. A 430 kongresszusi választókerületből csak harminc­nak van 25 százaléknál nagyobb farmer lakossága. Annyi biztos, nagyon sok farmer tudomásul vette, hogy Nixon és kormánya nem sokat törődik a far­merokkal és ä farmerok szavazatával. A közép- és kis-farmerek meglehetősen kiábrándultak úgy a republikánus, mint a demokrata pártból. Uj poli­tikai megmozdulásra egyelőre nincsenek megszer­vezve. Csak itt-ott próbálkoznak helyi megmoz­dulásokat szervezni, az állami politikai gépezete­ken keresztül. SAMVEL E. MORISON neves történész jelentést adott ki arról, mit ta­nítanak az amerikai iskolákban a rabszolgaságról. Hogy az boldog, idilli, árkádiai rendszer volt — amit felvirágozott házaik előtt éneklő, táncoló fe­keték képeivel illusztrálnak — s ha néha voltak is ellenük durvaságok, ez nem a finomlelkü rabszol­ga-tulajdonos urak, hanem egyes rossz felvigyázók, hajcsárok hibája volt. A pedagógusok tiltakozásá­ra egyes tankönyvek már kissé realisztikusabban ábrázolják ezt a rendszert, de tartózkodnak a bírá­latától, hogy a tanügyi hatóságok be ne tiltsák e könyvek használatát. Washington, D. C. — A katonai bíróság felmen­tette George H. Young Jr. vezérezredest, Nels A. Parson ezredest és Robert W. McKnight őrnagyot azon vád alól, hogy takarni akarták ártatlan és védtelen nők, férfiak és gyermekek legyilkolását My Lai faluban, az amerikai katonák által 1969 márciusában. • London. — Laird amerikai hadügyminiszter ki­jelentette, hogy a délvietnami hadsereg szabad ke­zet kap további hadműveleteihez Kambódiában. A/V\CRIKAI ^ w '/Pfaztyifczr* ojtO' *★★*★★*★*★★★+*•*★***★*★**★★**•■<■**■***★★★•* Published weekly, except 2nd & 3rd week in July toy Hungarian Word, Inc. 130 East 18th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. ________ _ i Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült < Államokban és Kanadában egy évre 510.00, félévre j $5.50. Minden más külföldi ország- J b* eev évre 12 dollár, félévre 56.50°^^^^^° ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom