Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-21 / 21. szám
Thursday, May 21, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Fegyveres védelmet szervez a déli feketék egységfrontja 100 mérföldes tüntető menetet szervez az SCLC HérvéGi £evéc írja: Rev. Gross A. László B. D„ Th. M. Bödiilefes balfogás Nixon-nak az utóbbi hetekben tanúsított kapkodó és ellentmondásokkal terhes viselkedéséből csak arra a következtetésre lehet jutni, hogy — rövid (?) 16 hónapi kormányzás után — elérte azt a kritikus pontot, ahol elődje: L. B. Johnson 1968 március vége felé találta magát, azaz rájött, hogy az ország teljesen összekuszált, zűrzavaros ügyeit képtelen kézben tartani, a következő elnöki terminus nemcsak hogy kétséges, hanem merőben elérhetetlen a számára — ha tehát 1972-ben úgyis át kel! adnia a helyét valaki másnak, legalább megörökíti a nevét a történelemben! Hát e törekvése fényes sikerrel járt, mert százat teszek egy ellen, hogy a történelemben kiemelkedő helyet fog elfoglalni, mint az a kétbalkezes elnök, aki a huszadik század legbó'dületesebb balfogását követté el a kambodzsai esztelen kaland kezdeményezésével! Tudván tudja, látván látja, hogy az egész ország népe — a világ többi népeiről nem is szólva — a vietnami szégyenletes népirtás azonnali felszámolását és ott lévő haderőnk sürgős hazahozatalát követeli (kampánybeszédei során tett Ígéretei alapján a népnek ez a követelése teljesen jogos és indokolt!), mégis — teljesen önhatalmúlag, nem hallgatva Amerika legnagyobb elméinek a figyelmeztetésére és ellenvetésére — azzal tetézi eddigi provokativ lépéseit, hogy kiterjeszti a hadjáratot Kambodzsára: egy semleges országra, ahol az amerikai erők jelenléte a nemzetközi joggal sokkal durvábban ütközik össze, mint Vietnamban, holott az utóbbiban sem volt ésszerű, erkölcsileg védhető jogalapunk bármilyen katonai beavatkozásra. (Ezt ő maga is félig-meddig elismerte április 20-i beszédében, amikor kijelentette, hogy "helye van a becsületes vitának afelett, vajon jogosan vagyunk-e Vietnamban ...") Ez az esztelen kambodzsai kaland még akkor is tragikus ballépésnek fog bizonyulni, ha történetesen a katonai győzelemre oly régóta szomjazó amerikai hadvezéreknek sikerül is pusztasággá bombázni Kambodzsának a vietnami határhoz legközelebb fekvő területét, az ott élő lakosság egy részét kiirtani, megmaradó részét pedig földönfutóvá tenni és az állítólag ott meghúzódó, de csodálatosképpen a mai napig fel nem fedezett északvietnami és vietcong egységeket az utolsó szál harcosig szecskává aprítani — mert a Kambodzsába való önkényes betörés bűnténye végérvényesen lemeztelenítette az amerikai kormányt a világ szemében és ma már azok is világosan látják a mi vietnami szerepünk menthetetlenségét, akik a múltban nem voltak hajlandók pálcát törni Washington viselt dolgai felett ebben a szerencsétlen országban. Ma már pőrén állunk a világ itélőszéke előtt — Káin-bélyeggel a homlokunkon —, mint egy olyan nagyhatalom, amely pusztán a nyers erőre (ököljőgra) támaszkodva, teljesen kénye-ked- ve szerint, mondvacsinált ürügyek alapján, vagy akár azok nélkül is, elég vakmerő ahhoz, hogy egy mit sem vétett, semleges országba behatoljon és ott az ominózus emlékű “Schrecklichkeit” módszerét alkalmazza. Ha emlékezetem nem csal, 29 esztendővel ezelőtt a mi fogadott hazánk pont azért szállt hadba, hogy az ilyen, ököljogra alapitott, durva önkényt egyszersmindenkorra megállítsa... Ma pedig lényegében utánozzuk ezt az akkor még felháborító barbárságnak minősített prakszist... (Azzal a különbséggel, hogy mi 43 kemény dollárt fizetünk minden “tévedésből” megölt kambodzsai polgár életéért... Itt is megmutatkozik az átkos infláció hatása: a “véletlenségből” másvilágra küldött délvietnami lakos hátramaradottjai csak 35 dollárt kaptak kártérítés fejében...) • Ha a nixoni logikát beadnám a kutyámnak, az menten felfordulna tőle. Mert mit is mondott a mi korlátlan hatalmú főparancsnokunk? Ha az ő kör- mönfontan megfogalmazott kijelentéseit behelyettesítjük egyszerű és közérthető szavakkal, akkor azok igv hangzanának: “Hadiegységeinket azért küldöm Kambodzsába JACKSON, Miss. — A fekete nép 30 szervezetének képviselői egységfrontba tömörültek és elhatározták, hogy aktiv fegyveres védelmet szerveznek. Dr. Aaron Shirley, Jackson neves orvosa tolmácsolta a felháborodott fekete lakosság érzelmét, amikor kijelentette: “A Mississippi Egyetem két diákjának életét minden bizonnyal felsőbb utasításra oltották ki. Ez csupán folytatása annak az öldöklésnek, amit a fehérek ellenünk folyamatosan elkövetnek.” “Éppen ezért mi itt elhatározzuk, hogy fegyveres védelmet szervezünk, úgyhogy ezentúl az öldöklésre hajlamos fehérek csak a saját életük veszélyeztetésével vadászhatnak ránk.” Az egységfrontba tömörült szervezetek közt van több olyan, mely eddig csupán az erőszakmentes (és egy részüket a halálba), hogy; Viet napiban levő ■■ amerikai katonák életét megvédjem*' ‘‘Azért terjesztem ki a háborút Kambodzsára, mert ezzel voltaképpen leszűkítem a hadjáratot.” “Azért vonulunk be Kambodzsába, hogy a 150,- 000 amerikai katona Vietnamból való kivonulását (a következő 12 hónap folyamán) biztosíthassuk.” Ilyen fejtetőre állított okoskodást komoly államfő szájából még nem hallottam mióta lyuk van az orromon... • Az “igazi” Nixon ebben a — világszerte megütközéssel és felháborodással fogadott — beszédben akkor lepleződött le, amikor üyeneket mondott: “Világvezetői szerepünket nem vagyunk hajlandók feladni.” “Legyezni és megalázni nem hagyjuk magunkat.” De a teremburáját, ki és mikor bizta meg az Egyesült Államokat a világ vezetésével?! Hol van az a lesajnálni való ország, amely elismeri és szívesen látja Amerikát, mint az ő vezetőjét?! Ami pedig a legyőzetést és megaláztatást illeti, az igazság elve paranesolóan előírja: aki hibát követ el — mint ahogy ez az ország tette Vietnam esetében —. az legyen felkészülve arra, hogy elviselje baklövése következményeit, ha az megmozgalmakban vett részt. • 100 mérföldes menetben tüntetnek a feketék Az SCLC égisze alatt tüntető menet indul Perry városkából Atlanta, Ga.-ba. A száz mérföldes útvonalon öszvérek által húzott szekérre tett koporsók jelképezik az Augustában és a Mississippi egyetemen meggyilkolt feketéket. Charles Evers, Fayette, Miss, fekete polgármestere Nixon elnököt, Agnew alelnököt, Mitchell igazságügyminisztert vádolta a feketék meggyilkolásával. Ők azok. akik beszédeikkel előidézik azt a hangulatot, mely serkenti a rendőröket és nemzetőröket fegyvereik használatára. aláztatással jár is. . . Avagy talán az áldozat bűnhődjék a támadó vétkéért?! Az a tény, hogy mi vagyunk a világ leghatalmasabb országa (amit Nixon — elég ízléstelenül — erősen kihangsúlyozott a beszédében) — nem tesz bennünket makulátlanná. Ha pedig bűnösök vagyunk, éppen olyan sors illet meg bennünket, mint a legkisebb orszá- gocskát, amely rossz fát tett a tűzre... • Nem tudok szabadulni attól a rossz szokásomtól, hogy jóslatokba bocsátkozzam:,, Nixon kambodzsai kalandja sokkal súlyosabb következményekkel fog járni, mint járt volna az a lépés, ha hónapokkal ezelőtt, vagy akár kormányzása legelején hazahozta volna Vietnamból az egész amerikai ármádiát — az utolsó szál közlegényig ... Az amerikai haderők visszavonása távolról sem okozott volna olyan hétországra szóló felfordulást, mint amilyennek hamarosan tanúi leszünk... (1970. május 14.) Utóirat: Amint dicső főparancsnokunk, I. Ri- chár őfelsége csak egy napig is nyugton hágy, folytatni fogom magyarországi látogatásomról szóló beszámolómat. , ^ Nixon elnök megmagyarázza, hogy a Kambódiába való behatolás nem a háború kiterjesztését, hanem annak mielőbbi felszámolását jelenti. Magyarázatát—ugylátszik—Amerika népe nem fogadta el, mert nagy a felháborodás országszerte
