Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 4. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 22, 1970. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Egyesülésben az erő MISTATIM, Sask. — Én is megkaptam a naptárt és küldök érte öt kanadai dollárt, sajnos többel nem tudok segiteni. Bár tudom, érzem, hogy szükség van sok segítségre és adni kell, ki-ki erejéhez mérten. A béke megnyeréséhez ad, aki a Magyar Szónak ad. Nehéz átmeneti időt élnek amerikai és kanadai békéért harcoló lapjaink. Az öreg laptámogatók elköltöznek az élők sorából, a fiatalok pedig — ha beszélnek is magyarul — de írni, olvasni csak kevesen tanultak meg. Az uj bevándorlók közül kevesen sorakoznak fel az előfizetők táborába. Akik csak a határmegnyitás alkalmát ragadták meg világlátásra, de bűn nem terheli őket, azok közül sokan már haza is települtek, mert az életük szebb, jobb, biztonságosabb odaát, mint akár itt, akár az U.S.-ban. Az elhalálozott előfizetők pótlása tehát lassan halad. Akik megtévedtek, azok a valóságot felismerve szégyenükben nem mernek Magyarországra menni. Ezek buskomorak. nem érdekli őket a munkások sajtója, böngésznek az angol lapokban, mert jól olvasni angolul csak kevesen tudnak. Másokat pedig csak az érdekli, hogyan lehet munkakerüléssel megélni. Ezek nem fognak támogatni, előfizetni semmilyen magyar lapot. Tehát az öregeknek, amig élnek, maguknak kell fenntartani a lapot. Ez a körülmény szükségessé teszi szerintem az Amerikai Magyar Szó és a kanadai Uj Szó lapok egyesülését, miáltal anyagilag megerősödne mindkét lap. Bár vannak áldozatkész munkástársak, meghajlok előttük tiszteletem jeléül, de kevesen ahhoz, hogy hosszú évekre biztosítani tudják az Uj Szó kiadásának fedezését. Ne szégyelljük, hogy elöregedtünk. Akár farmon, akár iparban dolgoztunk, nyugdijunk kevés ahhoz, hogy élelmünket orvosságot, házbért, vagy adót fizessünk és amellett még tetemes anyagiakat teremtsünk elő sajtónk életben tartására. Ezek az elgondolások jelen varrnak az Uj Szó olvasóinak beszélgetéseiben, de szégyelnek neki élethangot adni, félve, hogy elgondolásukat félreértik. Csendben viselik a terheket, amig lehet. De egyszer végleg kimerülnek. Nova Scotiában találtam olyan barátunkra, aki élharcos volt sajtónk fenntartásában. Most munkaképtelen rokkant, nem birja a lapot fizetni, szomorúan, némán hallgat. De vannak, akikkel a véletlen nem hozott össze és azok is betegséggel küzdenek. Mi öregek elvégeztük munkánkat, a további építő munka a fiatalokra vár. Akár jót, akár rosszat, maguknak épitik. Tehát előre. Kozma Dénes Szereti Kovács Erzsi írását TRENTON, N. J. — Megkaptam a naptárt, de csak keveset olvastam belőle, mert nagy beteg voltam az utóbbi hónapokban. Most már kissé javulok és kezdek érdeklődni, mi megy végbe ebben a modern világban. így pár cikket elolvastam és üdvözlöm a nagyrabecsült Írókat, kívánok nekik jó egészséget, hogy a nagyszerű munkát sokáig folytathassák. A lap is nagyon jó, különösen, amit AMERIKAI MAGYAR SZÓ ! 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide melléj; kelve küldök megújításra $..............-t. Név: ........................................................ I Cim: ........................................................ ’Város: .................................... Állam: . Zip Code:.................. Kovács Erzsi irt utazásáról. Kezet szorítok vele, mert magamat látom benne. De én jóval idősebb vagyok, már a 80-at taposom, ő még fiatal, tehát ne hagyja el magát és ha netán a súlya túl sok, próbáljon lefogyni, az könnyen megy. Csak ami nagyon jó, abból ne egyen. Susie Sule Siessünk... Siessünk lI \ NEW YORK, N. Y. — A Magyar Szó szeretett és nagyrabecsült olvasóinak szól ez a sürgetés. Arra szeretném felhívni figyelmüket, hogy akik örömöt akarnak szerezni akár itteni, akár óhazai rokonaiknak, barátaiknak, siessenek megrendelni részükre a “MAGYAR NAPTÁRT!” Az idei Magyar Naptár megvilágítja az olvasók előtt azokat a bonyodalmakat, amelyek alá a pénzéhes, hatalma kiterjesztéséért semmitől vissza nem riadó kapzsi világ törekvését rejteni akarja. Deák Zoltán bevezető sorai, a munkásság sorsának javulását őszintén szivén viselő irók, mint Rév. Gross A. László “Próféciája,” Rácz László ismertetése a Latin-Amerika-i helyzetről, Lusztig Imre a most átélt esztendő hajmeresztő visszaéléseit, a munkásság napi életének mind nehezebbé váló terheit idézi elénk; Weinstock Lajos visszapillantása a szakszervezetek letörésére irányuló törvények életbeléptetésének idejét idézi fel. (Amit nem szabad elfelejteni). Balassa Andor elbeszélése és Gyarmaty Kató nagyszerű ismertetése az égető fontosságú fehér-fekete kérdésről, amelyben any- nyi megoldhatatlannak látszó bajnak a gyökere rejlik. Mennyire fontos ismerni és ismertetni szeretett szülőhazánk bámulatos fejlődését! Azt a sohasem remélt emelkedést, amit a kicsi, kifosztott MagyarAPRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Mióta lejöttem Miamiba lakni, igyekszem az itteni szokásokat ellesni, nehogy mindjárt meglássák rajtam, hogy újdonsült floridai vagyok. Már kezdek is belejönni. Nem is olyan nehéz. Már kezdek mosolyogni, amikor a newyorki hidegről és a nagy hóról beszélgetnek. De azért titokban reszket a szivem, hogy New Yorkban hagyott unokáim nem fáznak-e meg? Vettem két cifra, színes ruhát, mert itt fiatalnak kell kinézni és ez mái' egy kicsit nehezen megy. De az a szerencsém, hogy mások se sokkal fiatalabbak nálam. Persze az ilyen szokásokat csak a szomszédok kedvéért csinálom, mert a Kultur Klubban barátok között vagyok, akikkel nem a divatról tárgyalunk, és akikkel együtt “Vori- zunk” a hideg helyen lakó gyerekekért, unokákért. Itt a főzés is más, mint északon, azt is meg kell tanulni. Könnyű ételeket kell főzni. Könnyű étel alatt azt értem, amit könnyű elkészíteni. Éppen ezért minden nap megnézem az újságban a recepteket, hogy tanuljak valami jó floridai könnyű ételt. A mai Miami Herald-ban olvastam egy receptet. Érdemes leírni és elolvasni, azért adom tovább: Csokoládés torta. Kell hozzá egy jó félcsupor margarin, másfél csupor cukor, három tojás, egy kis vanília, egy félcsupor kakaó, egy kanál sütőpor, egy csipet só, no meg két és félcsupor liszt. Mikor a margarint a cukorral összekavartuk, tegyük bele a tojást, meg a vaníliát. Akkor tegyük hozzá a többi száraz holmit, a lisztet, sütőport, kakaót, miegymást. Most jön a java. Lassan adjunk hozzá egy fél kanna SÖRT. Ezzel is szépen kavarjuk meg. Ez még semmi. Most adjunk hozzá egy fél csupor KIÖBLÍTETT, KICSAország ily rövid idő alatt a tőkések segítsége nélkül elért dolgozó népe javára!!! Külön gyönyörűség ezeket elolvasni! Ezeken kívül sok-sok nagyon érdekes és szórakoztató elbeszélés van a Magyar Naptárban, amelyeket a kedves Vágó Oszkár és Klári oly gondosan válogatott össze és amelyek szintén nagyban emelik a Naptár értékét. A legmesszebbmenő elismerés jár nekik. Siessünk, siessünk, rendeljünk a Naptárból rokonainknak és barátainknak itt és ott! Gencsy Margit Konstruktiv kritika AVENING, Ont. — Amikor a naptárt olvasni kezdtem, a 24. oldalon nem találtam magyarázatot arra, hogy “Kuba legyőzhetetlen maradt” stb. Az én véleményem szerint a kubai nép hősiessége mellett sokat számított az oroszok pártfogása. Még máig is borzongok, ha rágondolok, milyen közel kerültek a háború meredekéhez az oroszok az amerikaiakkal szemben, mig végül felszedték a rakétákat Kubából is és az orosz—török határról is. Remélem, hogy nem kissebbitem egyik nép hősiességét sem a másik javára, vagy nem veszik rossz néven a kritikámat. A napokban kaptam levelet debreceni rokonoktól és írják, hogy ők is szeretik olvasni az Amerikai Magyar Szót és többek között említik, milyen jó a mai fiataloknak. Pl. az egyik unokaöcsénk, aki Nagyváradon lakik (Románia) meglátogatta őket, amikor visszafelé jöttek autóturáról. Négyen (férj, feleség és két gyermek) voltak Lengyelországban, Csehszlovákiában, Olaszországban és Magyarországon. írnak a saját helyzetükről is. Nyugdijat kapnak, ami ugyan elég kevés, s egészségük sem a legjobb, de ha szükség van rá, az orvos elmegy a házhoz minden második nap. Itt eszembe jut a régi “jó” világ, amikor szintén betegek voltak az idősek, de a nép túlnyomó része nyugdíj nélkül és a semmivel egyenlő orvosi segítség nélkül kellett, hogy befejezze életét, kivéve a kisszámú jómódút. Egy kanadai farmer Követelik a fiatalok méregtelenítését NEW YORK, N. Y. — Húsz fiatal fekete és por- torikói elfoglalta a Szent Lukács kórház adminisztrációs hivatalait, követelve, hogy a kórház az ágyak hat százalékát fordítsa a környék kábítószerrel mérgezett 18 éven aluli fiataljainak méregtelenítésére (detoxication). Az elmúlt évben 800 mérgezett lelte halálát a városban, akik közül 200-an 19 éven aluliak voltak. Mr. Gambuti, a kórház igazgatója kijelentette, hogy a tiltakozók kérése méltányos. A tiltakozók két szervezet tagjaiból állnak: Academy for Black and Latin Education. (Ez a szervezet oktatásban részesíti a középiskolákból kimaradottakat és előkészíti őket az egyetemi vizsgára.) A másik szervezet Mothers Against Addiction, a város Morningside környéki anyáinak szervezete, mely harcol a környékbeli gyermekek mérgezése ellen. Jövedelmi adót javasol TRENTON, N. J. — Richard Hughes kormányzói tisztsége utolsó hetében elitélte utóda, a republikánus Cahill kormányzó fogyasztási adóemelési javaslatát és azt ajánlotta, hogy jövedelmi adóval fedezzék az állam kiadásait, mert az nem érinti olyan súlyosan a kiskeresetüeket. MWWWWVWWWtAAAfWWWWWWWWWWWWVUWWWVW« VART, APRÓRA VÁGOTT SAV ANYU KÁPOSZTÁT! Ha még mindig akarja valaki tudni, hogy mindezzel mit is csináljon, hát szépen vajazzon ki két kerek tepsit, süsse meg és csináljon finom csokoládé-krémet a kettő közé és kenje be az egészet csokoládé krémmel. Ha mindezt megcsinálta, csak arra kérem, hogy engem ne hívjon meg uzsonnára.
