Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-11 / 24. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 11, 1970. Ml LESZ NEW BRUNSWICK JÖVŐJE? “Az a baj, hogy városunk körül van véve kívánatosabb helyekkel”, mondta Robert J. McGarvey, szerkesztő, író és tudós, aki ismeri már jó néhány évtizede a várost. Jellemzőnek találja, hogy a helyi politikai vita afelett folyik, hogy a gyarmati időkből származó Willow Grove temetőt, melyet vandálok pusztítanak és tele van szeméttel, megőrizzék-e, vagy helyébe kulturális központot épitsen a város, bár erre nincs pénze. McGarvey nincs egyedül. Mások is aggódnak New Brunswick sorsa felett. Sok minden bosszantja a 40,000 lakosú város polgárait. A város Middlesex County fővárosa, a Rutgers Egyetem otthona és a Raritan folyó alsó folyásánál fekszik. Vegyi üzemek, acélgyárak, autógyárak, kisebb üzemek, stb. bűzzel árasztják el a várost, melyet a lakosság Raritan miazmának nevez. Austin E. Gumbs, a középiskola igazgatója, nemrégen felfüggesztett nyolc 12—13 éves leányt, mert erősen kifestve, fél incses hamis szempillákkal jöttek az iskolába, parancsa ellenére. A tanítók tudatták az igazgatót, hogy a meleg idő beálltával a kozmetikai szerek elolvadnak, ösz- szemaszatolják a leányok arcát, a szemükbe is befolyik a festék és mindez gátolja őket a tanulásban. De a szülők nem fogadták el Mr. Gumbs tü- takozását ezen ártalmas kozmetikai szerek használata ellen. A borbélyoknak is megvan a bajuk. Sok Rutgers egyetemi diák tütakozott az úgynevezett Prince- ton-terv ellen, mely azt ajánlja, hogy a diákok működjenek együtt a lakossággal, úgyhogy a választások idején változásokat érhessenek el. A terv első pontja, hogy a diákok vágassák le hajukat. A helyi borbélyok éppen úgy, mint sok diák, nem nagyon lelkesednek a tervért. “Sok munkát, sok időt igényel a hosszú haj levágása” — mondta az egyik borbély. Baj van a vizsgákkal is. A tüntetések, plakát- készitések, háboruellenes kérvények körözése gátolta a tanulást és igy könnyebb vizsgát akarnak. Némely diák — a hatóságok szerint — telefonon át bombázással fenyegeti az egyetemet. A rendőrök és detektívek a helyszínre rohannak, de nem találnak semmit, csak üres termeket, melyeket a diákok és tanárok közben kiüritettek a “bombaijesztgetés” miatt. Van egy ügy, melyben a város és az egyetem valahogyan mégis megegyezik. Ellenzik William T. Cahill kormányzó ajánlatát, mely szerint Newarkon egybevonnák és megalapítanák a Rutgers Egyetem két éves orvosi iskoláját a New Jersey Egyetem Orvosi és Fogorvosi fakultásával, félfüggetlenségi alapon. A helyi újságok szerint ez nem igen fog megtörténni. A New Jersey Assembly tagjai ellenzik az ajánlatot, melynek megvalósítása szerintük katasztrofális lenne az orvosképzésre New Jerseyben. Merre megy New Brunswick?—kérdezi mindenki John Pribish szerint, aki helyi polgárügyekről ir. “Azt sem tudjuk, hogy merre megy az uj hid a Raritan folyón?” “Talán jellemző az időkre, hogy nem törődünk azzal, hol fog kezdődni, vagy végződni a hid, mi a középen ülünk és várunk” — mondta egy nyugalmazott tanító. Habár a közlekedés forgalmas az Express-uton, mégis sok üzlet bezárt. A Woolworth 100 év után bezárta üzletét a George utcán. Sears elköltözött a városból, úgyszintén a Chock-Full O’Nuts vendéglő. Néhány héttel ezelőtt egy kocsma konyhája kigyulladt és nemcsak a kocsma égett le, hanem a szomszédos templom is. “Ha egy kocsma és egy templom együtt ég le, akkor már veszélyes időket élünk és érdemes elgondolkodni az ország jövője felett” — mondta egy orvos. Schafer Emil: BÉLYEGYILÁG A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE V. rész A DÓZSA forradalmat követő úri elnyomás [korszakában az ország közigazgatása, futárszol- igálata leromlott, a Mátyás király építette kitűnő utak tönkrementek a karbantartás hiánya miatt, a közbiztonság szinte teljesen megszűnt és igy természetesen a kereskedelem lehanyatlott. A kereskedő városok saját kezükbe vették a dolgot és maguk próbálkoztak a kereskedelmi és futárszolgálati forgalmat fenntartani. A szegedi kereskedők és fuvarosok Nándorfehérvár (BELGRAD), PEST, BÉCS és TRIESZT felé tartottak fenn útvonalakat, majd észak felé DIÓSGYŐRIG, KASSÁIG. BÁRTFÁN keresztül Lengyelországgal tartottak fel összeköttetést. A mészáros céhek mindenfelé jártak-keltek az országban, igy egyes városok, mint pl. DEBRECEN Ss mészárosaikra bízták a postai szolgálat elvégzését. De nemcsak a kereskedők szerveztek saját futárszolgálatot, a főurak, egyházfők, vármegyék is tartottak fenn külön-külön posta- és futárszolgálatot, ami se jobbá, se gyorsabbá nem tette a közlekedést, csak a költség volt nagy. A MOHÁCSI VÉSZ ULÁSZLÓ, halálával a tízéves gyermek II. LAJOS (1516—1526) lett Magyarország királya, akit már koránál fogva sem érdekelhetett az ország sorsa. Tanácsadói egymással veszekedtek, [pártoskodtak, nem látták a tornyosuló török veszedelmet, ami aztán 1526-ban MOHÁCS-hoz ve- ügénybe. Ezidőben a hadiposta rendszeresen működhetett, mert az augusztus 29-iki mohácsi csata- vesztés és a király halálának hírét augusztus 30- ra, vagyis másnapra BUDÁRA vitte. Onnan MÁRIA királynő INSBRUCK-ba továbbította a hirt fivérének, FERDINAND-nak, ami 6 napot vett giénybe. A mohácsi csata után a török végigrabolta a ' DUNA-TISZA közét és kivonult az országból — hogy 15 év múlva visszajöjjön és BUDÁT is elfoglalja. A SZÉTSZAKADT ORSZÁG LAJOS király halála után a magyar főurak tovább viszálykodtak, nem tudtak megegyezni az uj király személyében. Egyrészük a Spanyolországban született, —- magyarul beszélni sem tudó —- HABSBURG FERDINAND főherceget választotta meg királynak (1526—1564) egy másik csoport DÓZSA GYÖRGY gyilkosát, a parasztláza- idást leverő gazdag főurat, ZÁPO’YAI JÁNOST (1526—1540). így egyszerre két királya lett az országnak. Főpostamestemek FERDINAND a már előbbi cikkeinkben említett TAXIS MÁTYÁST nevezte ki. TAXIS irodáiban a német nyelvet használta és hivatalnokai németek voltak, de postalegények nek magyarokat alkalmazott, mert azok jobban tudtak bánni a lovakkal és az utakat is jól ismerték. A már állami költségen megszervezett TAXIS POSTA rendszeresen működött. A postadijak alacsonyak voltak, pl. egy fél latos levél dija 6 krajcár, egy egész latosé 8 krajcár volt, aminek felét a feladó, felét a címzett fizette. A két király, FERDINAND és ZÁPOLYAI állandó háborúskodásban volt egymással. FERDINAND elfoglalta GYŐRT, KOMÁROMOT, ESZTERGOMOT és BUDÁT és ismét kinyitotta a MÁTYÁS király által épített kitűnő útvonalat BUDA és BÉCS között. De az állandóan változó háborús helyzet, a zűrzavaros állapotok a TAXIS családot a magyarországi postavonalak feladására kényszeritették. 1558-ban PAAR PÉTER pozsonyi postamester vette át a dunamenti és felsőmagyarországi posta Vezetését. HABSBURGI KÉMSZOLGÁLAT PAAR PÉTER postaszervezete teljesen a HABSBURGOKAT szolgálta, kémkedett az osztrákok részére, ami nagy ellenszenvet váltott ki. Ez az ellenszenv 1604-ben a diadalmas BOCSKAI felkelés idején ki is robbant az osztrákokat szolgáló posta ellen. BOCSKAI ISTVÁN hajdúi a győri postamestert agyonütötték, a kassait elűzték házából, a lőcsei és komáromi postamesterek házát felgyújtották, Pozsony és Érsekújvár között, Sopron- Nagykanizsa között 15 postamester házát lerom,- bolták. BETHLEN GÁBOR erdélyi fejedelem, a Habsburgok elleni háborújában egész Felsőma- gyarországot — Pozsonyt is — elfoglalta, s igy onnan az osztrákok hívei köztük a PAAR család is Bécsbe menekültek. POSTA A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ALATT A török által megszállott területeken a postai intézmény elsenyvedt, az ott székelő török basák egymással és a szultánnal való közlekedést saját futáraikkal tartották fenn. A futároknak (csauszok) joga volt bárki lovát elvenni, a nép el is nevezte őket TATÁR POSTÁNAK . A kereskedők és a lakosság levelezését vándor- legények, kereskedők, barátok, céhek továbbították. RAB POSTA A török háborúk alatt jött létre a “rab postának” nevezett romantikus postai szervezet. A háborúk alatt kölcsönösen igen sok magyar és török esett fogságba. A foglyokat a várak börtöneibe zárták. A harcok megszűntével azonban mindkét részről megengedték a foglyoknak, hogy leveleket Írjanak hozzátartozóiknak és közöljék az esetleges váltságdij összegét. A leveleket az együk rab kezébe adták, akit — a többiek kezessége mellett — szabadon bocsátottak. Ha a levélvivő rab a meghatározott időre nem tért vissza, a többiek életükkel lakoltak érte. MAGYAR POSTAMESTEREK A Magyar Posta ezekben a zavaros időkben nagyon sok változáson ment keresztül. A TAXIS és PAAR család az osztrák érdekeket szolgálták. Az 1600-as évek elején egy magyar, BORNEMISSZA ISTVÁN lett a főpostamester, aki végre, magyar szellemben vezette a postát. Intézkedett, hogy az alkalmazottak rendesen megkapják fizetésüket, s ahol lehetett, magyar postamestereket neveztetett ki az udvarral. Intézkedései helyreállították a posta tekintélyét. De egy PÁLFY gróf hamis vádakat emelt ellene, hogy hanyag, részeges, pazarló stb. amin az udvari kamara kapva-kapott és a magyar érzelmű BORNEMISSZÁT állásától 1634-ben felfüggesztette . Ezután is neveztek ki néhány magyart főpostamesternek, ilyen volt EKKER LUKÁCH, AN- GARINI TAMÁS, PAKAY BENEDEK. EZ utóbbinak az volt a bűne, hogy gróf HOFFKIRCHEN komáromi várparancsnok leveleit késéssel kézbesítette. Gróf Hoffkirchen megvadult és PAKAY főpostamestert Pozsonyban, 1675-ben halálra botoztatta. Ilyen és hasonló kegyetlen dolgok történtek az osztrák uralom alatt szenvedő országban. Később nemcsak beszüntették magyar főpostamesterek kinevezését, hanem az egész magyar postát beolvasztották az osztrák postába, igy megszűnt a magyar főpostamesteri hivatal. A magyar posta igy ismét a PAAR család kezébe került. (Forrásmunkának a Magyar Bélyegek Monográfiáját használtuk fel.) (Folytatjuk) Washington, D. C. — Rogers külügyminiszter tárgyalást folytatott Anatoly Dobrynin szovjet nagykövettel a közel-keleti kérdésben. Tárgyalásaikat jövő héten folytatják. e Washington, D. C. — Nixon elnök “héják”-ból álló delegációt küldött Vietnamba a helyzet kivizsgálására. A bizottság Vietnamból visszatérve, minden bizonnyal alátámasztja majd az elnök minden lépését a háború kiterjesztésére.
