Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-25 / 26. szám

Thursday, June 25, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Az épülő Kelenföldi Lakóte­lepre sok fiatal házaspár köl­tözik, érthetően sok a gyerek is. Az ütemtervnek megfelelő­en sorra építik a lakóházak­hoz a megfelelő befogadóké­pességű óvodákat.. Képünk a lakótelep legújabb, Mohai ut 70—74 szám alatti 150 szemé­lyes, modern óvodájában ké­szült. r***************************-*********­Oxfordi magyar professzor a hazai kutatásokért Újra szót az ország legnagyobb harangja Magyarország- legnagyobb harangja Szegeden van, a fogadalmi templom Tisza felöli tornyában. Hősök harangjának hívják. Súlya több, mint 85 métermázsa, s igy 30 métermázsával múlja fölül az esztergomi és a debreceni nagyharangot. A második világháború utolsó szakaszában a Dóm Tisza felőli tornya belövést kapott. Az elek­tromos harangozó szerkezet tönkrement, de a nagyharang nem szenvedett károsodást. így az­tán időnként, egy-egy jelesebb alkalomra a kispa- pok kézi erővel megszólaltatták. Bár később kija­vították az elektromos harangozógépet is, az 1965 ben véglegesen használhatatlanná vált. Azóta né­ma volt a harang. Szegednek ez a nevezetessége most ismét meg­szólal. Évenként hat alkalommal ismét hallatja zengő hangját: karácsony, husvét, pünkösd ün­nepén, az év utolsó napján, Szent Istvánkor és a szegedi nagy árvíz évfordulóján, március 12-én. (Azért, nem többször, mert a rendkívül súlyos harang működtetése a tornyot erősen igénybe veszi.) Nemzetiségi tanszék Magyarországon Pesten az Országos Pedagógiai Intézet kereté­ben megalakult a Nemzetiségi Tanszék a szerb- horvát, szlovák, román és német iskolák oktatási­nevelési kérdéseinek gondozására és a Magyaror­szágon élő nemzetiségek kulturális szintjének folytonos és tudományosan megalapozott emelé­sére. Az irodalomtudományok kandidátusa, Iván Mokuter doktor vezeti, aki egyébként a szerbhor- vát iskolák működését tanulmányozza, irányítja. Villámfénynél — Temesvárott. — A Temesvári1 Állami Magyar Színház bemutatta Németh Lász­ló Villámfénynél cimü drámáját. A rendező Cse- renyés Gyula. Az Utunk kritikája szerint az előa­dás jobban aktualizálhatta volna az ifjúság prob­lémáját, ám mint időszerű irói üzenet még igy is elég erőteljesen hatott. A körorvost Fábián Fe­renc játszotta. KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSON A MAGYAR DIVAT A Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat nyári divat- . ollekciója több külföldi kiállításon mutatkozott be. \ Bejrutban és Athénban bemutatott magyar ruhák ílnyerték a szakemberek tetszését. — Képünkön: Nyá­ri nadrágkosztüm, kézzel hímzett ujjatlan miniruhá­val, muszlin stólával Egyetlen gombnyomásra Fényruhái öif Budapest Hogyan lett fényes-szép az ünnepi budapesti est? A főváros fénytörténelme 1928-ban kezdődött. Szent István napján ideiglenesen kivilágították a Halászbástyát és a Mátyás templomot. A pestiek­nek tetszett a látvány, ez a magyarázata, hogy az ideiglenességből hagyomány lett. 1939-ben húsz helyen ragyogtak az izzók, a fényszórók. A beépr tett teljesítmény 680 kilowatt volt. Világítóbe­rendezést kapott a Batthyány téri és a Belvárosi templom, a Bazilika és a Citadella. Bécsikapu, várpalota A felszabadulás után elsőként a Halászbástya és a Hősök tere díszkivilágítását korszerüsitették, de hamarosan fénypompában ragyogott a felsza­badulás emlékmű is a Gellérthegyen és a Szabad­ság téren. A 25. évfordulón már a város negyven pontján vették körül fénynyalábok a nevezetes létesítményeket. A beépített teljesítmény 1,200 kilowatt. Április 4-én övezte fényár először a Sza­badság téren a Televízió, a Nemzeti Bank, a SZÖVOSZ székházát és a Munkaügyi Minisztéri­um épületét. A Keleti pályaudvaron még ideigle­nes a világítóberendezés, de hamarosan már a véglegest szerelik fel. A villanyszámla A Lánchíd megfiatalodott a füzérvilágítás alatt: az 1,800 darab 60-as izzó valóban füzérként ra­gyog. Remek látvány, amint a Duna vizén tükrö­ződnek a sárga fénynyalábok. A fényruha költsé­ge egymillió 800 ezer forint volt. Mert a díszvilá­gítás nem olcsó: a bérlő, a Fővárosi Tanács évi egymillió forintos “villanyszámlát” fizet, ebből 700 ezer forint fedezi az energiaszükségletet, a 300 ezer a karbantartást. Nyáron: minden este Újabban már nemcsak ünnepeken világítják meg a 40 objektumot. Júniusban és szeptember­ben szombat-vasárnap, júliusban és augusztus­ban, az idegenforgalom legfőbb időszakában minden este kigyul a fény a megszépült uj Lánc­hídon, s a főváros más nevezetességein. Egy év alatt összesen 500 órán át működnek fényberen­dezések. Az Elektromos Müvek központjában a közvilá- gitással egvidóben kapcsolják be a díszkivilágí­tást, s éjfélkor alszanak el az ünnepi fények. Egyetlen gombnyomás és Budapest pompázó fény ruhába öltözik. Az idegenbe szakadt magyarok közül a világ minden részén sok neves tudós található. Legtöbb­jüket magyarságtudatuk, gyermekkori emlékeik elszakíthatatlan szálakkal fűzik az óhazához. Ilyen például Kürti Miklós fizikus, az oxfordi egyetem professzora, a Royal Society tagja, akit a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi közgyűlésén tiszteleti tagjai közé választott. Kürti professzor tudományos munkásságának főbb eredményeit az alacsony hőmérsékletek fizikájában és a mág- nesség területén végzett kutatásaiban érte el. A diamágneses sók adiabatikus lemágnesezéssel tör ténő hűtésének első megvalósítói közt volt. Elsők között mutatott rá arra is, hogy a legalacsonyabb hőmérsékletek előállításának útja a magspinek demagnetizálása kell hogy legyen. Ezt a gondola­tot sikeresen megvalósította. A modern hideg fizika egyik legjelentősebb úttörője, és világszer­te elismert szaktekintély, akinek igen nagy szere­pe volt az 1 K alatti hőmérsékleteken végzett fi­zikai mérések kísérleti és technológiai megvalósí­tásában. A magyar tudományos élettel kapcsola­tát rendszeresen fenntartja és értékes tanácsok­kal szolgált a Magyarországon most létesítő hi­deglaboratórium felszerelésével, eszközeivel és munkájával kapcsolatban. Elnémult egy nótafa... Józsefvárosi és ferencvárosi kisvendéglők nép­szerű prímása volt Sallay Mihály. Nemcsak mes­terien kezelte a hegedűjét, jól vezette zenekarát, hanem sok népszerűvé vált dal is termett a nóta­fáján. Sokszor hívták előkelő éttermekbe, de Sal­lay csak a két kerület kisvendéglőiben érezte jól magát, s annyira szerette a Ferencvárost hogy 5 szerezte a Fradi népszerű sportindulóját is. És még sok kedves dalt, amelyek közül legismertebb a Piros rózsák beszélgetnek... és a Jégvirágos hideg tél volt.. . . A nótafa most elnémult, Sallay Mihály meg­halt. Utolsó utján — ahogy ez a hires prímások temetésén hagyomány —, cigányzenekarok ját­szották szép dalait. .. Társadalmi juttatások. — Magyarországon a szociális és egészségügyi szolgáltatások 80 száza­lékát, a kulturális szolgáltatásoknak pedig több mint 70 százalékát ingyen veheti igénybe a la­kosság. A személyi jövedelmek 1950 óta kétszere­sére növekedtek, ugyanez idő alatt viszont a tár­sadalmi juttatások értéke megháromszorozódott. Társadalombiztosítási szolgáltatásokra fordítot­ták az elmúlt évben a teljes nemzeti jövedelem 11,8 százalékát, szemben az 1950. évi 4,7 száza­lékkal. e őze Lajos kapta az idén — a Nemzeti Színház tagjainak titkos szavazatával — az immár hagyó mányos Farkas-Ratkó diját: az ezüst vándorgyü- í’üt. Az alapszabályok szerint a dijat, melyet Far­kas István 1848-as honvédtiszt alapított 1877-ben, a Nemzeti Színház tehetséges fiatál művészei szá­mára, egyik évben nő, a másik évben férfi kapja és másolatot csinálhat belőle .— emlékül. Az is hagyomány, hogy a gyűrűt a színésznők a közép­ső ujjúkon, a férfiak a kisujjukon viselik. ®®® ®®®®®®®®®®®@®®®®®®®®®®®©®®© I SOBEL OVERSEAS CORP. I © ® © lif&rjl 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (©) © limfl rOOuíROIlaEli - telefon: ^ 535-6490 _ © I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® , SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS @ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ^ II IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ||

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom