Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-07-02 / 27. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 27. Thursday, July 2, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 V* Átutaltuk a második ezer dollárt magyar árvízkárosult testvéreink felsegitésere A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT 1970-BEN Ezreket küldenek Miamiból, Los Angelesből, Detroitból, Clevelandból és az ország más részeiből Amikor Jefferson és társai 1776 nyara elején megfogalmazták a Függelenségi Nyilatkozatot s lefektették annak alapvető érvéül az egyenlőséget és minden ember elidegeníthetetlen jogát az élethez, szabadsághoz és a boldogság kereséséhez, MÁR FOLYAMATBAN VOLT AZ INDIÁNOK KIIRTÁSA, MÁR RABSZOLGASORSBAN SZENVEDETT TÖBB MILLIÓ AFRIKÁBAN VÁSÁROLT VAGY RABOLT ÉS IDEHURCOLT NÉGER! Nem, az indiánok millióinak nem volt már akkor joga az élethez, a feketék millióinak nem volt már akkor joguk a szabadsághoz. Se az egyiknek, se a másiknak nem adatott meg az alkalom boldogságuk kereséséhez, még kevésbé annak biztosításához. A megrendítő elvitathatatlan ellentét dacára, amely fennáll a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti elgondolása és a benne foglalt eszmék megvalósítása között, A HALADÓ SZELLEMŰ AMERIKAIAK ÉS AZ EGÉSZ HALADÓ EMBERISÉG MÉGIS MAGÁÉNAK, MÉGIS FORRADALMI JELLEGŰNEK TEKINTI A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATOT! A történelem és a társadalom fejlődéstana szempontjából nézve a Függetlenségi Nyilatkozat a feudalizmus korlátáit véglegesen elvető tőkésrendszer politikai és elvi alapokmánya. Az ipari forradalom Európában megsokszorozta a kapitalizmus rendelkezésére álló termelő erőket. Európa hagyományos államberendezése, társadalmi, politikai, nyelvi, kulturális széttagoltsága azonban súlyos gátló tényezőnek bizonyult az európai kapitalizmus számára. Szűk lett e rendszer számára a felaprózott Európa, gátolta fejlődését a rengeteg barrikád; a határok, az adók, vámok, sorompók, a nyelvi, történelmi, kulturális különbség, mely a különböző országokban élő termelők és fogyasztók között fennállt. Amikor Anglia az uj világban alapított gyarmatai révén szűk európai környezetéből egy (az ő szempontjából) gazdátlan, természeti kincsekben mérhetetlenül gazdag kontinensre terjesztette ki a tőkés rendszer működési színhelyét, hamarosan nyilvánvalóvá vált úgy az angliai uralkodó osztály, mint az idetelepülő gyarmatosok előtt, hogy AZ UJ, SZŰZ KONTINENSEN MINDEN EDDIGIT FELÜLMÚLÓ LEHETŐSÉG NYÍLT MEG AZ ALKALMAT KIHASZNÁLNI TUDÓ BIRTOKOS OSZTÁLY SZÁMÁRA, ELKÉPZELHETETLEN GAZDAGSÁG SZERZÉSÉRE. Megértették, hogy itt a kapitalizmus ideális körülmények között lesz képes korlátlan növekedésre és határtalan haszonhalmozásra. A végtelenül gazdag termőföldeket, a kincsekben gazdag bányákat, a halakban gazdag folyamokat, tavakat, a vadakban gazdag beláthatatlan erdőséget INGYEN szerezték meg, elrabolván azokat jogos tulajdonosaiktól, az indiánoktól. Munkaerőt részben a nagyarányú bevándorlás, részben az idehurcolt feketék korlátlan kizsákmányolása révén szintén any- nyit és akkor kaptak, amennyire szükségük volt; a kereskedelmet nem lassították le országhatárok, vámok, sorompók és mindenek fölött a profiton nem kellett osztozkodni az Európában már századok óta csak hereként élő, de a tőkésosztálytól éppúgy, mint a társadalom dolgozó rétegeiből roppant osztalékot követelő és kisarcoló arisztokratákkal, a királyokkal, hercegekkel, grófokkal, stb. Az angol uralkodó osztály tudatában volt az uj világ roppant gazdasági értékének, jelentőségének és szeretett volna az idősebb társ szerepében megmaradni. Az amerikai gyarmatosok viszont nem voltak hajlandók sokáig osztozkodni az uj világ javain az anyaország uralkodó és kereskedő osztályával. MAGUKNAK KÖVETELTÉK — az akkori viszonyok figyelembe vételével jogosan — AZ EGÉSZ HASZNOT! A Függetlenségi Nyilatkozat volt az, amellyel a gyarmatosítók igazolták önmaguk és a világ közvéleménye előtt jogcímüket az egész kontinenshez, különválasztásukat az angol anyaországtól. (Folytatás a 12-ik oldalon.) Az Amerikai Magyar Szóf Ügyvezető Bizottsága pénte-1 ken jan. 26-án a First National City Bank utján átutalta a második ezer dollárt a Magyar Vöröskereszt számlájára, árvízkárosult magyar testvéreink fölsegitésére. E sorok Írásakor 4,291, dől-1 lár jött be a lapkampányra, amelyből 2,000 dollárt átutaltunk az eredeti terv és elhatározás szerint a Magyar Vörös- kereszt részére. A magyar kolóniák és az j Amerikai Magyar Szó olvasói! az ország különböző városaiban párhuzamosan helyi kampányokat folytatnak az árvízkárosultak javára. Értesültünk, hogy Miamiban | a Kultur Klub rendezésében pikniket rendeztek az árvízkárosultak részére, mely 1,500 dollárt eredményezett. Ezt az egész összeget direkt elküldték a Magyar Vöröskereszt szervezethez. Los Angelesben az Amerikai Magyar Szó olvasói egy hetes gyűjtést rendeztek válságos helyzetben lévő honfitársaik fölsegitésére. Lapunk olvasói és támogatói 1.056 dollárt adományoztak e célra. Ezt az ösz- szeget is közvetlenül átutalták a Magyar Vöröskereszthez. Cleveland, Detroit és más városokban hasonló akciót szerveztek a lapolvasók, ugy-j hogy az Ügyvezető Bizottság által átutalt 2,000 dollár csak: egy hányada annak az összeg-1 nek, amit a haladó szellemű amerikai magyarok az árviz sújtotta magyar testvéreik fölsegitésére adtak már eddig is. További segítségre van szükség Ne feledjük el: Az árviz elpusztított 49 köz- j séget. Ötvenezer ember vált hajléktalanná. Összeomlottak a házak, isko- j Vámmentes csomagok az árvizkárosuitak részére A Magyar Népköztársaság kormánya legújabb rendelkezésében úgy döntött, hogy az Egyesült Államokból vámmentes csomagokat lehet küldeni mindazok részére, akik az árviz következtében károsultak. E rendelet 1970 december 31-ig marad érvényben. Iák, kórházak, templomok. Elveszett 50,000 lakos minden ingósága. Újra kell építeni az utakat, vasutakat, hidakat. 10,000 szarvasmarha, juh, sertés a vizbefult. Hatvan ipari vállalat megrongálódott. Az ideiglenes számítás szerint 100 millió dollárra rúg az árviz okozta kár. Az ország népe nagy lelkesedéssel sietett árvízkárosult testvérei segítésére. A termelőszövetkezetek mezőgazdasági gépeket, élelmiszereket és állatokat küldtek. Az építőanyag gyártók több millió téglát és egyéb építőanyagot szállítanak a falvak újjáépítéséhez. Minden üzemben gyűjtést folytatnak az árvizkárosuitak felsegitésére. A segélymozgalom világméreteket ölt Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa felhívást intézett a tagállamokhoz nemzetközi segítség megindítására. E felhívásra már több ország reagált. I (Folytatás a 12-ik oldalon) “HA NEM FEJEZZÜK BE EZT A HÁBORÚT..,” Charles R. Saxbe a tengerészgyalogosoknál szolgál hadnagyi rang ban. Saxbe hadnagy levelet intézett apjához, William B. Saxbe, Ohio állam republikánus szenátorához “Egy éven belül elküldenek Vietnamba, ahol életemet kell kockáztatom egy olyan háborúban, mely^. 'hasem üzentünk meg, mely«. °m lehet megnyerni; egy olyan ’mru- ban, mely ellentétben áll t azzal, amit valaha is tanuk . Amerikáról.” Majd igy folytatja Saxbe hadnagy: “Az utolsó évtizedben olyan egyéneket választottunk tisztségekbe, akik azt mondták, hogy megoldják problémáinkat. Te, apám, egyike voltál ezeknek. Kortes-beszédeidben ígérted, hogy befejezitek a háborút és hazahozzátok fiataljainkat.” “Nixon elnök is Ígérte, hogy véget vet e háborús őrültség: nek és harcol az infláció ellen, folytatja, előmozdítja a társa-1 dalmi haladást és egységet te-, remt az országban.” “Megszegték Ígéreteiket, a | háborút kiterjesztették épp- j úgy, mint 1964-ben és 1968-! ban. Nemzetgazdaságunk a po-1 kolra jutott. Szemet hunytunk a faji előítéletnek és a kormány minden lehetőt elkövetett, hogy az ország két szélsőséges csoportra szakadjon.” j "Semmibe sem veszik a nép akaratát" “A nép látván a probléma rettenetes méreteit, az utcára vonult, hogy tiltakozzon a kormány kétszínűsége ellen, mely a beszédek s tettek közti ellentétekben nyilvánult meg... de semmibe sem veszik a nép akaratát.” "Ha nem fejezzük be ezt a háborút, földalatti mozgalom kialakulása elkerülhetetlen és ez a mozgalom gyújtogatással, szabotálással, merényletek elkövetésével harcol majd." “Nehéz ezt elképzelni, de csak figyeljük meg, milyen dalokat hallunk az utóbbi időben a rádión és tv-n.” Eddig szól a hadnagy levele. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A lap alkalmazottai két heti szabadságra mennek és ezért a lap Julius 9-i és julius 16-i számai nem jelennek meg. A julius 2-i lapszám után a legközelebbi julius 23-án jelenik meg. Kérjük olvasóink elnézését és kooperációját. A'i Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága ÁRft 20 CENT
