Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-18 / 25. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 18, 1970. LÁTOGATÁS A TÓI ÉVES ATfflENtBM IROMBÁBAN — LUSZTIG IMRE riportja — VT. Elutazásom előtt két nappal egy esős, zord napon Rágyánszky Erzsébettel, a MVSz sajtómegbi- zottjával ellátogattunk a 102 éves Atheneum nyomdába. Soproni Béla igazgató meleg fogadtatásban részesített bennünket. Most, kb. egy hónappal e találkozás után, amint Írógépemnél ülök, hogy papírra vessem a látogatással kapcsolatos élményeimet, jut csak eszembe, hogy Soproni igazgató ugylátszik a nyomdaipar minden kis részletén kívül jól ismeri az embereket is. Erre enged következtetni az a tény, hogy olyan halkan beszélt és ismertette velünk a nyomda történetét, a munkakörülményeket, stb. hogy csupán minden más gondolat kizárásával voltam képes követni mondanivalóját. De térjünk most rá a beszélgetésre, adjuk át a szót Soproni igazgatónak. “Az Atheneum az ország legnagyobb nyomdavállalata. 2,000 főt foglalkoztatunk. 20 ezer tonna papirt dolgozunk fel, amelynek egyharmada könyv, egyharmada folyóirat (Nők Lapja, Ország Világ, Tükör, Képes Újság, stb., összesen 80 folyóirat), egyharmada napilap (Népszava 300,000 példány, Magyar Nemzet 100,000 pld. hetenként hatszor, a Magyar Hírlap 70,000 példány hetenként hétszer). Az Atheneumban megtalálható a nyomdaipar vertikalitása középüzemi szinten: ofszet, mély-nyomás, cinkográfia, könyvkötészet (400 könyvkötőt alkamazunk állandóan). Körülbelül 1 millió példányban exportálunk könyvet külföldre is, a legkülönbözőbb idegen nyelveken. Ami a gépkapacitást illeti, a világ nyom daipari gépei mind megtalálhatóak: Szovjet, NDK, olasz, angol, amerikai gépek, azt vásároljuk, amelyik a szükségletnek legjobban megfelel.” Nagy szakértelemmel bir Soproni igazgató 22 éve vezeti a vállalatot, az egyik legrégibb nyomdaipari szakember Magyarországon, aki az ipar minden “csinját-binját” ismeri. Miniatűr könyveket is tervez, művészi szinten. Hogy mit jelent 22 évig vezetni egy vállalatot, ennek illusztrálására csak egy példát: 1945 előtt 5 évnél tovább egy igazgató sem bírta ki a vállalatnál. A nyomda négy műszakban dolgozik, hatórás a munkaidő, a dolgozók fele nő, túlnyomórészt fiatalok, de mellettük egészséges arányban dolgoznak az idősebb tapasztalt szakemberek is. Megemlítendő, hogy senkit nem küldenek nyugdíjba, az megy el, aki akar, ilyen szempontból az egyetlen nyomda Magyarországon. Aki nyugdíjba megy, férfiak 60 éves, nők 55 éves koruk után, ha akarnak, lehetőséget kapnak arra, hogy tovább is a törvényben biztosított keretek között, egészségüknek megfelelően bejárjanak dolgozni. Ezt a kedvezményt sok ember veszi igénybe, mert ilyen módon szaktudását megerőltetés nélkül át tudja adni a fiatal nemzedéknek. A szociális ellátottság megfelelő, saját üdülőjük van a Balatonon, a Duna partján, a kisgyermekes családok részére bölcsőde és óvoda áll rendelkezésre. Ami az üzemi étkezést illeti, a dolgozók 70 százaléka veszi igénybe, 3.50 forintért minden műszakban kitűnő ebédet, vagy vacsorát kapnak, amelyhez a vállalat személyenként 8 forintot fizet. Természetesen az üzem el van látva automata gépekkel, amelyek szódavizet, hűsítő italokat, kávét szolgáltatnak díjmentesen. A fizetett szabadság minimum két hét, a különféle kitüntetésekhez pót- szabadságot is adnak. 1970 április 28-án az Atheneumot kitüntették a Miniszter Tanács és a SZOT Vándorzászlajával, mint az ipar legkiválóbb vállalatát, 110 törzsgárda dolgozó kapott kitüntetést, 1200 fő dicsérőoklevelet és természetesen pénzjutalmat is, a végzett munkájának megfelelően. Ami a jövőt illeti uj nyomdát építenek 1 millió forintos beruházással. A 25 éve működő mélynyomó gép helyett az uj nyomdában három lesz és pl. a folyóiratokhoz felhasznált 7 ezer tonna papír helyett 17—19 ezer tonnát dolgoznak majd fel. Az uj nyomda lehetővé teszi, hogy az eddig havonta 1 millió példányban megjelenő könyveket is megsokszorozzák. A nyomdászok fizetése Most szeretnék rátérni a nyomdászok fizetésének ismertetésére és összehasonlítást tenni az amerikai és magyarországi nyomdász helyzete között, még pedig azért, mert Magyarországon sokan tesznek ilyen összehasonlításokat, még hozzá teljesen hamis alapon. Egy amerikai nyomdász órabére 6 dollár, ami megfelel 180 Ft-nak. Egy magyarországi nyomdász órabére 16 Ft, vagyis 51 cent. De adnak ezek a számok vajmi fogalmat arról, hogy milyen a két nyomdász életszínvonala? Egyáltalán nem. Nézzük meg tehát a tényleges helyzetet. Mi a legfontosabb az életben? 1. Munkabiztonság. 2. Lakáskérdés. 3. Közlekedés. 4. Élelmezés. 5. Ruházkodás. 6. Egészségi ellátás. 7. Gyermeknevelés, tanítás. 8. Szórakozás (mozi, zene, színház, stb.) 9. Nyaralás, üdülés, utazás. 10. Öregkori ellátás, nyugdíj. A munkabiztonság kérdése Nem hiszem, bárki is kétségbe vonná, hogy egy szakmunkás részére az első és legfontosabb kérdés, hogy kap-e munkát, el tud-e helyezkedni a szakmájában és ha sikerül ez, állandó-e a munka, vagy ideiglenes?? A munkához jutás és a munka megtartása az amerikai nyomdász legnagyobb és mindent felülmúló problémája. Érthető ez mindazok részére, akik ismerik a newyorki helyzetet, ami persze nem különbözik a többi városokétól. 1962-ben hét napilap volt New Yorkban. 1970-ben ez háromra csökkent. Megszűnt a “Mirror”, nincs többé a World Telegram, eltűnt a “Sun”. Beszüntették a Herald Tribune-t. E négy lap több ezer alkalmazottja, köztük sok száz nyomdász, képtelen volt a szakmában elhelyezkedni. S hol van garancia arra, hogy a még meglévő három napilap egyikét, vagy másikát nem nyeli-e el a legnagyobb napilap? S hol van biztosíték arra, hogy a szakma automatizálása nem szo- ritja-e ki a nyomdászok újabb százait? A tény az, hogy Theodore Kheel, aki a munkások és laptulajdonosok között nemrégen lezajlott munkaszerződési tárgyalásokat vezette, azt javasolta, hogy a lehető legrövidebb időn belül a legmesszebbmenő gépesítést vezessék be ezek a lapok. Az amerikai nyomdászok munkalehetősége nem volt biztosítva a múltban és nincs biztosítva ma sem. Ezzel szemben Magyarországon egyetlen nyomdásznak sem kell félni attól, hogy tiz, vagy húsz esztendei munka után egy szép napon uj munkakörben kell elhelyezkednie. (Igaz, ez a probléma fennáll Magyarországon a bányaiparban, de a “feleslegessé” vált bányászok támogatást kapnak uj szakma elsajátítására és uj munkaalkalom megszerzésére.) Mit ér a magas bér, ha a munkabiztonság hiányzik? Lakáskérdés Az amerikai nyomdász 150—250 dollárt fizet havonta lakbérre. A magyar nyomdász 150-*-250 forintot fizet havonta lakbérre. Minden bizonnyal vannak olyan amerikai nyomdászok, akik New Yorkban hosszú évek óta olyan házban laknak, melyben a lakbér korlátozva van és ez esetben 150 dollárnál kevesebbet fizetnek. Viszont sok olyan nyomdász van, aki 250 dollárnál is magasabb lakbért fizet. Ilyen lakbérkülönbség fennállhat a magyar nyomdászoknál is, vagyis lehet olyan, aki kevesebbet fizet, mint 150 forintot, egyesek viszont 250 Ft-nál többet fizetnek, de feltételezem, hogy az amerikai és magyarországi nyomdászok többsége ebbe a lakbérkategóriába tartozik. Közlekedés Az amerikai nyomdász napi útiköltsége 60 cent, vagy $1.20, vagy ennél is több, attól függően, hogy milyen távolságra lakik munkahelyétől. Ha pl. autóbuszt és földalattit vesz a newyorki nyomdász, az naponta $1.20-ba kerül. Ha viszont New Jersey- ből, vagy Westchester megyéből, vagy Long Island- valamelyik kisvárosából jár be munkába, mint ahogy azt sokan teszik, akkor HAVI ÚTIKÖLTSÉGE 63 DOLLÁRRA IS FELMEHET. Nem légből kapott számok ezek, hanem személyes tapasztalatból származnak. E sorok írója pl. Westchester megyéből jár munkahelyére és havi útiköltsége 63 dollár. Ebbe nincs beleszámítva a benzin, az autófenntartás költsége, mert autóra szükség van, hogy a háztól eljussunk a vasútállomásra. A magyarországi nyomdászok havi 50, vagy 100 forintot költenek útiköltségre. (Folytatás a 12-ik oldalon) Ü.-Ü..1—íl-..-ni„,^.lri,LLjBggaaBBBaaBm—■—— A/WGRÍKAI — r Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 18th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. £nt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^gígl5S^84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.5«<^gj||^ EMLÉKLÁP ;.\v • ■ - ■ ' . i, ; _ V/' „ - < '■ ; Köszörűjük, mint kedves vendégünket 102 éves üzemünkben, AZ ATHENAEUM NYOMDÁBAN tett látogatása alkalmából. Kérjük, őrizze meg emlékül ezt az emléklapot, melyet saját kezűleg nyomtatott üzemünk legöregebb nyomógépén.
