Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 3. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 3. Thursday, January 15, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ÚJABB NÉV A LISTÁN Kennedy elnök ellen elkövetett merénylet villámcsapás­ként hatott az amerikai népre. A gaztett elkövetése után egye­temi tanárok, pszichológusok, államférfiak és politikai kom­mentátorok hasábokat irtak és feltették a kérdést: MILYEN NÉP VAGYUNK? A gyilkosság, az erőszak korlátlan alkalmazásával old­juk-e meg az ember és ember közti, s az ember és a társa­dalom közti problémákat? S e kérdésről elmélkedők azon óhajukat fejezték ki, hogy vonjuk le a Kennedy elnök ellen elkövetett gaztettből a he­lyes következtetést és határozzuk el, hogy feladjuk az erő­szak alkalmazását problémáink megoldására. Alig száradt meg a tinta a papiron, meggyilkolták a fe­kete nép, az egész amerikai nép egyik legkiválóbb személyi­ségét, az erőszak használatét megtagadó Rév. Dr. Martin Lu­ther King, Jr.-t. Újabb elmefuttatésok következtek az erőszak alkalmazásá­ról. Újabb határozatok... és jött az 1968-as elnökválasztás: ezúttal megölték Robert Kennedyt, a meggyilkolt elnök öcs- csét, aki az ország elnöki tisztségére pályázott. Ismételten százszámra jöttek a beszámolók és elmefuttatások Bob Ken­nedy meggyilkolásával kapcsolatban. Elértük az Ur 1970-es esztendejét. És az uj év kezdetén "ismeretlen tettesek" kioltották Joseph A. Yablonsky, felesége és 25 éves leánya életét. Yablonskynak az életével kellett fizetnie azért, mert le­leplezte az amerikai szakszervezeti bürokraták egyikének, Tony Bcy’enak, a United Mine Workers Union országos elnö­kének tagságellenes, önző magartartását. A bányabárók és a szakszervezeti bürokraták az évek hosszú során át összeszürték a levet — a bányászok érdekei ellen. A bányászok ezrei léptek sztrájkba. Követelik a gyilko­sok felderítését. Sokan közülük sejtik, hogy Yablonsky életé­ért a bányabárók és a szakszervezeti bürokraták közösen fe­lelősek. Kennedy elnök, Martin Luther King, Jr., Robert Kennedy és most Joseph Yablonsky. Ezúttal meg sem említjük a Black Panther Party 28 ve­zetőjének meggyilkolását és a békéért, a nép érdekeiért har­colók ellen elkövetett erőszakos akciók egész sorozatát. Igen, ismételten és nagyobb hangsúllyal kell feltenni a kérdést: milyen nép vagyunk? Vietnamban amerikai katonák ölik az ártatlan anyákat, gyermekeket, aggokat. Itt, saját hazánkban terrorral akarják meggátolni a nép akaratának érvényesülését. Meggyilkolják azokat a vezér fér­fiakat, akik egy, vagy más módon veszélyeztetik a katonai monopolista közösség korlátlan uralmát. Meggyilkolják mindazokat a vezér férfiakat, akik hábor­gatják a "status quo-t. A súlyos bűncselekmények egyre na­gyobb hullámokat vernek: rablások, betörések, nemi erősza­kosságok, gyilkosságok, mind nagyobb arányokat öltenek. Ma már az ország egyetlen nagy városában sem lehet naplemente után biztonságban járni az utcán. Milyen nép vagyunk? Hová vezet ez az ut? Itt az ideje, hogy irányt változtassunk, amig nem késő! REFERENDUM 1970-ben az amerikai szavazó polgárság 435 szövetségi képviselőt (a képviselőház minden tagját), 35 szenátort és 35 állami kormányzót választ. Bizottság alakult John Kenneth Galbraith, Harvard egye­temi tanár vezetésével, mely a novemberi választásokat a vietnami háború fölötti referendumra fogja felhasználni. A bizottság latba veti tekintélyét, hegy a vietnami háború ««ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Általános sztrájkba lépett Saigon város munkássága Követelik az autóbuszközlekedés visszaállítását Maine-ben hivatalos ünnep dr. King születésnapja AUGUSTA, Me. — Ken­neth M. Curtis, Maine kor­mányzója csütörtököt, ja­nuár 15-ét “Martin Luther King Nap”-nak nevezte ki. “Hazánk számtalan prob­lémáját békés utón óhajtot­ta dr. King megoldani. Ő volt a legkiválóbb szószóló­ja az erőszakmentes küzde­lemnek” — mondotta a kor mányzó. Az ország 24 városában szakszervezetek és a fekete nép szervezeteinek közre­működésével születésnapi ünnepségeket tartanak a meggyilkolt Rév. Dr. Mar­tin Luther King, Jr tiszte­letére. Ismét emelik a vasúti viteldijat NEW YORK. N. Y. — A Metropolitan Transit Author­ity 20 százalékkal akarja fel­emelni a viteldijat a Long Is­land vasútvonalon. A viteldij-emelés kinyilvá- nitása nagy felháborodást kel­tett az utasok között. McCarthy szenátor Moszkvában MOSZKVA. — Eugene Mc­Carthy, Minnesota demokrata szenátora egy és fél órás ta­nácskozást folytatott Kosygin miniszterelnökkel. McCarthy Moszkvából való távozásakor kijelentette: — “Nem jelentek Nixon elnök­nek tanácskozásunkról, hacsak ő azt nem kéri tőlem.” SAIGON. — A város rak­parti munkásai, a gyárak, üze­mek dolgozói, az irodák alkal­mazottai általános sztrájkba léptek. A Vietnami Munkás Szövetség hivta sztrájkba a munkásokat, akik tiltakoztak a városi autóbusz-szolgálat fel­függesztése ellen és követel-! ték annak visszaállítását. A délvietnami kormány be- i j tiltott minden sztrájkmegmoz- I dulást a háború tai'tamára. A saigoni munkások általá­nos sztrájkja tehát e kormány- | rendelet ellen is irányul. A sztrájkot eredetileg csak 24 órára tervezték, de meg­hosszabbították újabb 24 órá­ra. Dél-Vietnam fővárosa mun­kásainak e megmozdulása újabb bizonyítéka a Thieu— Ky-kormány népszerűtlenségé­nek. Ellenzik Rogers közel-keleti politikáját NEW YORK, N. Y. — Char­les E. Goodell, New York ál­lam republikánus szenátora és Edward I. Koch demokrata képviselő elitélte Rogers kül­ügyminiszter közel-keleti po­litikáját. Azzal vádolják őt, hogy cserben hagyja Izraelt és átpártolt az arab államok ol­dalára. Százakat gyilkoltak le a zsoldos koreai csapatok WASHINGTON, D. C. — A. Terry Rambo, ki az ame­rikai hadügyminisztérium szolgálatában állt, ismétel­ten azt a vádat emelte a dél-koreai csapatok ellen, hogy több száz gyermeket, nőt és férfit gyilkoltak meg. Rambo kihangsúlyozta, hogy az amerikai katonai hatóságok titokban akarták tartani jelentését. Laird hadügyminiszter tv-interjuban m o n dotta: “Mi nem vagyunk felelősek a koreai csapatok tetteiért.” Az amerikai kormány fe­dezi az 50,000 dél-koreai katona minden költségét; évi 135 millió dollárba ke­rül a zsoldosok eltartása. Egyetemi tanulók is hadkötelesek lesznek WASHINGTON, D. C. — Az a hir terjedt el, hogy Nixon elnök a közeljövőben javasolni fogja, hogy az egye­temi diákok hadköteles men­tességét függesszék fel s ők ép pen úgy sorozhatok legyenek, mint minden más fiatal. felszámolását pártolókat jelöljék, legyenek azok demokraták, republikánusok, vagy pártonkivüliek. "Minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy kibuktassuk azokat a jelölteket, akik támogatják Nixon vietnami politiká­ját" — mondta a bizottság első nyilatkozatában. Befejezéshez közeledik a biafrai szakadár mozgalom LONDON. — A biafrai sza- kadárok kezében lévő legutol­só repülőteret a nigériai tü­zérség bombái használhatat­lanná tették. A biafrai csapatokat Yaku- bu Gowon tábornok figyelmez­tette, hogy “minden további ellenállás reménytelen.” A biafrai kormány tagjai elmenekültek az országból. A nigériai polgárháború utolsó szakaszához érkezett. Hirszolgálati Központra találtak SAIGON. — Az amerikai csapatok Saigon közelében egy hirszolgálati központra bukkantak. Úgy vélik, hogy e központ segítségével a Nem­zeti Felszabadító Front csapa­tai birtokába kerültek az ame­rikai katonai központból ki­adott minden parancsnak. •SáS?«SSSSSSSSSSSSSSSSI Magyar Szó ünnepély Los Angeles, Cal.-ban! 1970 január 25-én, vasárnap 1 órától. — Ebéd, kabaré. — Hely: LosAngelesi Munkás Otthon, 1251 So. St. Andrews Place. A Los Angelesi Magyar Munkás Szervezetek rendezésében. — Legyünk ott mindannyian! SSSSSSSSS^SSSSSÄ^SSSSSi^^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSi^ ÁRA 20 CENT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom