Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-25 / 26. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 25, 1970. Beszélgetés Kállai Gyulával Kállai Gyula, a parlament elnöke üdvözli Lusztig Im­rét, az Amerikai Magyat Szó szerkesztőjét. — LUSZTIG IMRE riportja — ] VII. Páratlanul megtisztelő élményben volt részem, óhazai látgoatásom alkalmával: találkoztam a Ma­gyar Népköztársaság parlamenti elnökével, Kállai Gyulával, aki a Parlamentben fogadott bennünket, a Braziliából, Franciaországból, Kanadából, Auszt­riából, Angliából és az Egyesült Államokból a szü­lőhaza felszabadulásának 25. évfordulója alkalmá­ból hazalátogatott magyarokat. Amikor a kitűzött időben a Parlament bejáratá­hoz érkeztünk, a parlamenti őrség egy tisztje foga­dott bennünket és felkisért a törvényhozó testület gyönyörű épületének egyik nagy termébe. Nem kellett sokáig várakoznunk, Kállai Gyula hamarosan belépett a terembe. Üdvözlés után be­KI A BOLOND? A New York Review of Books-ban I. F. Stone neves újságíró (ki megírta a koreai háború igazi történetét) cikksorozatot közölt Laird hadügymi­niszter hazudozásairól és az ember elámul, hogy az emberek oly nyugodtan fogadják az áradatát a hazugságoknak felelős helyről, amiket a balga is rögtön felismer; sőt van a társadalomnak egy elbo- londitott és elhülyitett rétege, amelyik annál han­gosabb hurrá-patrióta, mennél több hazugság de­rül ki naponta és mennél több tömeggyilkosságot olvasnak rá az U.S. háborújára. Már felsorolni is alig lehet mindezt (a 28 különböző felekezetű fő­pap és más egyházi vezető által kiadott "In the Name of America" c. könyv ezrével sorolja fel a vezető amerikai és külföldi sajtóban és szakértők könyveiben megjelent cikkeket és hireket az U.S. hadviselés kegyetlenkedéséről és gazságairól), amikből ez a lap is állandóan idézett. Itt most csak a katonai és polgári foglyok tömeges meg- kinzását, megcsonkítását és meggyilkolását emlí­tem, amikről a sajtóban és a televízióban fényké­pek is százával voltak láthatók, abból az alkalom­ból, hogy egy Perot nevű milliomos (részvényei­nek tőzsdei történetével még sokat fognak foglal­kozni a közel jövőben), aki ki akarja hozni Észak- Vietnamból a hadifoglyokat, mert őszerinte azok­kal kegyetlenül bánnak, most Washingtonban uszí­tó plakátokat állított ki, primitiv rajzokkal, ame­lyek e foglyok állítólagos szenvedéseit ábrázolnák. Ez a legalantasabb propaganda, méltán illik a hazugságok gyűjteményébe, igy van ez egy rabló- háborúban. Ezen már nem is csodálkoznánk. De ugyanekkor, junius 9-én a N. Y. Times-ben egy szörnyű fénykép jelent meg: hatalmas elhízott, durva-arcu ejtőernyős katona félmeztelen, sovány, bekötött szemű, megkötözött karú “hegyi törzs bennszülöttet” (mint ahogyan a kapitalista sajtó szemtelenül és pimaszul nevezi a megtámadott ázsiaiakat) húz a nyakán átvetett kötélen. Hogy szokás szerint megkinozzák, megcsonkítják, vagy megölik-e, az itt még nem tudható; de micsoda őrültek, bolondok azok, kik ilyenkor nem kérdezik: ki kínozza a hadifoglyokat? Aki ezt nem kérdezi, az vagy tompaagyu, vagy bolond; vagy pedig mi vagyunk bolondok, hogy egy őrült társadalomban ilyesmit még egyáltalán szóvá merünk tenni? P. Gyógyszerek Sokan kaptunk itt kérelmet magyarországi ba­rátainktól: küldjünk amerikai gyógyszert. Sok­szor olyat kérnek, amit recept nélkül nem adnak ki, vagy olyat, amit a hatóság még nem is en­gedélyezett. Előfordult, hogy tőlem olyasmit kér­tek, amiről kiderült, hogy Svájcban, sőt... Ma­gyarországon gyártják. Kétségtelen, hogy az U.S. orvosai és vegyészei nagy felfedezéseket tettek e téren... de talán érdekli az olvasókat, amit a mai Magyarország iránt ellenséges “Free Europe” ál­tal kiadott “Magyarországi Hírek” közölt jun. 5-én erről a kérdésről. Azt írja, egy angol bank-kon­zorcium, más országok bankjaival együtt, tavaly 15 millió, idén 30 millió dolláros hitelt nyújtott a magyar gyógyszeripar fejlesztésére. A konzorcium nem felel a kölcsönért, mert “jó partnernek tekin­ti a magyar államot”. Mert a “magyar gyógyszer- iparnak nagyon jó a hire, jó befektetés a kölcsön.” A magyarok a 12. helyen vannak a világlistán, egy lakosra jutó termelés szempontjából ötödik he­lyen, kivitelben a 8., de az egy lakosra eső kivi­telben a második helyen. Kommunista országokba 132 millió, nem-kommunista országokba 21 millió dollár értékben szállítottak tavaly gyógyszert, ezt az uj ötéves tervben 286, illetve 60 millió dollárra akarják emelni. P. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS KÉRDÉS: Évekkel ezelőtt mentem férjhez és az­óta nem járok dolgozni. Most újra dolgozni sze­retnék, de a társadalombiztosítási kártyámon a leánynevem van. Hogyan változtathatom ezt meg? FELELET: Kérjen egy OAAN-7003 blankettát a S.S. irodából, vagy a postahivataltól. Töltse ki és a S.S. kártyát hozzá mellékelve küldje be a helyi társadalombiztosítási hivatalhoz. Azonnal uj kár­tyát küldenek, amelyen férjezett neve szerepel. Tanácsának és a Parlament elnöke. • Kállai Gyula egyszerű fellépése, kedves, köz­vetlen mosolya azonnal megnyerte mindannyiunk bizalmát. Senki sem érezte magát feszélyezetten. Meg is indult a beszélgetés, mely két óra hosszat tartott. A külföldről hazalátogatók elmondták, müyen a helyzet a dolgozó nép körében saját országukban. Kihangsúlyozták az árak állandó emelkedését, az adóterhek növekedését, a közbiztonság leromlását, a közoktatás nívójának süllyedését és néhány szó­val ecsetelték a magyar kolóniák életét. Kállai Gyula viszont az elmúlt 25 év alatt elért eredményekről és a még fennálló problémákról tájékoztatta a külföldi magyarok képviselőit. Én is szóltam néhány szót és megkérdeztem, mi a magyarázata az általános- és középiskolai tanítók alacsony fizetésének? A tanítók képzettségük és fontos munkabeosztásuk következtében magasabb fizetést érdemelnének — mondtam. Elvégre is van- e fontosabb hivatás, mint az uj nemzedék nevelése, tanítása? Kállai Gyula bevallotta, hogy a tanítók fizetése tényleg alacsony. “A felsőbb iskolai tanárok fize­tését már rendeztük — mondta — és az általános, valamint középiskolai tanárok fizetésének rendezé­sére is sor kerül valószínűleg még ez évben.” A parlament elnöke, akinek ezer és egy elfog­laltsága van, két órát szentelt arra, hogy elbeszél­gessen egyszerű munkás emberekkel a nép helyze­téről, a kormány terveiről. A régi időkben munkás emberek be sem mehettek a parlamentbe, nem­hogy beszélgethettek volna annak elnökével. Kétségtelen, hogy uj szelek fújnak az óhazában az utolsó 25 esztendőben, melyek kellemes légkört teremtenek a dolgozó nép részére; olyan légkört, melyben alkalom van a még meglévő és megoldás­ra váró problémák megtárgyalására. GYŐZÖTT A HÁBORÚT ELLENZŐ JELÖLT DOVER, Del. — Delaware állam demokrata sza­vazói John Daniellot jelölték a kongresszusi tiszt­ségre. Daniello háború-ellenes programmal lépett a szavazók elé. Ellenfele, Samuel Shipley viszont támogatta Nixon vietnami politikáját. A győztes Daniello a novemberi választásokban Pierre duPont republikánus jelölttel áll majd szemben. ROBERTS. BOYD a Chicago Daüy News munkatársa egyike a ke­vés amerikai újságírónak, aki Hanoi-ba mehetett és írja: — Amit Észak-Vietnam-nak neveznek, an­nak déli fele kísérteties holdtájék. A demilitarizált zónától északra 200 mérföld szélességben nincs egy ép ház, a földfelület kisebb-nagyobb kráterek­ből áll, a dombokat szétrobbantották. A városok romhalmazok. Azt kérdezték tőle: minek költenek annyit az amerikaiak a Hold-utazásra, megtalálják azt őnáluk. És — jegyzi meg az iró — erre mond­ja a Pentagon, hogy ők csak katonai célpontokat bombáznak. És látta ott az elpusztított iskolákat, kórházakat, templomokat s az emberi testet szét­szaggató lövedékek egész múzeumait; de ez borítja az egész területet. És bizonyítja, hogy a bombázás tovább tartott azután is, hogy Johnson elnök beje­lentette annak megszüntetését. A/WGR!KAI ^ w *++++**+**+*+*****+*+***+***'rt*****iW Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East ISth Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Glass Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^03^55*^84 ha egy evre 12 dollar, felevre $6.56 mutatkoztunk, majd kérte, hogy üljünk le és be­szélgessünk. Mielőtt a beszélgetés tárgyára térnék, néhány szót Kállai Gyuláról. Berettyóujiaiuoan született 60 esztendővel ez­előtt. Kora ifjúságától kezdve részt vett abban a küzdelemben, melyet a magyar nép a szabadság­ért, a demokráciáért és a boldogulásért folytatott. Apja csizmadia mester volt. A fiatal diák résztvesz a debreceni egyetem ifjúsági mozgalmában. A 30- as évek második felében ott találjuk a magyar függetlenségi mozgalom élén. Majd a Szabad Föld szerkesztőjeként végez felelős munkát. A “Magyar Front”, majd a Magyar Történelmi Emlékbizott­ság szervezői között van, mely munkájáért sok' ül­dözésben és bebörtönzésben volt része. Jelenleg tagja a Hazafias Népfront Országos L2__

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom