Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-25 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 25, 1970. SHIRLEY CHISHOLM, A NÉP IGAZI KÉPVISELŐJE Shirley Chisholm, az első fekete képviselőnő az Egyesült Államokban, nem tekinti magát politikus­nak, hanem a nép megbízottjának. “Soha sem ál­lítottam, hogy politikus akarok maradni egész éle­temben, ezért nincs mit vesztenem, ha megmon­dom véleményemet a rendszer hibáiról. Alapjában, félelem nélküli személy vagyok és az emberek mindenütt ilyen személyt kívánnak vezetőjüknek”, mondotta Mrs. Chisholm, aki New Yorkban a brooklyni Bedford-Stuyvesant fekete nyomorvidék képviselője és országos tekintélynek örvend a köz­életben; ugyanakkor a Demokrata Párt állami és helyi szervezeteiben is fontos szerepet tölt be. Mrs. Chisholm annak köszönheti népszerűségét, hogy választókerületét, sőt az egész országot ér­deklő kérdésekben bátran kiáll a dolgozók, a sze­gények, a kisebbségek érdekeiért és szókimondó, keresetlen szavakkal mondja meg véleményét a po­litikusok számára kényes problémákról. Nemrégen ő vezette a párton belüli küzdelmet azért, hogy Basil A. Paterson, fekete állami szenátor legyen a New York állami helyettes kormányzó-jelölt. Ugyanakkor nem Arthur J. Goldberg kormányzó­Már kezdettől fogva, amikor Washingtonba ke­rült, tiltakozott az ellen, hogy a földművelésügyi albizottságba nevezzék ki. Nem sokat tehet ilyen bizottságban egy newyorki nyomorvidék képvise­lője. Ehelyett azt kérte, hogy választókerülete ügyeihez közelebb álló bizottság tagja lehessen. Azóta már a legvitásabb kérdésekben is bátran kiállt s a nők jogaiért, az abortusz-reformért, a háború befejezéséért és a 18 évesek szavazó jogá­ért benyújtott javaslatokat mind támogatta. Ne­vét megismerték az egész országban s mert még mindig nagyon kevés fekete képviselő van, őhozzá fordulnak tanácsért, panaszok orvoslásáért. Ez any- nyi munkával árasztja el a képviselőnőt, ami túl­sóknak bizonyul saját maga és kisszámú személy­zete számára. Mrs. Chisholm már többször kijelentette, hogy a vietnami háború vagy más külföldi háborúk költ­ségeire egy centet sem hajlandó megszavazni. A környezet-szennyeződés problémájáról a követke­zőket mondotta: “Egyetértek egy 85 éves fekete asszonnyal, aki mondta: ‘Föld Nap! Szennyezett viz, szennyezett levegő! Ezek a kérdések nem a legfontosabbak. Amerikában a megrontott szivek ellen kell kampányt folytatni.’ Ez az, ami a fekete embereket aggasztja.” Az autóbuszos iskolai integrálásról: “Hosszú, hosszú éveken át a gyermekek délen naponta men­tek el a buszokon a fehér iskolák mellett. így vit­ték őket a város másik végén fekvő, egy-két helyi­séges kis vityilló-iskolákba. Most aztán a fehérek jajgatnak az autóbusz-szállítás miatt... Viszont, mint pedagógus, a környékbeli iskoláztatást párto­lom. Nem látom, mi jó van abban, ha négy-öt-hat éveseket má környékekre, a bigottok közé külde­nek. Nehéz az ilyesmit a fekete szülőknek elvi­selni.” i " Politikai munkája^., nagy segítségére van férje, ÚJBÓL KAPHATÓ ORSZÁGH LÁSZLÓ fi Angol-magyar • magyar-angol I I ZSEBSZÓTÁR I KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető ? I A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN I 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 Conrad Chisholm, aki a társadalmi szolgálatok hi­vatalának egyik magasabbrangu alkalmazottja. Conrad Chisholm szabadságot kért a munkájából és gyakran feleségével megy politikai körutakra s mint Mrs. Chisholm mondja, ő figyelmezteti, mi­kor elég, ha látja, hogy fáradt. Mrs, Chisholm erőteljes kampányt folytatott a hhhedt 1950. évi Internal Security Act letartózta- tási cikkelye ellen, melynek értelmében háború, vagy belső forradalom esetén, un. “kémeket”, vagy “szabotőröket” koncentrációs táborokba küld­hetnek. Ez ellen érvelve a Képviselőházban a kö­vetkezőket mondotta: “Habár a törvényt fennállása óta nem alkalmaz­ták a letartóztatási cikkelyt, ennek a cikkelynek csupán a jelenléte is sérelem, különösen a színes* bőrű amerikaiak részére. Mint már előbb mondot­tam, nem az olaszokat és nem a németeket hajszol­ták fel 1942-ben, az elnöki rendelet értelmében, hanem a japán-amerikaiakat, akiket, bőrük színe miatt könnyen lehetett megismerni. Jelenleg nem a Ku-Klux-Klan, vagy a bün-szindikátusok ajtaját rúgják be, hanem a Fekete Párducokét. Uraim, egyes egyedül a bőr színe az, ami szerint ezek történtek. Mi vagyunk most a különleges célpon­tok.” Mlint a fekete nép és mint a nők bátor szószóló­ja, Shirley Chisholm különleges szerepet tölt be az amerikai politikai élet változó szinterén. Az ő pél­dája bátorságot ad másoknak is s remélhető, hogy a közeli választásokon Shirley Chisholm-hoz ha­sonló más, igazi “népvezérek” is a kongresszusba jutnak. SZÉP AZ ÉLET KALIFORNIÁBAN MÉG A TERMÉSZETI VESZÉLYEKKEL SZEMBEN IS jelölt mellett áll, hanem a politikai gépezet útjait keresztezve, Howard Samuels-t támogatja, aki a dolgozók érdekeiért és az indokinai háború ellen határozottabb állást foglal. “Ki kell hangsúlyozni — mondotta Mrs. Chis­holm —, hogy ebben az évben... a szavazóknak az előválasztásokon már nem kell egy egész jelölt­listára szavazni, hanem egyénekre külön szavaz­hatnak. Ezért Howard Samuels is, Basil is győz­het...” Los Angelesben gyönyörű kilátás nyílik a Palos Verdes félszigetről a Csendes-óceánra. Sokan szép házat építettek ezen a környéken a szemgyönyör­ködtető kilátásért. Ma már nagyon sok lakosnak komoly gondjai vannak amiatt, hogy a föld, a szó szoros értelmében kicsúszik a lábuk alól. Vannak házak, amelyek minden évben valamivel közelebb csúsznak a tengerhez s csak a ház alá szerelt kü­lönleges, mérnöki alkalmatossággal lehet a házat vízszintes egyensúlyban tartani. Csodálatosan, az emberek még az üyesmihez is alkalmazodni tud­nak, mert annyira szeretik a napos Kaliforniát és a tengerparti életet. sem beszél szívesen ezekről a dolgokról. A szom­szédok félnék, hogy csökken az ingatlan értéke, ha ezek a dolgok köztudomásúvá válnak. Hogyan keletkeznek a földcsuszamlások? A Palos Verdes félsziget lakói úgynevezett “csú­szandó terület”-en élnek. A bajuk 1956-ban kezdő­dött, amikor a megye, a lakóvidék mögötti szakadé­kot föld feltöltésre használta fel. A feltöltött föld nyomása túl erősnek bizonyult és előtte az egész hegyoldal csúszni kezdett a Csendes-óceán felé. A csúszó föld egyeseknek a házait darabokra zúzta. Dél-Kalifornia kiimája, földrajza és geológiája mind hozzájárul a bajokhoz. A helyi kőzeti rétegek fiatalabbak, gyöngébbek és kevésbé megállapodot­tak, mint az ország többi részein. Ezért, minden látható ok nélkül, nagy repedések támadtak a föld­ben néhány hónappal ezelőtt, amelyből kifolyólag jónéhány lakóház tönkrement. A Pacific Palisades vidékén, Los Angelestől nyugatra, nagy darabok szakadnak le a sziklaoldalról, azok aggodalmára, akik a sziklák tetején laknak. Az egyik ház úgy­szólván már a “szakadék szélére” került. De senki Az év első három hónapjában vannak a nagy esőzések és ezek okozzák a masszív földcsuszam­lásokat a los-angelesi medencében. A föld felső rétege alatt sok helyen agyagos földrétegek terül­nek el. Mikor a föld az esőzéstől átázik és a viz az agyagréteget eléri, arról, mint az olajozott csúszdá­ról, lesiklik a föld. így egész hegyoldalak csúsznak le a lejtőn. Egy évvel ezelőtt is ilyesmi történt, mikor a század legnagyobb felhőszakadása érte Los Angeles környékét s az ebből eredő fölcsu- szamlásban kilencen meghaltak és a környék la­kosai 221 millió dollár értékű kárt szenvedtek. Dél-Kaliforniában a gyakran előforduló nyári erdőtüzek és az utánuk következő téli esők vesze­delmes állapotot teremtenek. Mikor a nagy esők jönnek, nincs többé növényzet, ami a vizet fölsziv- ja és megállítsa. Egy ilyen alkalommal óriási mennyiségű sárföld bugyborékolt le egy szakadé­kon és árasztott el egy lakóvidéket. A néha előforduló földrengések és az egyéb ter­mészeti veszedelmek ellenére, senki sem költözik el emiatt Kaliforniából. Aki egyszer ott telepedett le, az többnyire ott marad, mert kárpótlást talál a napos, kellemes kiimában, a táj szépségében és a keleti partvidékekhez hasonlított viszonylagos nyugodtabb életben. Aki megszereti, azt nem ri­asztják el Kalifornia természeti szeszélyei. EZ MÜNCHENBEN — ÉS NEM MOSZKVÁBAN TÖRTÉNT Maria Antonietta Macchiocchi Olvassuk a New York Times 1970 junius 16-i számában, hogy huligánok betörtek Münchenben a Német Szövetségi Köztársaság e nagy városában, a Hitler-mozgalom születési helyén, egy zsinagó­gába. Megrongálták a vallásos szertartáshoz szükséges tárgyakat, betörték a zsinagóga ablakait és egyéb károkat okoztak. A rendőrség vizsgálatot indított és a vizsgálat első perceiben kijelentette, hogy a betörők egysze­rű bűnözők voltak és a tettnek semmilyen antisze­mita jellege nincs. (A tettesek bizonyára a zsidók iránti szeretetből követték el tettüket.) Erre enged következtetni a zsidó hitközség veze­tő egyéniségének, Ernest Landaunak a kijelentése is, amely teljesen azonos a rendőrség véleményé­vel. Kiváncsiak vagyunk, hogy az amerikai zsidók tiltakoznak-e majd a müncheni zsidó templomban végbement rombolás ellen? olasz kommunista képviselőnő írja a párizsi Le Monde-ban, mit tapasztalt választási agitációja so­rán Nápolyban. Tiltakozott a háború ellen s egy külvárosi asszony kérdezte: Madam, megint a né­metek? — Nem, az amerikaiak -— Vietnam ellen, válaszolta. “Itt a háború, nagymama — kiáltotta — Mamma Mia! Hol vannak az amerikaiak?” Nem itt, hanem Ázsiában — mondta, de hiába. A külvá­rosi Lumpenproletárok csak a szomszédság halót- tairól, a lottó-nyererményekről, házbeomlásokról tudnak. A mi propagandánk éppen olyan hierogli­fa e primitívek számára, mintha egyiptomi hie­roglifa volna; de ugyanilyen előttük a NATO pro­paganda-áradata. ISMÉT KAPHATi AZ AUTÓ GYERMEKEI Ez a cime Jeanne Delais francia Írónő könyvé­nek, mely többek között egy tízéves fiút idéz: “Tíz éves vagyok, halálra vagyok Ítélve, vagy kór­házba kerülök, mert a felnőttek feltalálták elle­nünk az autókat, nogy megöljenek bennünket. Telefon: AL 4-0397 i “LEARN HUNGARIAN” Bánhidi—Jókay—Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 Telefon* AL 4-039' 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom