Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-05 / 6. szám

Thursday, February 5, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Nemzeti kincsünk: a Hévíz Európában kevés országban akad annyi gyógyá­szatra is alkalmas hévíz, termálforrás, mint Ma­gyarországon. Geológusok, olaj- és földgáz után kutató szakemberek az utóbbi években főként Csongrád, Békés és Szolnok megyében, továbbá a Kisalföldön, a Dunántúl déli részén, Budapest, Miskolc és Hatvan környékén óriási, forró vizű föld alatti tavakat, “tengereket” térképeztek fel. Az első számítások szerint ez a hatalmas héviz- kincs, ha csupán ötvenéves ellátási időszakot ve­szünk alapú,1 évente 800 millió köbméter termál­víz felhasználását tenné lehetővé. Szeged a kísérletek városa Eddig mintegy háromszáz jelentősebb termál­kutat tártak fel és ezerötszáz forrást tartanak nyilván. A feltörő víz több mint fele 50 foknál forróbb, 85 helyen 400-nál több forrás pedig a gyógyászat lehetőségeit tekintve is páratlan nem­zeti kincs. Kivételes természeti adottság az is, hogy azonos hőfokú viz nyeréséhez Magyarorszá­gon fele olyan mélyre kell fúrni, mint másutt Európában: a hévizlelő fúrási mélység többnyire 1,000—2,000 méter között van. Az Alföldön ugyanis a föld mélyébe hatolva 18 méterenként emelkedik egy fokkal a hőmérséklet, mig Euró­pában átlag 83 méterenként, az egész világon pe­dig 40 méterenként adódik egy fok hőnövekedés. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet elkészítette az ország héviztérképét. Ez összegezi a termálkutakat, gyógyforrásokat, feltünteti te­rületi megoszlásukat, legfontosabb földtani, hid­rológiai, kémiai adataikat és megjelöli azt is, hogy a vizek milyen célú hasznositási'a a legalkalma­sabbak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság a hévizhasznositás kísérleti városává Szege­det jelölte ki. Itt elkészült a városközpont egyik 90 Celsius fokos termálkutja mellett az ország első geotermikus hőközpontja: melegével egyelő­re ezer lakást fütenek, s ezzel több mint négymil­lió forint értékű szenet takarítanak meg egy fű­tési idényben. Az eddig feltárt tiz szegedi termál­kút vizét, energiáját más területeken is sokolda­lúan hasznosítják; üzemek, lakótömbök, klinikák fűtését, melegvíz-ellátását biztosítják, szövetke­zeti primőrkertészeteket táplálnak velük. A felhasználás hármas lépcsője Oszágosan azonban a hévizek 60 százaléka ki­használatlan még. Az eddigi szegedi tapasztala­tok és más kísérletek szerint a szakemberek az értékesítés többlépcsős rendszerét javasolják ott, ahol a vizek hőmérséklete ezt lehetővé teszi. Az első lépcső: a 80—90 fokos viz üzemeket, ház­tömböket, csarnokokat fűt és lehűl 65—70 fokra. A második lépcsőben a viz primőrkertészetek fű­tésére szolgál és általában 40—45 fokra hűl le. S eddig csak a viz hőenergiája hasznosult. A har­madik lépcső: most már a viz felhasználása váro­si üzemi fürdők, háztartások céljára. Hazai és nemzetközi adatok bizonyítják, hogy a háztartá­sokban fogyasztott vizet elsősorban melegen hasz nálják. A hármas felhasználás már megvalósult Szen­tesen és kitünően bevált. A termálvíz fűti és me­legvízzel látja el a klinikát, a kórtermeket, a für­dőszobákat és a mosodát. Ezt követően fűti több tsz üvegházát, kertészetét, majd ezután vizet ad a városi termálfürdőnek. Döntés a gyógyfürdők fejlesztéséről Némileg külön téma, de az egészbe beletarto­zik: a gyógyforrásoknak a mainál sokkal jobb kiaknázása. 1960—68 között 80 kisebb fürdő épült az országban, összesen mintegy háromszázmillió forintos költséggel. Egyelőre azonban inkább csak termálstrandok formájában hasznosulnak a gyógyvizek. Az ország lakosságának 8—10 száza­léka mozgásszervi betegségben szenved; a balese­tek 90 százaléka is mozgásszervi sérüléseket okoz. E betegségek kezelésének és utókezelésének a legjobb és legolcsóbb módja többnyire a gyógyvíz. Mindeddig azonban a gyógyvizeknek csak mint­egy 15 százalékát tudják felhasználni, mert a gyógyszállók, szanatóriumok, gyógyvizű orvosi intézmények építése messze elmaradt a szükség­lettől. Most azonban döntés született arról, hogy a hetvenes évek elejétől kezdve a gyógyfürdők fej­lesztése külön tétel legyen az egészségügyi tárca költségvetésében. A távolabbi, két-három évtizeddel későbbi jö­vőre a hévizkincs hasznosítására a szakemberek­nek elég pontos elképzelése van. Uj energiabázis kiaknázását látják a “gőzbányászat”-ban; ennek lényege az, hogy nem annyira a vizet, hanem in­kább annak csöveken felszínre hozott hőenergi­áját hasznosítanák. A kutatók szerint ez a geoter­mikus energia, a mélységi gőzfeltárás az ország energiaellátását 20—25 százalékban fedezné. Magyar főzőtanfolyam külföldi háziasszonyoknak A világhírű magyar konyhaművészet nagy von­zást gyakorol az idegenekre. A MALÉV ezért — több sikeres gasztronómiai társasutazás után — elhatározta, hogy főzőtanfolyammal egybekötött légi turistautat is szervez külföldi háziasszonyok részére. Az első ilyen tanfolyam résztvevői — 37 Belgi­umban élő amerikai lány és asszony, az American Women Club tagjai — a legnevesebb budapesti éttermek és szállodák (Gundel, Béke, Szabadság, és Margitszigeti Nagyszálló) szakácsainak irányí­tásával ismerték meg a magyar konyha jellegze­tességeit. Nemcsak speciális ételek (gulyás, pap­rikáscsirke galuskával, Gundel-palacsinta, szegedi halászlé, sertéssült, túrós, almás, és meggyes ré­tes) elkészítését tanulták meg, de azt is, hogy azonos nyersanyagokból különböző ízesítéssel szá­mos különböző fogást lehet előállítani. A külföldi háziasszonyok a tanfolyam befejez­tével a magyar szakácsszövetség előtt vizsgát is tettek. Nyolcnapos magyarországi tartózkodásuk idején nemcsak főzés közben, de tizenhat főétke­zésen is alkalmuk volt megismerkedni a változa­tos magyar konyhával. Az ételízesítőül használt paprika különösen megnyerte tetszésüket. Ezért nemcsak Budapest nappali látnivalóit, esti szórakozóhelyeit és a Du­nakanyar festői szépségű környékét: Szentendrét, Visegrádot és Esztergom nevezetességeit mutat­ták meg nekik, de Kalocsát, a magyar folklór egyik központját is. A Mátyás Pincében rendezett bucsuvacsorán CSIPKEVÁSÁR BALATONENDRÉDEN Balatonendréden a század elejétől hagyományai vannak a csipkeverésnek. A falu legügyesebb “csip­kés asszonya” Gecsei Lidi néni, aki közel 70 fiatalt tanított meg a csipkekészités művészetére. Szeptem­berben a község kulturházában a legszebb munkák­ból kiállítást és vásárt rendeztek. Képünkön: Gecsei Lidi néni művészetét a kiállítás látogatói is megcsodálhatták. kapták a magyar konyhaművészetben való jár­tasságukat igazoló díszes diplomát, amely “hoz­zájárul háziasszonyi tekintélyük növekedéséhez”. A MALÉV angol nyelvű magyaros szakácsköny­vei és kalocsai paprikával is megajándékozta őket. A változatos, színes programokkal összekötött túra iránt számos európai országban s az Egye­sült Államokban és Kanadában is érdeklődnek. Londonban, Brüsszelben, az NSZK-ban és Svéd­országban már hozzákezdtek újabb csoportok szer vezéséhez. Megjtlenf a magyar Who’s Who Uj lexikon jelent meg a budapesti Kossuth Könyvkiadónál “Ki kicsoda?” címmel — az első magyar Who’s Who. Hatszáznál több lexikon-oldalon 35,000 sort kö­zöl az uj életrajzi lexikon kb. 7,000 kortársról, a politikai élet kiemelkedő személyiségeiről, a gaz­dasági világ embereiről, művészekről, publicisták­ról, tudósokról s egyéb hírességekről. A mintegy 7,000 névből 1,300 magyar, hiszen a magyar olvasók elsősorban honfitársaik adatait keresik. A szerkesztők azt remélik, hogy a buda­pesti Ki kicsoda? segít majd abban is, hogy a kül­földön megjelenő lexikonok magyar kortársi anya ga pontosabb adatközléssel párosuljon. Nemzetközi rendszer-szervezési szeminárium. — Befejeződött Budapesten a Nemzetközi Infor­máció Feldolgozási Szervezet (IFIP) felkérésére rendezett féléves szeminárium, Arab, bolgár, cseh­szlovák, ghanai, indiai, kubai és lengyel matema­tikusok, valamint mérnökök hallgatták a szemi­nárium előadásait, s valamennyien sikerrel vizs­gáztak. Az eredmények alapján az IFIP közölte, szeretné ha Magyarország kétévenként vállalkoz­na ilyen szemináriumok rendezésére. • Magyar-angol műszeripari szerződés. — Buda­pesten magyar-angol műszeripari együttműködési szerződést Írtak alá. Ennek célja, hogy a két or­szág kölcsönösen növelje a műszerek exportját, illetve importját, s az eddigieknél jobban felhasz­nálja egymás eredményeit a műszergyártás és az automatizálás fejlesztésében. A Magyar Műszer­ipari Egyesülés és Nagy-Britannia Tudományos Műszeripari Egyesülése elősegíti a vállalatok kö­zötti kooperációk kiszélesítését, a szabadalmak, licencek, technológiai információk adás-vételének bővítését. Kölcsönösen több kiállítást és bemuta­tót szerveznek, tájékoztatják egymást a mérés­ügyi, vizsgálati és hitelesítési előírásokról. • Romániai magyar nyelvatlasz készül. — A mun­kát a Kolozsvári Akadémia és a Nyelvtudományi Intézet irányítja. E fő feladat mellett készítik a tájnyelvü atlaszok egész sorozatát. Eddig kilenc ilyen atlasz készült el: a moldvai-csángói, a ma­rosszéki, Felső-Maros-menti, Nyárád-menti, sza- mosháti, bánsági és három székely tájnyelvi nyelvatlasz, melyeket a bukaresti Szépirodalmi Könyvkiadó és a most létesült Nemzetiségi Kiadó jelentet meg. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®(<S®®®®®®®®®®® I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 ® ® ® 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 © ® lilKA rOUfafi ÜOÜdEu - TELEFON: (212) 535-6490 - ® I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® ® SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VSZUMSZERZÉS ^ ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ H 1KKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ® ®®®®®®®®®®®§)®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom